Menetrend
Szavazás

2012 első félév

2012. 11. 08. 00:09
Szerző: Paul43
Kategória: Elemzés
Eltelt a 2012-es alapszakasz fele és a Patriots csapata pont most tölthette pihenő hetét. 8 meccsen vagyunk túl és még 8 következik, miután – reméljük – újra belevethetjük magunkat a rájátszás izgalmaiba.
Kihasználva az elmúlt napok viszonylag csendességét, megvizsgáltam néhány szempont alapján mennyiben is változott – ha változott – a csapat játéka, eredményessége idén, az elmúlt 2 év azonos időszakához képest.


Az összehasonlítás szubjektív, hiszen én magam választottam ki, milyen adatokat fogok összehasonlítani. Bízom benne, hogy a számaim is stimmelnek teljesen. Sajnos nem találtam olyan oldalt, ahol az elmúlt szezonok első 8-8 meccsét összegeznék, így meccsről meccsről haladva, szorozva, összeadva jöttek ki az eredmények.

Külön vettem a támadó és védekező szekciót, valamint nem csak a Patriots eredményét vizsgáltam, hanem – védő oldal szempontjából érdekes – ellenfeleik mutatóit is.
Megnézzük mi lett a passzokkal, mennyiben módosult a futások miatt a play hívások százalékos eloszlása. Védőknél a sack, forced fumble, interception, tackle változásokat vesszük kicsit szemügyre.

Lássunk hát neki.

Támadók:

Miket lehet megnézni a támadó oldalon? Ha abból indulunk ki, hogy a Patriots irányítója egy Tom Brady nevű úriember, akkor mindenekelőtt a passzokra érdemes néhány pillantást vetni.

TB passzok               

A grafikon alapján észrevehetjük, hogy az utóbbi két évhez képest 2010-ben, mennyivel kevesebbet passzolt Brady az első 8 mérkőzésen. Míg 2010-ben 263 passz kísérlete volt, addig a következő két évben 323 és 320. Ez körülbelül 10-12%-os passz play emelkedés. Később látni fogjuk, hogy ez legfőképp a 2010-es alacsonyabb össz play számból adódik. 2 évvel ezelőtt, jelentősen kevesebb időt töltött fenn a pályán a támadó alakulat, mint az elmúlt két évben.
Ami azonban nagyon jól jellemezte Tom Bradyt a pályafutása során, az a dobáspontosság. Jelen adatsorból is kitűnik, hogy évről évre szinte ugyanolyan százalékokat tudott produkálni. 63,1%, 66,04% és 65,3%. Valljuk be őszintén, nem sok irányító tud folyamatosan 65% közelében teljesíteni.
Hogyha az első két értéket összeszorozzuk, akkor kijön, hogy melyik évben hány sikeres passza volt 8 mérkőzés alatt: 166, 212 és 209.

TB dobott yard 

 Újabb mutató, melyben tetten érhetjük a 2010-es gyengébb passz teljesítményt. Hiszen egy 1826 yardos eredmény után látványos fejlődésen ment keresztül Brady játéka. Majdnem 900 yarddal dobott többet 2011-ben az első 8 meccsen, ami több, mint 100 yard/game pluszt jelentett. Tény és való, hogy 46-tal több sikeres passzt is csinált tavaly, de a dobásátlag is sokkal jobb volt. Míg 2010-ben kerek 11 yardot haladt a labda passzonként, addig 2011-ben 12,75 yard volt ugyanez a szám. Lehet nem tűnik soknak 1,75 yard, de hány olyan drive-ot láthattunk, ahol ha ez az 1,75 plusz yard meg lett volna, akkor first down születik, nem pedig punt. Mivel idén csupán 3-mal kevesebb sikeres passza volt Bradynek tavalyhoz képest, így a majd 300 yardos különbséget itt is a dobásonkénti yard átlagban kell keresni. 2012-ben ez az érték 11,52 yard volt.

Mi lehet ennek az oka? Az első és legkézenfekvőbb válasz a támadófal teljesítménye lehet. Hiszen egy irányító nem fog tudni jó eredményt produkálni, ha a fal nem védi meg őt rendesen. Ha hamarabb kell eldobni a labdát, akkor nincs idő kivárni a hosszabb route-ok kivitelezését az elkapóknál és inkább a rövidebb, ámde biztosabb célpontot fogja választani az irányító. Passz protectionnél mi a legelső mutató, amit az ember megnéz? Igen, hány sacket engedett a támadófal az ellenfél védőinek. Az előző eszmefuttatásom alapján jogosan várhatnánk azt, hogy ez a szám magasabb lesz a tavalyinál. De bármilyen furcsa, nem az:

Engedett sack

Amint láthatjuk 2012-ben 2-vel kevesebbszer vitték földre Bradyt, mint tavaly. Tehát ez az irány ezek szerint zsákutca. Viszont nem csak akkor lehet megzavarni az irányítót, ha történetesen a földbe döngölik. Elég, ha csak nyomást érzékel valamelyik oldalról, vagy ha picit megütik. Máris oda a teljes koncentráció. És ebben a mostani támadófal rosszabb, mint a tavalyi, elég ha csak visszaemlékezünk a mérkőzéseken látottakra. Idén, többször volt szembetűnő a nyomás Bradyn, mint az elmúlt évben.

