A
New England Patriots (8-3) újabb győzelemmel a zsákban tért vissza Foxboróba, hogy hazai pályán fogadja az eddig nyeretlen
Indianapolis Colts (0-11) csapatát. Nem éppen megszokott felvezető sorok a 2000-es évek legnagyobb párharcának legújabb felvonása elé. A találkozó
vasárnap este 19:00 órakor kezdődik.
2003 óta nem telt el úgy NFL idény, hogy ne rendeztek volna a két csapat részvételével tétmérkőzést. Tom Brady és Peyton Manning, a Colts és a Patriots küzdelme meghatározó eleme közel egy évtizede nem csak az AFC-nek, hanem az egész ligának.
Idén azonban az egyik letéteményese a rangadó hírnevének hiányozni fog. Ellentétben 2008-cal, amikor a New England volt kénytelen egész évben sztárirányítója nélkül játszani, a 2011-es Indianapolis nyomokban sem emlékeztet egy elesett vezére távollétében is körömszakadtáig küzdő együttesre. Peyton Manning nyaksérülése miatt kénytelen a pályán kívülről szemlélni csapata vesszőfutását.
Az állóvíz felverésére és a csapat felrázására azért hétközben történt egy kísérlet. Menesztették Larry Coyer védő koordinátort és a reménytelen Curtis Painter helyét Dan Orlovsky veszi át irányító poszton. Orlovsky legutóbb a 2008-as bajnokságban volt kezdő hét alkalommal a 0-16-tal zárt Detroit támadóinak az élén. Másik hírhedt ismertetőjegye, ahogy a világ legtermészetesebb módján kilép hátul a gólterületen túlra, amivel safetyt vét a csapata ellen.
A papírformát azt hiszem, senkinek sem kell felvázolni. A fogadóirodáknál 20 pont hendikeppel lehet a Patriots sikerére fogadni. 1989 óta ilyen vagy ennél nagyobb aránnyal csak kilenc találkozót tisztelt meg Las Vegas (a favorit azonban csak két alkalommal felelt meg az előzetes elvárásoknak). Az ördög sohasem alszik. Éppen a Patriotscal történt meg, még Bill Belichick regnálása alatt, hogy kikaptak a Miamitól (29-28) az alapszakasz végén 2004. decemberében. Az NFL történetében akkor fordult elő legelőször, hogy győzelem-vereség mutatóban legalább mínusz kilenccel álló csapat megvert volna egy legalább plusz kilenccel rendelkező együttest.
Hétközben az edzők bizonyára tettek róla, hogy a játékosok kellő komolysággal készüljenek a Colts ellen, hiszen hazai közönség előtt nem engedhetik meg a blamát.
Tekintettel az ingerszegény felkészülésre, a mindig kritikus decemberi és januári találkozók előtt a szerkesztőségben tollat ragadtunk hogy válaszoljunk pár kérdésre, ami a New England eddigi és jövőbeni játékát járja körül.
A) Az eddig lejátszott meccsek alapján...
… melyik volt a legjobb találkozó?
_bb: Nehéz erre választ adni, s lehet csak mert friss az élmény, de talán a Philadelphia elleni. Még ha nem is acélos az Eagles mérlege (s ez így enyhe kifejezés), igenis van bennük potenciál, s a Patriots védelme mégis sok reményre adott okot. Emellett a támadósor is képes volt olajozottan működni a kezdeti nehézségek után. Erős mentális jelenlét, és zökkenőmentes cserék jellemezték a meccset.
Danna: Szurkolói szemmel, látványra én az elsőt szerettem a legjobban, amikor Miamiban játszottunk. Valószínűleg azért, mert volt a hosszú és bizonytalan időszak, amikor nem lehetett tudni, hogy egyáltalán látunk-e focit idén. Ráadásul ott sok, látványos megmozdulása volt a csapatnak. Viszont ha ezt leszámítom, akkor a Dallas ellenit mérkőzést emelném ki. Az volt a legizgalmasabb és az a meccs visszahozott a régi „Patriots szurkoló” érzésből egy nagy adagot, gondolok itt Brady meccset nyerő drive-jára.
DoM: Csábító a Jets elleni második győzelmet választani, különösen, hogy Rex országos televízió élő adásában hülyézte le kezdő irányítóját, de inkább a Dallas elleni sikert emelném ki, amelyik leginkább emlékezteti az embert a korábbi évek győzelmeire. Nincs sok pont, nem feltétlenül játszik jól a csapat, de a negyedik negyedben, amikor nagyon számít, akkor mindenki észnél van, és Tom Brady szállítja a győzelmet, ha már a védelem megtette a szívességet, hogy lőtávolon belül tartotta az ellenfelet.
