A
New England Patriots a Buffalo Bills ellen állíthatja vissza megtépázott renoméját az NFL alapszakaszának hétvégi fordulójában. Hazai pályán, a Gillette Stadiumban fogadják csoportriválisukat. A találkozó
vasárnap 19:00 órakor kezdődik.
101. alkalommal játszik egymással a két csapat 1960 óta íródó közös történetükben. Az örökmérleg 59-40-1 a Pats javára. A foxboroi alakulat 13 mérkőzés óta veretlen a Bills ellen, ami a negyedik leghosszabb sorozat az NFL-ben egy ellenféllel szemben. Az 59 győzelem a legtöbb, amit a Pats egy ellenfél ellen szerzett. A New England hazai pályán kilenc mérkőzés óta nem kapott ki a Buffalotól, ami tökéletes (8-0) mérleget jelent a Gillette Stadiumban. A Bills az elmúlt 20 összecsapásból csak kettőt nyert meg a Pats ellen. Legutóbb 2003-ban diadalmaskodtak 31-0-ra, amikor Tom Brady csak 123 yardot passzolt ellenük, és négy interceptiont dobott.
A divízión belüli csapatok ellen a New England Patriots büszkélkedhet az egész ligában a legjobb mérleggel 2001 óta: 43 győzelem és 14 vereség, ami 75 százalékos teljesítmény. Őket követi a Colts 72, a Steelers 71, illetve a Packers 68 százalékkal.
A Pats 2009-ben hazai pályán, az első fordulóban, az utolsó percekben Ben Watsonnak dobott két TD-vel tudott csak fordítani, köszönhetően egy megszerzett fumble-nak két perccel a találkozó vége előtt hatpontos hátrányban Bills kickoff return során.
A Bills játéka 2010-ben
1. Első héten 15-10-es vereség a Dolphinstól hazai pályán egy ön-safety után, amivel még esélyt akartak adni maguknak egy győztes TD meneteléshez. QB Trent Edwards kínos 4.1 yardos átlaggal passzolt 139 yardért egy touchdown mellett. A második héten a Packers otthonában kaptak ki 34-7-re. Edwards 5.2-es átlaggal jutott 102 passzolt yardig, és emellett dobott 2 interceptiont. Chain Gailey vezetőedző türelme eddig tartott kezdő irányítója felé, akinek a padoztatása hangsúlyozottan nem átmeneti. Képtelen volt kihasználni a passzjátékban a Bills egyetlen fegyverét, a kitűnő mélységi célpont Lee Evanst. Részben híresen átlagos dobókarjának, részben a liga egyik, ha nem a leggyengébb támadófala által nyújtott pocsék védelemnek köszönhetően. Csupán költői kérdés, hogy miért nem erősítették meg minőségi veteránokkal, és elit újoncokkal a támadófal két szélét, illetve az irányító posztot.
2. Edwards helyett Ryan Fitzpatrick lesz a kezdő irányító. A Harvard diplomás játékos stílusa emlékeztet Tyler Thigpenére, akinek 2008-ban a támadó koordinátora volt Gailey a Chiefsnél, és a liga megdöbbenésére a „pistol” támadó felállással sikereket tudott elérni minimális tehetséggel megáldott támadókkal. Fitzpatrick legfontosabb ismérve, hogy ő képes lehet megtalálni Evanst mélységi labdával is. Fitzpatrick volt a kezdő irányító tavaly a második Pats elleni meccsen, ahol 7.1-es átlaggal passzolt 178 yardot, 1 TD-t, 1 INT-t a 17-10-re elvesztett találkozón.
3. Elkapó poszton is változtatott az eddig csak 17 pontot termelő támadóknál a Bills, másodikszámú WR-nek léptették elő Roscoe Parrisht. Sokat elmond az irányítójátékról, és a támadófal nyújtotta védelemről, hogy eddig az újonc futó C.J. Spiller vezeti elkapásokban a csapaton belüli statisztikát (8-31).
4. Ha valami képes lehet kimozdítani a gödörből a támadóegységet, az a futójáték. Fred Jackson, Marshawn Lynch és az újonc Spiller képes lehet arra, hogy előremozdítsa őket, valamint Fitzpatrick is a mobilis irányítók közé tartozik. Eddig Lynch kapta a nagyobb szerepet (20-77), nem Jackson (13-58, 1 TD), aki az elmúlt években bizonyította, hogy a leghatékonyabb futójuk. A draft előtt sokan csak returnernek, és szituációs futónak tartott Spiller, nyolc futásból kilenc yardot hozott össze két meccs alatt.