És mindezek ellenére a mostani szezonban sokkal kevesebbszer adta el a labdát. Sőt a 2010-es idényhez képest is most előnyben van.

TB TD-INT

8 meccs 3 interception. Nagyon szép mutató, ezzel jelen pillanatban holtversenyben a 2. helyen áll a ligában. Ám, ha megnézzük, hogy az első helyen levő Jake Locker (Titans, 2 INT) már hetek óta nem játszik sérülés miatt vagy csak korlátozottan, valamint ugyanilyen okokból kivesszük a képből Kevin Kolbot (Cardinals, 3 INT), akkor a Patriots irányítója jelenleg Robert Griffin III –el osztozva az első helyen áll. TD-jai száma, pedig a 4. helyhez elég, Rodgers (25), Brees (21) és P. Manning (20) mögött.
Ekkora különbség az elmúlt két évben nem volt a TD és INT mutató között. Idén Brady minden 18. passza végződik TD-vel és csak minden 107. passza lesz INT. A kettő közti szorzó 6 (pontosan, 5,944). Korábban ez 3,5 és 2 volt. Elmondhatjuk tehát, hogy – bár nincs meg az a yard szám, mint a tavalyi évben – Brady sokkal biztonságosabban juttatja célba a labdát, mint 2010 és 2011-ben.

Említettem korábban, hogy 2010-hez képest az elmúlt 2 fél idényben megnőtt a playek száma.

Futás-passz

Ebből a diagramból látszódhat meg leginkább Josh McDaniels érkezése. Mikor kiderült, hogy McDaniels visszakerül anyacsapatához, mindenkiben felvetődött a kérdés, hogy mennyiben fogja visszahozni a futást a repertoárba. A számok alapján megállapíthatjuk, hogy jelentős mennyiségben emelkedett a futó playek száma és százalékos aránya is tavalyhoz képest.
Míg 2010-ben 44,1%, 2011-ben 38,2%, addig 2012-ben 46,3%-ban hívtak futást a csapatnál. Itt az érdekesség a 2010-es szám lehet, hiszen alig 2,2%-al kevesebb volt a futó játékok aránya, mint idén. Most valahogy mégis sokkal jobban észrevesszük a támadás ezen fajtáját. Az előző évekhez mérve ugrásszerűen nőtt a futott yardok száma.

Futott yardok

De bármily meglepő is lesz, a hatékonyság nem változott jelentősen, sőt. 2010-ben 4,12 yard/futás, 2011-ben 4,48 yard/futás volt az átlag. Most mindenki elkezd számolgatni, hogy vajon idén mennyi az annyi. És az eredmény igencsak érdekes: 4,33 yard/futás lesz. Azaz nem hogy nőtt volna a kísérletenként megtett yardok átlaga, hanem tavalyhoz képest még csökkent is. Akkor mégis miért érezzük sokkal jobbnak a futást? És itt jön képbe amit a cikk elején már említettem, mégpedig a több play. Ez egyrészt a Patriotsra jellemző, no huddle támadásoknak köszönhető (de ez már tavaly is képben volt), másrészről pedig a védelem javulásának a jele lehet. Hiszen ha egy D jól dolgozik, akkor kevés időt enged az ellenfél támadóinak, ezzel megnyitva a lehetőséget a saját támadóegység előtt, hogy kezükben tartsák a meccset és pontokat tegyenek a táblára.

Védők:

A védelmet két igencsak jól elkülöníthető részre lehet bontani. A futás elleni és a passz elleni védelemre. Az egyik látványos fejlődésen ment keresztül idén, a másik pedig látványosan nem fejlődött semmit (de még ez sem teljesen igaz).
Hogy még egy gondolat erejéig visszatérjünk a több támadó play témára. Ezt kétféleképp segítheti elő a védelem. Az egyik a jó: sikeres futás elleni védekezéssel, lényegében elveszik az ellenféltől a lehetőséget, hogy az órát tudják futtatni és ezzel a meccset kontrol alatt tartani. A másik a rossz: sok benyelt hosszú passzal az ellenfél támadói gyorsan végig szaladnak a pályán, ezzel lehetőséget adva a Patriots támadóinak.

Először kezdjük a jó hírekkel. Azaz a front 7 teljesítményével.
Az egyik legfontosabb mutató, hogy hány yardot engednek átlagban futásonként.

Engedett futás

Az eredmény szemmel látható. Míg a kísérletek számában nincsen jelentős különbség, addig az engedett yardok számában meredek csökkenés tapasztalható. Míg 2010-ben 4,14 yardot, 2011-ben  pedig 4,26 yardot tudott haladni az ellenfél futásonként, addig 2012-ben csak 3,49 yardot. Ezt már nevezhetjük figyelemre méltó változásnak.
A csapat erőssége idén a futás elleni védelem. Mayot idén nem sújtja annyi sérülés, mint tavaly, így egy nagyon fontos láncszem ad folyamatos biztonságot a második sorban. Ugyanez igaz Spikesra is, akinek pont a földharc az erőssége és idén rendszeresen a pályán tud lenni. Remekül olvassa a playeket és vehemensen tör az irányába. Igaz sokszor pont ez a vehemencia, ami miatt túlfut az eseményeken, de mégis hatékony fegyver. Nem mellesleg egyes szakértők az egyik legalulértékeltebb LB-nek tartják a ligában. Melléjük csatlakozott Hightower, aki nagyon hamar beleszokott az NFL ritmusába.
Az első sort is dicséret illeti, hiszen sok tekintetben remekül végzik a dolgukat. Wilfork és Love masszív párost alkotnak középen, míg Jones és Ninkovich atletikussága jól kiegészíti az előbb említett két urat.