Spigo: Én a Jets elleni idegenbeli győzelmet tartom a legjobb idei mérkőzésünknek. Az utóbbi években csak a pofonért jártunk New Yorkba, így szerintem óriási fegyvertény az a győzelem.
… ki a csapat legértékesebb játékosa, vagyis az MVP?
_bb: A csapat MVP-je a klasszikus értelemben Mr. 12. De ha kicsit kreatívabb választ keresünk (és nem lehet BB-re szavazni, aki hihetetlent kártyázik a "no name" védőjátékosokkal), akkor is az az érzésem, hogy a támadóoldalon kell keresgélni, hisz ez a csapatrész a fő hajtóerő. Bár Waters is impresszíven játszik, de ez nem elég az MVP címhez, így Welker és Gronkowski közt kellene dönteni. El lehet osztani az MVP meg a legjobb támadó díját..., de nekem nem megy.
Danna: Andre Carter. Nagyon jól játszik, gyakorlatilag egy emberként viszi a hátán a védelmet.
DoM: Tom Brady.
Spigo: Tom Brady, ki más? Ha neki jól megy nyerünk, ha nem esélyünk sincs.
… ki a legjobb támadó illetve védő?
_bb: A támadóra az előbbiek igazak. Védők terén mindenképp a falban kell keresni. A hihetetlen formában, megnövekedett teher mellett is csodás Wilfork, vagy a futás és nyomás terén is hihetetlen Carter közül most az előbbire teszem a voksom. (Megjegyzem Ninkovich is érdemelne egy különdíjat azon a bizonyos OLB/DE poszton.)
Danna: Támadó nehéz kérdés, Tom Brady és Wes Welker adná magát, de én azt mondom hogy nálam mégis Rob Gronkowski. Elképesztő, hogy milyen terhelést kap, és így is képes mindig a legmagasabb szinten játszani. Ha kell elkapja a labdát a leglehetetlenebb módokon, ha kell a támadófalban brillírozik, vagy éppen fullback szerepében tör utat a játékostársának. Védelem nálam Andre Carter annak ellenére, hogy Kyle Arrington játéka látványosabb.
DoM: Rob Gronkowski. Példa nélküli, hihetetlen játékot nyújt hétről-hétre. Ami különlegessé teszi, hogy a passzjáték mellett a piszkos munkából is vastagon kiveszi a részét, akár a futók előtti folyosók nyitásáról, akár a pass rush lassításáról, fékezéséről van szó. A védőknél Andre Carter, aki megint nem egyedül a statisztikai lapon szereplő sackek terén nyújt kiemelkedőt, és biztosítja a folyamatos, állandó nyomást az ellenfél irányítóján, hanem képes megtartani a védővonal szélét a futások során és visszaterelni a labdás embert középre, hogy az ne kerülhessen üres területre, ahol komoly károkat okozhatna. Univerzális end, aki valódi arculatformázója tud lenni a védelemnek.
Spigo: Támadó oldalon adná magát Tom Brady ismét, de ilyenkor mást szokás választani. Wes Welker a legjobb támadónk. Vezeti az egész NFL-t elkapott yardok számában. Szerintem nem is kell több magyarázat. A védőknél, ha ragaszkodnék a támadóknál elmondottakhoz, akkor Kyle Arringtont választanám, aki interceptionökben vezeti a ligát. Azonban a választásom Andre Carterre esik, aki végre valódi nyomást tud gyakorolni az irányítókra és a futás elleni védekezést is megoldja, ha kell.
… ki a legnagyobb csalódás pozitív és negatív értelemben a támadók illetve a védők között?
_bb: Lehetne jönni a tipikus Ocho válasszal, de én nem vártam tőle olyan sokat az az igazság, így támadó oldalon kénytelen vagyok Logan Mankinsre szavazni. Szerződéshosszabbítását követően több sacket kapott róla Brady, és több szabálytalanságot gyűjtött, mint talán egész eddigi karrierje során összesen. A védelemben a sajnos második évére kissé visszaeső McCourty-t csak az menti meg eme kétes díjtól, hogy egyrészt nem tehet róla, hogy mágnesként vonzza az eszement csapattársait, másrészt, hogy Haynesworthtől én sokkal többet vártam, s nekem ő igazi csalódás volt. Pozitív meglepetés a támadóknál, hogy a korábban szétesőnek tűnő falat kisebb csodák folytán mégis sikerül egyben tartani, a védőknél pedig Arrington játéka.