5. A támadók után essen szó a védelemről, amelyik az eredmények ellenére idén is képes helytállni, ameddig bírja erővel a sok pályán töltött idő miatt. A második negyedben nem szerzett a Packers first downt ellenük. Az új vezetőedzővel sémaváltáson estek túl. A Dwan Edwards, Kyle Williams, Marcus Stroud védőfal mögött a Chris Kelsey, Andra Davis, Keith Ellison (Paul Posluszny sérülése miatt), Chris Ellis linebacker sor játszik. A Matt Light ellen hagyományos remekül teljesítő Aaron Schobel visszavonult nyáron a játéktól.
6. A secondary még mindig erős: Terrence McGee, Drayton Florence, Leodis McKelvin (nickelback) CB gárda a liga elejéhez tartozik, és két remek safetyvel (Jairus Byrd és Donte Whitner) egészülnek ki, mint az egyik legjobb passz elleni alakulat.
Amikor a Pats támad
7. Kevin Faulk elvesztése az elmúlt évek legkomolyabb csapása, ami a támadókat sújtotta. A zseniális 3rd down back pótlásáról nem is érdemes beszélni. A támadójátéknak, és elsősorban Tom Bradynek is hozzá kell igazodnia a Faulk nélküli játékhoz, hiszen ő volt az irányító „go to” játékosa, akihez pass rush elől mindig menekülhetett, és kritikus 3rd downokat oldottak meg ők ketten. A blitzek felvételében is érzékeny veszteség ez a csapatnak.
8. A Bills védelem leggyengébb pontja, hogy a támadóik miatt sok időt kell a pályán a tölteniük, így az idő múlásával természetszerűen esik a koncentráció, és növekszik a hiba lehetősége. Különösen középen sebezhetőek a futások ellen, ami megfelelő fegyver egy védelem lefárasztásához.
9. A passzjátékban a sikerhez elengedhetetlen recept a kiszámíthatatlanság, a labdák megfelelő elosztása a szerencsére újra számos célpont (Moss, Welker, Hernandez, Gronkowski, Edelman, Tate) között. Ez elsősorban az irányító, vagyis Tom Brady felelőssége. Az ehhez kellő idő biztosítása a támadófal feladata lesz, amelynek minden tagja vétett már idén látványos hibát. A futójáték hatékony útjára bocsátása rajtuk múlik.
10. A támadósoruk gyengeségei miatt nem szabad elkövetni azt a hibát, hogy könnyelműen elszórt labdákkal hagyják a védelmet pontokat szerezni, illetve kedvező kezdő pozíciót juttatnak a Billsnek.
Amikor a Pats védekezik
11. A valószínűsíthető stratégia röviden felvázolható annyival, hogy a futójátékot meg kell állítani. Ez nem a 2 yardos engedett futásokat jelenti, hanem állandó nyomás alatt kell tartani a LOS-t, és rendszeresen áttörni a támadófalat, hogy a futó ki se tudjon jutni a „backfield”-ről. Minden egyes találkozóval csak növekedni fog a fiatalok meccstapasztalata, és egyre több mindent bízhatnak rájuk ezzel az edzők.
12. Ha a futásokat sikerül kikapcsolni, akkor nem marad más választása az ellenfélnek, mint a légitámadás, és a passzjátékkal pontokat szerezni. Lee Evans megfelelő irányító nélkül is vonzza a sárga zászlókat, és vele együtt a védő „pass interference” büntetéseket, ha legalább a környékére száll a labda. Erre külön figyelmet kell fordítani, mert ezzel olcsó yardokat lehet ajándékozni az ellenfélnek. Főleg egy olyan alakulat esetében nem szerencsés ez, amely kihívásokkal küzd a labda előrejuttatásában.
13. Chain Gailey ugyanazt az Erhardt-Perkins támadóiskolát követi, amivel a Pats Super Bowl győzelmeket szerzett a 2000-es évek elején. Ugyanakkor a Chiefsnél megmutatta, hogy képes kreativitásra, és a rendelkezésére álló játékosokhoz szabni a támadójátékot, és olyan helyzetbe hozni őket, ahol sikeresek lehetnek. A Pats védelmet a pályán irányítóknak (Mayo, Sanders) nagyon észnél kell lenni, hogy fejben együtt tartsák a csapatot: ne engedjenek félreértésből, kommunikációs hibából nagy játékot, mert Parrishnek, Jacksonnak, Lynchnek, Evansnek és Spillernek is csak egy kis terület kell, hogy eltűnjenek a védők szemei elől, és meg se álljanak a gólvonalig.
A tippjátékban való részvételre továbbra is buzdítjuk olvasóinkat.