A csapat a kierőszakolt fumble-ök területén is jelentőset lépett előre. Bár ez nem kizárólag D mutató, hiszen a speciális csapatrésznél lehet és volt is példa rá, mégis érdemes vetni rá egy pillantást.

Forced fumble

Magam is nehezen hittem a szememnek, amikor kirajzolódott a grafikon, de tény ami tény, idén meg 3 és félszerezte a kierőszakolt fumble-ök számát a csapat. És hogy ez mind ne legyen elég, 11 megszerzett labda is van ezek mellé (a támadók által elejtett és visszaszerzett labdák nincsenek beleszámolva). Egyik bizonyítéka annak, hogyan segít a D a támadóknak.

Szintén a front 7-hez kapcsolódik a az irányító támadása, ami év elején egy óriási kérdés volt. Elment Carter és Anderson is. Az offseason egyik sláger témája pont az volt, hogy vajon lehet-e pótolni őket. Sokan kizártnak tartották. Néhányan mégis bizakodóak voltak. Jelentem egyelőre az utóbbi csoportnak volt igaza.

Szerzett sack

Lehet látni, hogy 2012-ben is képes a csapat az irányítót leteperni. Nagy szerepe van ebben a két DE-nek, Jonesnak és Ninkovich-nak, akik összesen 11 sacknél járnak. Amennyiben az idény második részében is tudják tartani ezt a tempót, akkor megnyugodhatnak a kétkedők is, hogy jó kezekben van a fal két széle.

És akkor jöjjön a kevésbé szép rész, passz elleni védekezés. A kép vegyes, hiszen van olyan mutató, amiben tavalyhoz képest javult a hátsó alakulat, de van mutató, amiben rontott. Egy valami azért állandó, nem jók a fiúk.

Engedett yardok

Igaz, hogy idén is sokan fogják a fejüket, hogy mennyire szánalmas a secondary teljesítménye, mégis felhívnám a figyelmet a százalékos értékre. 2010-ben majdnem 5%-al jobban dobtak ellenünk. Igaz a mostani 65% feletti érték sem túl bíztató. Ami azonban aggasztó lehet, az a 20+ yardos átadások mennyisége. Sajnos ligautolsó a csapat ezen a területen.
Amit ugyancsak nem jó látni, hogy jelen pillanatban az ellenfél irányítói pontosabban tudnak a Pats sec ellen dobni, mint ahogy Tom Brady teszi más csapatok ellen. Ha egy csapat Super Bowlt akar nyerni, nem engedheti meg magának ezt a luxust.

Újabb bizonyíték a mélységi védekezés kettősségére a következő ábra

Engedett passz yard

Majdnem 400-al kevesebb passzolt yardot engedett a csapat, mint tavaly ilyenkor. Ezt akár még kellemes eredmények is mondhatjuk. Viszont itt merül fel a kérdés. Mi lenne, ha a secondary meg tudná akadályozni a 20+ yardos passzokat? Feltételezhetően, akkor az eredmény valahol 2000 yard körül mozogna.
2010: 10,78 yard/dobás,2011: 12,4 yard/dobás, 2012: 11,71 yard/dobás. Ismét egy adat, hogy azért van fény az alagút végén. Hiszen az elmúlt 3 szezon félben most tudott a legalacsonyabb átlagot produkálni a secondary. Bíztató jelek.

De rögtön lássuk megint Janus másik arcát

Engedett TD-INT

Míg a Pats védelme évről évre megbízhatóan szállítja a 10 körüli INT-ket az év első felében, addig a passzolt TD-k számában idén egy kisebb megugrást láthatunk.
Sajnos meg kell állapítani, hogy ez a megugrás szintén a sok benyelt hosszú passznak köszönhető.

Érdemes egy pillantást vetni a következő grafikonra

Engedett futott-passz TD

Az elmúlt 3, első 8 meccsen mindig összesen 20-20 passzolt és futott TD-t szereztek a Patriots ellen. Viszont az eloszlás nem vetít túl rózsás képet elénk, valamint rávilágít a csapat jelenleg legnagyobb problémájára.
Míg a futás ellen erőteljes javulás mutatkozik, addig a passz ellen valami nagyon nem működik. Ha még egyszer áttekintjük a passz védekezéshez felhozott statisztikákat, akkor arra a következtetésre juthatunk, hogy alapvetően a hátsó alakulat is fejlődik pozitívan. DE! Minden pozitív fejlődést elmos a sok benyelt 20+ yardos passz.

