Menetrend
Szavazás

A harmadik negyed +1 - női szemmel

2008. 12. 10. 16:46
Szerző: lucas
Kategória: Női szemmel
SzemKissé megkésve bár, de elkészült női szemmel rovatunk újabb írása. Az alapszakasz a legizgalmasabb részéhez ért, már csak három meccs van hátra. Érdemes tehát egy kicsit visszanézni, milyen fontos dolgok történtek a szezon utóbbi szakaszában, és persze előre is tekinteni, hiszen a következő mérkőzések mindent eldöntenek.
Igen, tudom, az idei év szerkesztési elvei szerint a múlt héten lett volna esedékes a cikkem, hogy összefoglaljam a szezon harmadik negyedének történéseit. Épp ez a gond a sorozatokkal. Bizony akkor is meg kellene írni az újabb részt, amikor rengeteg más elfoglaltságod van. Remélem -  tudván, hogy mi itt a szerkesztőségben mind amatőr cikkírók vagyunk - elnézitek, hogy most nem 4, hanem 5 meccs után osztom meg veletek a gondolataimat a csapatról. Ott hagytuk abba a múltkor, hogy a Patriots félidőben 5-3-mal állt, és a playoff reményeink még nem oszlottak szét, ami tekintve a sérüléshullámot nem kis teljesítmény. Nos azóta újabb öt meccsen vagyunk túl, és a kép tisztul. Most 8-5-tel állunk, és a playoff reményeink még mindig élnek. De... És ez a "de" most nagyon erős, mert már nem a saját kezünkben van a sorsunk. Sajnos annyira bolondul szoros a küzdelem, hogy egy wild card helyért is olyan eredmény kell, ami más szezonokban vagy szerencsésebb divíziókban simán csoportgyőzelmet jelent. De hát ez van, szegény embert még az ág is húzza, szegény Patriotsot meg a Jets és a Dolphins. No meg a sérülések. Lassan az a gyanúm, hogy valamelyik népszerű kórházsorozat Bostonba akar költözni (én csak ügyvédes meg gyilkosos ott játszódó sorozatokat ismerek), vagy az is lehet, hogy megvásárolták a Kórház a város szélén remake-jogait. Lassan nincs olyan csapategység, ami ne lenne leamortizálva. Bizony a Vészhelyzet van, mert ott tartunk, hogy annak a Seau-nak és Colvinnak kell játszania, aki a hét elején még azzal volt elfoglalva, hogy jól vaxolta-e a szörfdeszkáját, vagy eljutott-e e gyerkőc a suliba. Seau péntekre épp hogy  megérkezik Bostonba, gyorsan aláfirkantja a szerződését, továbbrepül Seattle-be, és vasárnap a fél meccsen ő játszik. Persze hibákkal, de hát az lett volna a csoda, ha nem így van. Már pedig csodák nincsenek, vagy legalábbis csak igen ritkán. De játszania kellett, merthogy Seattle-ben leforgattak egy újabb részt a Grace-klinikából is, és "csak" Wilfork, meg Bruschi dőlt ki, mert ugye Adalius Thomas, meg Ty Warren még nem volt elég. Rodney meg már olyan rég nem játszik, hogy szinte nem is említjük, pedig ugyancsak hiányzik. Hogy Seymour is sérülten nyomja, azt már nem is vesszük figyelembe, mert ő legalább játszik. Ha összeszámolom, hány alapember esett ki a védelemből, nem is elég az egy kezem. És ezeket nem a siránkozás kedvéért sorolom, de így azért tényleg nem egyszerű. A szezon második felében először 3 divíziómeccset kellett megvívnia csapatnak. Magamban úgy kalkuláltam, hogy ezeket szépen  megnyerjük, aztán egy Steelers elleni vereség akár bele is férhet. A Bills elleni meccs még viszonylag simán megvolt, de aztán kiderült, hogy rosszul kalkuláltam, mert a Jets belekavart a lecsóba. Az volt a bosszantó, hogy bár az elején elég vacak játékkal kezdtünk, azt a meccset is hozhattuk volna. Sikerül a legvégére egy gyönyörű TD-passzal egyenlíteni, de végül mindez nem ért semmit. Pedig ott volt a lehetőség a mi kezünkben a hosszabbításban 3 és 15-nél. De nem, mert nekünk sikerült egy 16 yardos passzt benyelnünk. Jött