Danna: Támadóknál pozitív: Brian Waters. Tudtam, hogy nagyon jó játékos, amikor megszereztük, de azt gondoltam hogy biztos vagy nem egészséges, vagy teljesen lelassult, azért nem volt hetekig csapata. De rácáfolt mindenre, nagyon jól játszik, nélküle komoly bajban volna a támadófal. Negatív: Logan Mankins. Nem is annyira a játéka, bár szerintem ott is van visszaesés, de mágnesként vonza idén a büntetéseket, ami sokszor nagyon sokba kerül.
Védelem, pozitív: Kyle Arrington. Őszintén szólva a tavalyi játéka alapján év elején egy lyukas garast sem adtam volna arra, hogy idén megéli a decembert a rosterünkön. Vagy ha az meg is történik, de játszani végképp nem fog sokat, csak ha muszáj Bodden vagy McCourty sérülése miatt. Ehelyett vezeti a ligát az INT-ek tekintetében.
Negatív: Jerod Mayo. Nálunk játszik még egyáltalán?! Teljesen láthatatlan a meccseken...
DoM: Pozitív csalódás, elsősorban a támadófalat ért sérülések miatt Nate Solder (és részben Brian Waters, bár a Chiefs legendájáról tudtuk már szeptemberben is, hogy még mindig remek játékos). Mégis az újonc falembert emelem ki. Különösen azért, mert nagyon nem örültem a draftjának. Annak ellenére, hogy arról még nem lehetünk meggyőzve, hogy a vakoldalon is minőség játékra lesz egyszer képes, a sokoldalúsága, hogy RT-ként, és harmadik tight endként is megállja a helyét a pályán, sokatmondó. Főleg ha a rövidebb felkészülést is figyelembe vesszük. Gyorsan tanul, hamar alkalmazkodik az új helyzethez, és a futójáték sikereiben ő is vastagon benne van. A védőknél nem akarom elkiabálni, de Julian Edelman felfedezése kezd valósággá válni. Cornerback? Cornerback! A negatív oldalon a támadóknál nem nagyon tudok kit kiemelni. A harmadik elkapó személye miatt igazságtalan lenne Ochocincón és Price-on elverni a port, hiszen két tight endes felállások miatt lényegesen a háttérbe szorultak – mindenesetre Price távolléte aggasztó. A védőknél Albert Haynesworth-csel végén hamar mattot kapott a csapat. A játékjogának megszerzése után felállított forgatókönyvek legrosszabbikát váltotta valóra.
Spigo: Támadók: A legpozitívabb csalódás támadó fronton a center poszt, ahol Koppen kiesése után Connolly és most Wendell is jól teljesít, amihez nagyban hozzájárul azért a "szomszéd" Brian Waters remek játéka és hatalmas tudása. A legnagyobb csalódás nekem Ochocinco és Price elkapásainak szinte teljes hiánya. Védők: Akkor ide raknám Kyle Arringtont, mint legpozitívabb csalódást, hiszen a szezon előtt én még azt is elképzelhetőnek tartottam, hogy megválunk tőle. Ahhoz képest a legjobb cornerünk lett ebben az évben. Akitől viszont sokkal többet vártam az Cunningham. Nem tudom, hogy a védelmi séma váltás vagy más miatt, de teljesen eltűnt a tavaly még bizakodásra okot adó játéka után.
B) A New England a legjobb csapat az AFC-ben?
_bb: Jelenleg nem. A Baltimore igen erős, bár közel sem kelti a verhetetlen alakulat képét. Emellett a Steelers elleni meccsen is elég alárendelt szerep jutott a csapatnak, így nehéz lenne föléjük sorolni a Patriotsot. És persze a Texans sem gyenge, főleg a védelme, de az irányító fogyatkozás miatt kisebb súlycsoportba kerülhetnek. Jelenleg elég kiegyenlített az erőviszony e négy csapat közt a konferenciában, de ez nem azt jelenti, hogy ez ne változhatna a rájátszásig.
Danna: Nem. De ha felépülnének a sérültjeink és sikerülne mindenkinek a tudása alapján játszani, akkor szoros a Steelersszel. A Ravenst venném még a legjobbak közé, de a támadóegységük (és leginkább Joe Flacco) inkonzisztens játéka még komoly gondot okozhat számukra. Sajnos az irányítók sérülése miatt a Texans nálam már nincs ott.