Játszunk el a gondolattal, hogy idén is hozta volna a secondary a korábban látott 13-14 bekapott TD-t. Az 3-4 TD mínusz. Amikor kikapott a csapat, akkor 1-2 pont különbségek voltak. Ha ezek a hosszú passzok nincsenek, akkor jelenleg akár 8-0-al is állhatna a csapat.
Én magam is fordítottam és tettem ki egy cikket korábban, mely arról szól, hogy a pass rush gyengélkedik, ezért nem teljesít olyan jól a secondary. Valószínüleg ha jobban belemélyedünk a statisztika rejtelmeibe, akkor ezt sok-sok adat alátámasztja (mint ahogy ez a cikkben meg is történt). Mégis én személy szerint azt látom, hogy a front 7 látványosan fejlődik, de ez hátra már nem hat ki.

Remélhetőleg Aqib Talib megtalálja a helyét a Patriotsnál és hasznos tagja lesz a csapatnak. Bízzunk benne, hogy a többiek is agresszívabban fognak játszani, mint eddig és akkor a hosszú passzokat sem fogja olyan szép számmal gyűjtögetni a védelem. Ha ez az egy mutató csökkenni tudna, szerintem látványos javulás állna be a csapat teljesítményében.

Végezetül egy kis apró érdekesség. Az összes tackle szám az első 8 mérkőzésekről 2010-2012, kiegészítve, hogy ebből az örök tackle-gyár, Mayo, mennyit csinált egymaga

Tackle

Ebből ismét csak az jön le, hogy idén jóval kevesebb playt enged a Patriots védelme az ellenfélnek.

Bízom benne, hogy ezzel a kis összehasonlító, összefoglalással sikerült kellemes perceket okozni. És nem mellékesen remélem néhány újdonsággal is tudtam szolgálni. Ami nekem tanulság, hogy semmi nem olyan egyszerű, mint az elsőre (vagy másodjára) látszik. Valamint, ha egy picit jobban beleássuk magunkat a témába, teljesen új nézőpontokkal gazdagodhatunk.

Az alapadatokhoz forrásként a www.pro-football-reference.com-t használtam.

Hozzászólások

2012. 11. 08. 00:45
nosbiglem
Szép munka! Elismerésem!
Nagyon jó volt végigolvasni és közben belátni a színfalak mögé!
Köszönöm!
2012. 11. 08. 00:47
nosbiglem
Ehhez a cikkhez is bemásolom, csakhogy mindenki tudja meg:
Megjött az első hó :DDD
http://instagram.com/p/RvhuY2v8Xc/
2012. 11. 08. 00:51
Hucsi
ez alapján brady 2010ben 16 meccs alatt dobott 4int-et
http://www.nfl.com/player/tombrady/2504211/profile
2012. 11. 08. 00:58
Hucsi
amugy nagyon érdekes írás :) köszi
2012. 11. 08. 06:52
Jogos, Hoyernek volt még egy INT-je. Javítottam. Köszi :)
2012. 11. 08. 00:58
Kobak
Szép munka!!!
Köszi
2012. 11. 08. 07:34
tottingetosz
Ez megint nagyon jó kis anyag lett. Még egy patriótát is meglep, mikor szembesítik Brady statjaival. Remek irányítónk van, na! Remélem a SEC (nagybetűvel önbizalomnövelőnek)a byeweeken elgondolkosdott Paul43 statjain és összekapja magát. Remélem, tudnak fejlődni. Talibnak meg muszáj lesz jónak lenni. Talán a versenyhelyzet a többieket is keményebb munkára sarkallja, neki meg egy gyűrűért már érdemes megpróbálni odatenni magát. Amúgy tőle mi okból vált meg a Tampa?
2012. 11. 08. 07:53
lipi
Sérült volt és balhés. Meg eltiltás alatt is állt. Idény végén nem hosszabbítottak volna vele. Így legalább kaptak ellenértéket érte.
2012. 11. 08. 07:55
lipi
A cikk nagyon jó lett. Köszönjük! Nem kis meló volt összekapni.
Kicsit később én is beszállok pár statisztikával és kérdéssel :).
2012. 11. 08. 08:09
Gordon
szia Paul!
nagyszerű cikk.
kicsit hiányolom a szerzett és a kapott pontok átlagát valamint kíváncsi lennék egy mezőnygól statra is:-P
2012. 11. 08. 08:21
lipi
2012. 11. 08. 08:16
Burkus
Szép írás.

Ami még sztem változás, hogy Brady hosszú passzai egyre pontatlanabbak, gyakorlatilag mélységi játék nincs, gyakorlatilag YAC a játékok fő célja.