a Dolphins meccs, és jött a törlesztés. Pontosan az történt, amit reméltem. Itt már nem hatott a meglepetés ereje, mint az előző mérkőzésen, és az offense végre úgy játszott, ami igazán reménytkeltő volt mind a Steelers meccsre, mind a playoffra tekintve. Aztán hamar kijózanított minket a csendes eső. No meg a Steelers. Pedig nagyon halkan mondom, hogy ne túl messzire hallatsszon el, de ez a Steelers nem olyan fantasztikus csapat, amely nagyobb koncentrációval ne lett volna elkapható. Az OK, hogy a védelmük nagyon ott van, de könyörgöm ezt a meccset is pontokra játsszák, és Big Ben sem igazán mutat 100 millió dolláros formát, meg az egész offensük ugyancsak döcögős. Ha nem lesz igazam, megiszom egy sört Soldi egészségére, és elmondom háromszor, hogy "Best defense, just like (in the) pats", de szerintem nem fognak ők SB-t nyerni. Persze a lényegen nem változtat, hogy kikaptunk tőlük, méghozzá elég alaposan. Vasárnap a playoff reményeinket tudtuk életben tartani a Seahawks elleni meccsen, ami azért  - valljuk be - elég nyögvenyelősre sikeredett. Először még örültem neki, hogy elmozdították a hajnali idősávból a meccset, de aztán átgondoltam: bizony ha akkor játsszák, szép nagy képernyőn nézhettem volna. Így viszont csak álló kockákat sikerült illusztrációként megszemlélnem 5 perccel a történések után. No sebaj, így legalább nem rágtam tövig a körmöm izgalmamban (az NFL gamecenter hatására azért nehezen kerülnék ilyen extázisba). Aminek nagyon örültem, hogy Welker az előzmények ellenére nagyon jól játszott, nagyon kemény a srác, bírja a gyűrődést. Azzal a bizonyos ütközéssel kapcsolatosan egyszer megírtam a véleményem, és az nem változott annak ellenére sem, hogy sokan győzködnek itt minket arról, -  még akár az érintett is -, hogy ez az NFL, meg ilyen a foci. Ez nem volt foci, mert nem arra ment ki a játék, hogy legyőzze az ellenfelet, hanem arra, hogy harcképtelenné tegye. És ez a sport nem erről szól, vagy legalábbis nem erről kellene szólnia, nem ezért szeretjük. Ha már a játékosoknál tartunk, ki kell mondanom, hogy Moss idei teljesítménye számomra kissé csalódást keltő. OK, hogy nem Brady dobálja neki a labdát, de annyi dropot, mint amennyit az utóbbi meccseken produkált, tavaly egész évben nem sikerült összehoznia. De sajnos meg is fordíthatom: amennyi szép elkapást tavaly egy-egy meccsen mutatott, az most egy teljes idény alatt is alig jön össze neki. Bizony Gaffney is nagyon vegyesen teljesít: szép elkapások és érthetetlen hibák. Pedig ha megnézzük, hogy milyen támadóformációt játszunk a meccseken, többségében a 3 WR-os felállást láthatjuk. Az elkövetkező 3 meccsen nagy-nagy szükség lesz a jobb teljesítményre tőlük. Az RB-k lassan gyógyulgatnak, bár még Sammy Morris sem az igazi, Jordan meg olyan keveset játszott, hogy értékelhetetlen a teljesítménye. Kevin Faulk viszont - csakúgy mint Welker a WR-ok közt- zseniális. Nagyban köszönhetjük ennek a két embernek a győzelmeinket. Nem igazán értem, hogy az utóbbi meccseken miért parkoltatja BB Green-Ellist, amikor játszik, nagyon meggyőző a srác. A TE-k nem játszanak nagy formában, ráadásul a bírókkal sincs szerencséjük. Most őszintén, mi volt abban a rossz, hogy Ben Watson a TD után a labdát a meze alá dugta. Kit sértett, vagy kit alázott meg vele? A felesége babát vár, így akart ünnepelni. Ez miért ért 15 yardos büntit? Davis Thomas meg a Colts elleni meccs óta szintén mintha kicsit parkolópályán lenne, pedig hát nem nagy a választékunk az idén tight end-ekből. Ami a  offesive falat illeti, már