DoM: Támadójátékot tekintve azt hiszem nincs náluk jobb, többre hivatottabb egység jelenleg. Ami az egész csapatot illeti a Pittsburgh érzésem szerint még valamivel előttük jár. Bár a Ravens védelme kimagasló, de Cam Cameron támadóit egyszerűen nem tudom komolyan venni.
Spigo: Szerintem a Steelers jobb csapat, mint a Patriots, mert ha kell a védelem, ha kell a támadók is tudnak hozni meccset. A védelem nem jobb, mint a Ravensé és a támadók sem jobbak a Patriots támadóinál, de ha a kettőt összeadjuk nagyon erős csapat a Pittsburg.
C) Hogyan viszonyultok a Packers veretlenségi sorozatához (pl. kisebbítheti ez a 2007-es Pats sikerét, ha ők is 16-0-át tudnak produkálni)
?
_bb: Persze van egy kis rossz szájíz, ugyanakkor ez semmit nem kisebbítene az elért teljesítményen, ráadásul elsőnek hozták össze a fiúk. A Packers egy nagyon tiszteletreméltó alakulat, és le a kalappal előttük, ha megcsinálják... ugyanakkor az elmúlt években láttunk már domináns csapatot 11-0 után kikapni.
Danna: Semmiképpen sem kisebbítheti szerintem, max már nem lesz akkora csoda. Mind a két csapat hatalmas teljesítményt hajt/hajtott végre a veretlen alapszakasszal. Persze, nem lennék szomorú egy percig sem ha a Packersnek nem sikerülne, viszont ha mégis, akkor kénytelen leszek a PO-ban ellenük szurkolni, hisz a 19-0 azért csak ne legyen már meg! A tökéletes forgatókönyv az lenne ha mi akadályoznánk meg őket ebben a Super Bowlban.;-)
DoM: Örök elégedetlennek fogok tűnni, de ameddig olyan korszakos irányítója van a Patriotsnak, mint Tom Brady, Super Bowl győzelmen kívül nem nagyon érdekelnek a különféle rekordok. A 2007-es évet is hasonlóképpen éltem meg, és nem tudok felhőtlenül visszatekinteni a 16-0-ra, legfeljebb pürrhoszi győzelemként. Ilyenformán a Packers sorozata sem hoz nagyon lázba. Remek csapat, szimpatikus edzővel, irányítóval. Ha nekik sikerülne az i-re feltenni a pontot a 19-0-val az már valami! Elsők között lennék, aki gratulál nekik és szurkolóiknak.
Spigo: Óriási élmény volt végigszurkolni a 2007-es sorozatot. Nekem a Packers szimpatikus csapat nagyon, így irigyelni nem fogom tőlük, de persze jó lenne, ha nem jönne össze nekik. Azonban az is igaz, hogy ha esetleg bejön az első vereség, pezsgőt nem fogok bontani.
D) Milyen elvárásokkal tekintesz a PO elé?
_bb: Kitartok az év eleji jóslatom mellett, azaz megy a csapat a nagydöntőbe. Az utóbbi évek rájátszás "bakijait" követően egy mentálisan erős, a PO-ra beérő védelemmel és egy olajozott támadóegységgel, valamint sérülésből felépülő kezdőkkel felálló, sikerre éhes csapat vág neki a rájátszásnak. Persze bármi megtörténhet, de van ok bizakodni.
Danna: Őszintén szólva én nagyon fogunk örülni ha végre fogunk tudni nyerni egy meccset! A vesztes SB óta nem nyertünk mérkőzést a rájátszásban, ami már szerintem kemény pszichológiai gát is lett egyeseknél, így ha ezt sikerülne végre átszakítani, akkor őszintén hiszem azt, hogy BÁRMI megtörténhet!
DoM: Minden igazolást, mérkőzést próbálok olyan szemüvegen keresztül nézni, hogy vajon ez közelebb vitte-e a csapatot a negyedik Super Bowl győzelemhez, aminek minden évben alapvető célkitűzésnek kell lennie, amíg Tom Brady az irányító. Ennek ellenére az elmúlt évek két PO veresége, és a keret jelenlegi állapota alapján nagyon tudnék örülni egyetlen győzelemnek is a rájátszásban. Bárki ellen.
Spigo: Amíg Tom Brady a Patriotsban játszik csakis a Super Bowl lehet az elvárás.