A futáshívások megnövekedett száma sztem nem JMD-vel, hanem azzal is összefügg, hogy nagyon jó futócsapat állt össze, míg tavaly gyak. kizárólag BJGE-re és Fafejre támaszkodott a csapat, BJGE pedig nem 10+ yardos futó.
2012. 11. 08. 08:30
Arsenal
Burkus! Ebben tökéletesen igazad van, plusz hozzá tenném, hogy igazán mélységi elkapónk sincs.
2012. 11. 08. 08:51
kolok
Gratulálok Paul,nagyon igényes munka,remek cikk.Amit megfontolásra ajánlok a Sec értékelésésnél,az mindenképpen az,hogy azért meg kell nézni,hogy milyen schedule volt az első nyolc meccsen.Gondoljunk bele,hogy az engedett passzolt yardok száma hogy nézne ki,ha az első nyolc meccsen nem Locker,Kolb,Wilson,Sancho,Bradford,Fitzpatrick hajigál nekünk,hanem Brees,Ryan,Rodgers,Schaub. Nem találkoztunk még Manningen kívűl még elit QB-val,aki akkor még szerencsére elég rozsdás volt,de bele sem merek gondolni,hogy hogy nézne ki az engedett yardok száma,ha csak néhány QB dobált volna ellenünk a fentiek közül.Márpedig,ha komoly eredményeket akarunk elérni,akkor ezekkel az úriemberekkel találkoznunk kell.
2012. 11. 08. 09:17
lipi
Alapnak Tomi és DoM tábláját használtam, pár kiegészítéssel. Azonos időszakot nézve, azaz az első 8 meccsre. Ami pozitívum, hogy tavaly is megvolt a 3 vereség ebben az időszakban, szóval igazán releváns az összehasonlítás :).
Szó volt a cikkben arról, hogy nőttek a playek meccsenként. Mind támadó, mind védő oldalon. 85vs90 támadó és 87vs90 védő oldalon. Ez majdnem 5%-os növekedés. Oka a fejtegetett 20+yardos játékokban keresendő illetve a short field pozíciók növekedésében. Ebből a megnövekedett playszámból adódik a több futás és passzkísérlet.
Támadók.
Van benne jó és van benne kellemetlen fejlődés is.
A 6%-os labdabirtoklás plusz mellé 21%-al több pontszerzési lehetőségünk volt és ebből 18%-al több pontot szereztünk, mint tavaly. Ami hatalmas növekedés. Sőt, a TD-k száma is 15%-al növekedett. Ami viszont csökkent, az a pontszerzésenkénti TD-k száma. Azaz hiába van több lehetőségünk és hiába van több TD-nk is, rosszabbul élünk a pontszerzési lehetőségekkel 2011-hez képest. (0,67vs0,64). Ami főleg úgy fájó, hogy a short field pozíciónk 50%-al nőtt. (plusz 76%-al több pontot értünk el és 80%-al több TD-t ezekből a szituációkból). Elviekben ez a red zone támadásokra mutatna vissza. A red zone lehetőségekben ligaelsők vagyunk. 4,8 lehetőségünk van meccsenként (4,5 2011ben). Ebből 3-at váltunk átlagban TD-re. (2,9 2011ben). Itt 2%-ot rontottunk.
Ha ezekhez hozzácsapjuk TB INT adogatási kedvét és Ridley & company futásait, akkor kijelenthetjük, hogy határozottan fejlődött az O. Pláne úgy, hogy év elején mindkét sztár TE-ünk sérült volt. Btw, futás. Ha arányosan nézzük, akkor a megnövekedett playszám miatt a futás a passzjáték "kárára" erősödött. Ez hozza magával a megnövekedett futott yardot. Sajnos nem találtam statisztikát arra, hogy mennyivel veszélyesebb a futásunk, azaz hány 10+yardos futásunk volt idén és tavaly. De igazából itt van a kutya elásva.
Bocs, hogy ilyen hosszú és száraz voltam, de statisztika buzi vagyok :)
2012. 11. 08. 09:58
lipi
Védelem.
Itt pislogtam párat.
Bár növekedett a labdabirtoklás 3%-al, mégis 9%-al csökkent a pontszerzési lehetőség és 8%-al a pontok száma, sőt 5%-al kevesebb TD-t kaptunk. Ami viszont nőtt, méghozzá sokkal, az a pontszerzésenkénti TD-k száma. 5%-os növekedés. Ha ehhez hozzácsapjuk, hogy a támadók 4%-al kevesebb TD-t érnek el pontszerzésenként, akkor máris egy csúnyán nyíló ollót látunk. Ezért vannak szorosabb meccseink. És itt megint visszaköszön a short field statisztika. A védő oldalon 18%-al csökkent a SF labdabirtoklás, és 8%-al az ebből szerzett pontok száma. Viszont nőtt a SF pozíciós pontátlag majdnem 12%-al. Azaz a támadók kevesebbszer adják el a labdát, ritkábban hozzuk jó helyzetbe az ellenfelet, viszont ezek a szituációk ellen rosszabbul védekezünk és több TD-t nyalunk.
Ami még fájóbb, hogy a Game Winning lehetőségekből dupla annyi volt idén, mint tavaly és ezt az ellenfél ki is használta.
A passzvédekezésünk gyönyörűen látszik Paul43 grafikonján. Nyeljük a TD-ket, és cserében nincs INT. Sok a benyelt hosszú passz, ami field pozíció vesztéssel jár és romlott a short field védekezésünk. Ehhez hozzácsapjuk, hogy a védelem nem szerez pontokat akkor meg is van a védelem rákfenéje. Halkan hozzáteszem, hogy Talib érkezésével egy képességeiben jó CB-vel gyarapodva ezek a számok remélhetően sokat fognak javulni. Igazából ha Arrington nincs a pályán, már akkor sokat javul a hátsó egység :).
A front 7 és a futás elleni védelem meg no comment. Hatalmasat játszanak meccsről meccsre.
Amiknek még kicsit utánanéztem, az a büntetések. Nézve a meccseket rohadt soknak tűnt a PI büntetés. Nőtt is, minden téren ez a mutatónk. Meccsenként 5-ről 6-ra nőtt a büntetéseink száma, 5yarddal nőtt a yard/game mutatónk és a first down is több büntetésből, mint tavaly.
2012. 11. 08. 11:49
fejszee
nagyon jó cikk, köszönjük szépen!
2012. 11. 08. 12:32
tomi-tomi
Egy-két dolgot hozzátennék és külön foglalkozom két fontos területtel, a big play-ekkel és a turnover-ekkel.
Támadó oldalon a futásunk eredményei érdekesek. Jól futunk és mégis kevésbé hatékonyan. Sokkal több a nagy futás (BJGE el se lát 10 yard-nál messzebb), cserébe több a 0 vagy mínusz yard-os kísérletünk (BJGE mindig szerzett legalább 1 yard-ot). Inkonzisztencia.