jobb teljesítményt nyújtanak, mint a szezon elején, de azért jobban örülnék, ha pl. Light nem a pofonokról híresülne el, hanem arról, hogy milyen nagyszerűen megvédi Mattet. A defense-ről már ejtettem szót a sérülésekkel kapcsolatban, a teljesítményüket épp ezért nagyon nehéz értékelni. Mert lehet-e hibáztatni egy undrafted rookie LB-t (Guytonra gondolok), aki eddig mindig középen játszott, hogy amikor kényszerűségből kikerül a szélre, akkor nem igazán találja a helyét, és szaladgál, mint pók a falon? Vagy lehet-e hibáztatni a 39 éves embert, aki azzal töltötte az előző 3 hónapját, hogy szörfözött, és az előző 3 napját, hogy repkedett a széles nagy Amerika felett, hogy bizony jó néhányszor lemaradt az emberéről, és párszor a hintába is beültették (jellemzően épp egy volt patriotszos, Deion Branch, de ő ugye egy külön történet). A front 7, amely eddig még viszonylag stabil pontja volt a védelemnek, sajnos teljesen szétesett, és ez bizony komoly gond a köv. 3 meccsre nézve, az esetleges playoffról nem is beszélve. BB nagy edző, de hogy milyen módon fogja ezt megoldani, hát nem tudom. Talán ha kölcsön tudná venni Dumbledore varázspálcáját, és tudna csontot, meg térdszalagot visszanöveszteni, akkor lenne némi esély. Szóval már nemcsak csodákra van szükségünk, varázslatra is... Akiket viszont bátran merek szidni, a secondary. Talán Meriweather kivételével (bár néha ő is be tud nézni dolgokat).  O'Neal annyira vacakul játszik, hogy rossz nézni, feltűnően gyakran dobálnak a QB-k az ő irányába, és Hobbs sincs a topon. Előre félek a Cardinals elleni meccstől, mert ugye a passrush nulla, a CB-k -  hogy is fogalmazzak- sebezhetőek, és középen is képesek vagyunk szép nagy playeket benyelni. Pedig ha ott nem nyerünk, akkor elkezdhetjük elővenni a "kiket kellene leigazolnunk az FA-piacon", és "kik a reményteljes draftjelöltek" témát, és rághatjuk 3-4 hónapig. Ja, majdnem kihagytam. Cassel. Hát ő a másik érdekes történet. Lassan a honi belpolitika kettészakadása kismiska ahhoz képest, ahogy Cassel személye megosztja a magyar Patriots szurkolókat. A "minek nekünk Tom Brady, ha van egy Casselünk" kontra "nem NFL-szintű irányító a srác" viták végeláthatatlan sorát olvashatjuk minden meccs után, függetlenül attól, hogy nyerünk vagy vesztünk, és hol az egyik, hol a másik tábor a hangosabb. Én készséggel elismerem, hogy Matt reményeimen felül fejlődött, és megemelem a kalapom néhány meccsen nyújtott teljesítménye előtt. Ugyanakkor abból a szempontból Tom Brady-párti vagyok, hogy bizony az az óhajtásom, hogy Tom minél előbb gyógyuljon meg, és épen-egészségesen térjen vissza, és még nagyon sokáig ő legyen a francise QB a Patriotsnál. Casellel kapcsolatosan meg abban reménykedem, hogy szezonbeli teljesítménye nem egy óriáskerékhez lesz hasonlítható. A hullámvasúttal már kibékülök, feltéve, hogy annak most a felívelő ága következik. Az alapszakaszból már csak három meccs van hátra, három meccs a túlélésért. Én azokkal az emberekkel értek egyet, akik már többször kifejtették, hogy akármi is lesz a vége - playoffba kerülünk, vagy nem - ez a csapat már azzal is nagyszerűt teljesített, hogy nem zárt negatív mérleggel. Persze azt szeretném, ha bekerülnénk a PO-ba, sőt azt szeretném, ha ott is jól játszanánk, de ha ez netán nem sikerül, a srácok akkor is megérdemelnek minden tiszteletet, mert egy ilyen sérüléshullám minden csapatot megrendítene, a Patriots pedig még mindig tartja magát. Lehet, hogy Bill Belichick egy nagy varázsló, és csodák mégiscsak léteznek?  Remélem.