Sajnos ez jelenik meg a pontszerző képességünknél is. Vagy megállíthatatlan pontgyárként játszanak, vagy álldogálnak, mint pattanásos kamasz a kuplerájban. (A RZ hatékonyságunk is ilyen: van olyan meccs, hogy ha meglátják a 20-as feliratot, akkor vérengzést csapnak (Rams, Bills), vagy udvarias téblábolásba kezdenek (Seahawks).

Amiben egyértelműen romlottak: a meccsek lezárása. Négyből csak egyszer sikerült, a három elrontott 4 perces drive eredménye: két vereség és egy hosszabbítás.

A támadók javultak, de kevésbé megbízhatóan szállítják a pontokat. Ebben kell fejlődniük. Van okunk remélni ezt, tavaly is sokkal jobbak lettek az idény második felére.


A védelem amiben jó volt, abban még jobb lett (szerzett labdák, futás elleni védelem), amiben fejlődniük kellett volna, abban romlottak (big play-ek száma) és van egy nagyon fájó és kellemetlen eredmény - a big play TD-k száma.

Teljesen egyértelműnek tűnik, hogy a brutális (agresszív) futás elleni védelmet tekinti az edzői stáb prioritásnak. Tehát arra akarja kényszeríteni az ellenfelet, hogy az irányítók (passzjátékok) közötti különbség legyen a meccsdöntő faktor. Nagyon jó terv. Egyelőre nagy hibaszázalékkal dolgozunk, mert 1. Brady-nek (a támadóknak) is van(nak) homály meccse(i), 2. a fiatal (tapasztalatlan) védelem az agresszív futás elleni védekezés miatt a kelleténél kiszolgáltatottabb a passzjátéknak. (Csak a friss példa kedvéért: a Rams egyetlen TD-je úgy született, hogy Wilson a szokásos LoS+15 yard helyett LoS+12 yard-ra állt fel - hamar odaérjen a futójáték megállításához (mint újonc S, elfogadható lett volna majdnem LoS+20 yard is), pont ez a 3 yard okozta, hogy a WR mögé tudott kerülni.)

A védelem úgy érte el a tavaly év végi számokat, hogy a bizonyos területeken elért fejlődéseket, javulásokat kioltotta a más területen tapasztalható romlás.
A hihetetlen fumble recovery szám számomra azt jelenti, hogy ezt kiemelten gyakorolják edzéseken, s valami nagyon jó módszert, technikát talált ki a védekező edzői stáb a drillezésre.

Az egész csapat fantasztikus az egyik legfontosabb (meccsdöntő) mutatóban, a turnover ratio-ban. A támadók TOP3 szinten (mint a szemük világára) ügyelnek a labdára, és a védelem is TOP3 a labdaszerzésben. Ezek után nem meglepő, hogy az egyenlegünk is 3. helyet ér a Bears és a Giants mögött. S ami még nagyon figyelemreméltó: évek óta stabilan hozza a csapat ezt az eredményt. (Egyedül a Cassel-idény kivétel ez alól; újabb adalék, hogy mit is tud valójában TB. Nagyon örülök, hogy Paul a cikkben külön foglalkozott ezzel a területtel, mert nagyon ritkán szokták kiemelni, hogy Brady TD-INT aránya valami egészen elképesztő.) Ilyen TO mutatóval bérletet vált egy csapat a PO-ra; 90%-uk rájátszásba jut.

Na akkor jöjjön a fekete leves, a big play-ek. Engem az érdekelt igazán, hogy egy engedett big play mennyire teszi tönkre a védelem alapstratégiáját, az enged, de nem törik megközelítést. Tehát, ha egy drive-ban van egy nagy játék, mennyire lehetünk biztosak abban, hogy TD-t (pontokat) fogunk nyelni. Nos, addig nincs baj, amíg egy 20-29 yard-os nagy játékot engedünk. Pont ugyanannyi marad az esélye, hogy pontot szereznek, TD-t érnek el ellenünk, mint egy átlagos drive-ban. Tulajdonképpen mondhatjuk azt, hogy a Pats védelem ellen csak a 30+ yard-os játékok számítanak big play-nek. Ha viszont 30+ yard-os játék vagy egy második 20-29 yard-ost enged a védelem, akkor PZS-t elő, írhatjuk be a TD-t. Egy sokkoló adat: a kapott pontjaink 90%-át(!) megelőzte egy legalább 20+yardos játék. Ezen belül a 30+ vagy egy drive-on belül két nagy játék után kaptuk a pontjaink 74 (hetvennégy!!!) százalékát.

A fekete levesen belül a legfeketébb rész, big play TD-k. Tavaly egész évben kaptunk ötöt. Idén fele mérkőzésen tízet. Négyszeres (400%-os) romlás. Ebből hatot úgy, hogy békésen haladtak, majd beköszöntek. A korábban sokat említett védekező stratégiánk halála.

Ha összevetjük azzal, hogy mennyire agresszívak vagyunk futás ellen és labdaszerzésben, akár felmerülhet az is, hogy BB szép csendben átállítja a védelmet agresszív, kockáztató megközelítésre. A Talib-trade számomra azt jelenti, hogy (egyelőre) nincs erről szó, azonnali megoldást keresett a passzvédekezésünk normalizálására még a mostani keretek között.

Ha viszont távolabbra - egy-két évre előre - tekintünk, akkor felsejlik a tíz-tizenegy évvel ezelőtti Patriots képe újra. A labda egyik oldalán egy agresszív, erős pass rush-t generáló (sokat blitzelő), sok labdát szerző egység egészül ki a labda másik oldalán sokat futó, a pálya teljes szélességében rövideket passzoló egységgel.

A Pats idei sikerének kulcsa, hogy a támadók mennyire lesznek képesek konzisztensen teljesíteni ezen a magas szinten és a védelem mennyire tudja limitálni a big play TD-k számát. Bármelyik fejlődés hiánya esetén nem sok esélyünk lesz a PO-ban sikeresen szerepelni.
2012. 11. 08. 12:46
lipi
Ez annyira jó hozzászólás, hogy simán olvasom kétszer is, egymás után :).
2012. 11. 08. 12:57
tomi-tomi
Csak Paul farvízén evezek. :-)
2012. 11. 08. 13:17
tomi-tomi
Óh, vazze, csak most látom. :D Törölje valaki az egyiket, legyen kedves!
2012. 11. 08. 13:50
Burkus
Már csak 1x van, de nagyon jó hozzászólás, meglátás. Ha ezt Ti ilyen szépen elemeztétek, gondolom, az edzői stáb is megteszi ugyanezt, kérdés, hogy mit tesznek ellene.

A big play-jel igazán az a gondom, hogy ha nem vezetünk a meccs végén 20-25 ponttal, akkor az ellenfelek okszerűen ezzel próbálkoznak, szinte mindig biztos sikerrel. És ezen már két SB ment el, úgyhogy egy öt éves probléma kezeletlen volta elég nagy hiba a csapat részéről. (Sőt, ezen ment el már a 2006-os konf. döntő a Colts ellen is...)
2012. 11. 08. 14:14
tomi-tomi
A védelemnél már tudjuk. Megszerezték Talib-ot. Ha mindenki egészséges, akkor a Talib-Gregory-Chung-DMC alapfelállás - kiegészülve nickel-ben Dennard-dal/Arrington-nal és dime-ban Wilson-nal/Ebner-rel már elég jól fest(het). A trade annak az elismerése, hogy Ras-I hiányában esélyünk sincs két valóban kezdő szintű CB-vel kiállnunk. Ráadásul Talib-bal és DMC két posztúságával az esetleges sérülések is könnyebben kezelhetők. Működhet egy Dennard-Chung/Gregory/Wilson-DMC-Talib négyes is. Ezért volt fontos, hogy Moore átcsússzon a waiver-en és PS-ba kerüljön, mint vésztartalék.

Big play-ek mindig lesznek, nullára lehetetlen redukálni és persze jobban megmaradnak, beégnek az agyunkba az ellenünk bemutatott sikeresek.
De amit idén művelünk, az közel áll a katasztrófához. Főleg big play TD-kben.
2012. 11. 09. 19:39

Hmmm.....előre jelzem, hogy most nem statok, hanem az emlékek szerinti megérzések alapján írok...de tavaly mintha pont a garbage-time-ban benyelt nagy játékok sokat rontottak volna a statjainkon, amik egyébként sem lettek volna fényesek...ami idén zavar, hogy egy rookie QB, nem kimagaslóan erős elkapógárdával, clutch-drive-ot vezet big-play, GW TD-vel...ami a Rams elleni első drive-ot jelenti, mondjuk utána legalább összekapta magát a secondary is...:)
2012. 11. 08. 21:00
_bb
Mindenképp pozitív, hogy született egy ilyen cikk, s látszik, hogy nem kevés munkával járt.

Pár észrevétel:
1. Bradynek idén 16 TD passza van (2 futott mellett) így igazából csak minden 20. passza végződik TD-vel.

2. "2010: 10,78 yard/dobás,2011: 12,4 yard/dobás, 2012: 11,71 yard/dobás. Ismét egy adat, hogy azért van fény az alagút végén. Hiszen az elmúlt 3 szezon félben most tudott a legalacsonyabb átlagot produkálni a secondary." ???...mármint 2010-ben.

3. A patsben a Secondarynek is ki kell vennie a részét a futásvédekezésben. Nem egyszer láttuk idén MCc-t/Arringtont/Chungot...a LOS közelében (!) is szerelni, szóval azért ez nem csak a front 7 teljesítménye. Sémáról is szó van.