Hozzászólások

2008. 12. 10. 17:25
sixt
Szia Lucas!
Maximális gratula a cikkedért, kevés ilyen terjedelmes cikk van amit ekkora kedvel, sűrű bólogatás és helyeslés közepette végig szoktam olvasni, nagyon tecccccik a stílusod, Köszönjük
2008. 12. 10. 17:37
steve
Ez a beszéd....!:)))
2008. 12. 10. 17:55
beckor
Gratulálok, megint hoztad a kiválót!!
2008. 12. 10. 18:15
KissLaci
Gratula, a kedvenc rovatom.:) Amúgy az új huddle at home videók már fent vannak a youtubeon. Van Cassel-ös is. ;)
2008. 12. 10. 19:21
Soldados
WOW!!!

Belefoglaltál a cikkbe! :) Ez tetszik!!!! De ugye nem kötelző egyetérteni? ;)
2008. 12. 10. 19:54
Hűha, elég sok állítás van a cikkben, most aztán válogathatok, hogy melyikkel nem értesz egyet! :)
2008. 12. 10. 20:56
Koviati
Ööööö, ha én mindennel egyetértek, én is női szemmel nézem???????
2008. 12. 10. 21:10
Gearhead
Remek cikk!

Minden elismerésem a Tiéd! :)
2008. 12. 10. 21:11
Igazad van, koviati, most a nőcis témák kimaradtak a cikkből. Pl. hogy a mi női szemeink örömmel látják újra Rosey-t csapatban. Meg hogy Gizike és Tomifiúja pincéresdit játszott Hálaadáskor. Sőt még holmi márciusi nősülésről is kóbor pletykák terjengenek. De legközelebb pótolom, sőt azt is megígérem, hogy ha bekerülünk a playoffba, akár minden meccsről írok a tavalyiakhoz hasonló összefoglalót.
2008. 12. 10. 21:36
Koviati
Azt hiszem, február elejéig szívesen olvasnánk a cikkeidet...
2008. 12. 11. 11:44
Mr nemo
Ez frankó volt. Benne van a lényeg, és olvasás közben nem is tűnik fel, mennyire hosszú.
2008. 12. 11. 14:57
steve
Télleg Soldi!

Mivel(mikkel) nem értesz egyet???:)

Mellesleg csak margó mellett emlékeztetlek, hogy ez itt a pats.hu.....tudod,ahol olvastad, hogy elakartunk tíltatni....na nem téged, csak úgy általában...:))))
No de ezt már nem itt nehezményezted ugye???:))
2008. 12. 11. 17:06
pat68
Kiváló írás! Gratulálok!Már várom a negyedik és a PO utáni írásod! :-D
(csak csendben mondom, a "Dr House" bostoni.Ha tévedek bocs!):-D
2008. 12. 12. 08:33
csabesz
2008. 12. 13. 11:35
CoSco
pat68:
tudtommal nem :) Hugh Laurie angol színész, aki a forgatások idején Los Angelesben él, a sorozat pedig New Yorkba játszódik.
De Hugh ha picit is olyan az életbe mint a sorozatban, akkor tuti Pats rajongó, mint minden rendes ember :)
2008. 12. 13. 15:19
temp
Laurie valóban angol, és ha valaki esetleg emlékszik a Fekete Vipera című -szerintem kíváló- sorozatra, akkor lehet, hogy ő is eszébe fog jutni :)
2008. 12. 13. 18:05
robert
House a New Jersey-i oktatókórházban, a Princeton-Plainsboro Teaching Hospitalban praktizál. Amúgy a színész származásáról pat68 sem beszélt.
Hozzászólás a(z) A harmadik negyed +1 - női szemmel bejegyzéshez