Egyébként a cikk jól rávilágít arra is, hogy mennyire csalókák a statisztikák. Pl. Brady teljesítményét nem csak a támadófal teljesítménye, a WR-ek rout futása, labdabiztossága, az összeszokottság, avagy a megfelelően hívott játékok (futás aránya&play action) befolyásolják, hanem bizony önmaga is. És bizony ha a szemünknek hiszünk, akkor TB ebben a fél alapszakaszban a szokásosnál gyengébben játszott, rá nem jellemzően nem vigyázott eléggé a labdára, számtalan alkalommal csak a védő lukas kezén múlt, hogy nem lett INT. De idetartoznak az intentional grounding dolgok, és az egészen homály passzok is...persze ennél szintén faktor az up-tempoból fakadó plusz teher.
2012. 11. 08. 21:10
mhatrix
engem egy kicsit aggaszt az a bejegyzés.hogy egyes szakértők szerint spikes a legalulértékeltebb LB a ligába...hogy is van ez?...lehet az hogy nem látok elég pats meccet???...jobban telejesít mint nicolas,vagy weatherspoon,csakhogy a "veretleneket" említsem,tuti hogy nem lesznek veretlenek a szezon végéig
2012. 11. 09. 01:10
nosbiglem
Pont ezért alulértékelt, amit leírsz. Meg is magyaráztad azonnal a kérdésedet.
Érted? A többiek felülértékeltek, Spikes meg alul...
2012. 11. 09. 06:06
zoli0321
Ez egy zseniális elemzés megint,köszönjük!!
Nem baj ha alul értékelik Spikest, majd meglátják a rájátszásban mire is képes:-))
Tavaly is a rájátszásra összeállt rendesen a D. Most meg az alapszakaszban is elég rendben vannak.
Go Pats!
ui: Mindenkinek a figyelmébe ajánlom a támogatási lehetőséget, segítsük kicsit a szerkesztőséget, hogy még sok ilyen színvonalas cikkel lephessenek meg minket!!!
2012. 11. 09. 14:19
mhatrix
hát akkor hülye vagyok mert nem értem:)...az a véleményem spikes-ról hogy ő az egyetlen aki minden meccsen hozza az elvárhatót,najó meg mayo,de akkor valószínű félreértem azt hogy alulértékelt...szerintem ligaelit!
2012. 11. 09. 14:25
tomi-tomi
Alulértékelt (underrated) játékos= sokkal jobb valójában, mint amit gondolnak róla. Tehát Spikes esetében is azt mondják (ezért került fel erre a listára), hogy sokkal kiemelkedőbb a játéka, mint amennyire ezt elismerik általában.
Ennek ellentéte a felülértékelt (overrated), olyan játékos, aki sokkal kevesebbet nyújt a játékban, mint amennyire tartják. Ilyenre lehet példa idén Mario Williams a Bills-ből.
2012. 11. 09. 16:22
nosbiglem
2012. 11. 09. 14:41
mhatrix
ahhha köszi így már érthető,vmi ilyesmire gondoltam én is,de először gyanakodtam
2012. 11. 09. 20:06

Nagyon szép munka, Paul...grat. :)

H szabad kiegészítő megjegyzést tenni:

A Run D prioritása egy nagyon bonyolult helyzet nagyon egyszerű eredményességi követelményének eredménye.
A kulcs a time-management és a cap.
A cap egyszerűen lehetetlenné teszi, hogy minden csapatrészben elit legyen bármelyik franchise. Ill. az edzők munkáján múlik az, hogy mennyire sikerül legalább elfogadható kompromisszumot kötni.

Az agresszív, nagyon erős run-D (most a héten nem néztem a statokat, de a múlt héten yard/carry átlagban a Pats D első volt a futás ellen) egyszerűen az össz-D alapját képezi, s megakadályozza, hogy az ellenfél egy erős, vagy akár közepes futójátékkal pontokat tegyen fel a táblára ÉS égesse az időt. Az erős run-D időt ad az offense számára, hogy pontokat szerezzen,még ha a secondary be is nyeli a yardokat, TD-ket.
A Pats Offense pedig idén mind a légben, mind a földön elég erős, s sztem ennek a hármasnak az ereje teszi igazán erőssé az idei Pats-et ( a spec teamet most nem nézem, de DMC visszahordott TD-je arra utal, hogy az sem gyenge)...a secondaryban az utóbbi hetekben azért sérülések is voltak (kezdő safetyk), s most egy Talib szintű CB nagyon sokat lökhet....feltételezem, eljut az agyáig, mit jelenthet számára is egy gyűrű....mindenki kompromisszumos megoldásokkal dolgozik, csak kérdés, ki mennyire tudja leplezni a gyengeségeit...:) a Pats gyengéjét secc-pecc feltárták, nem volt nehéz....de mindenki emlékezzen csak vissza, a tavalyi playofframekkorát javult az egész D...s egy Sterling Moore milyen clutch-playt játszott...:)) ezekhez képest nekem a legjobban a fumble-staton gülüzött a szemem....szignifikáns, s ez bizony szvsz old school BB def..:)))
2012. 11. 13. 23:25
RicHARD
Grat a cikkhez !
Le a kalappal , ebben rengeteg munkaóra volt az biztos !!!
Hozzászólás a(z) 2012 első félév bejegyzéshez