Menetrend
Szavazás

Beszéljünk róla!

2011. 10. 26. 10:29
Szerző: lucas
Kategória: Hírek
Mint ismeretes, az október hónap már évek óta különleges az NFL-ben, mert a liga fontosnak tartotta, hogy felhívja a figyelmet a rákellenes küzdelemre. A játékosok és az edzők a mezükön és egyéb kiegészítőkön a pink szín viselésével a megelőzést, a mellrákszűrés fontosságát akarják hangsúlyozni. A steelers.hu kezdeményezéséhez kapcsolódva a pats.hu-n is megindult egy gyűjtési akció, mellyel a Magyar Rákellenes Ligát támogatják a szurkolók. A valódi cél azonban nálunk, Magyarországon is a prevenció, a megelőzés, vagy a legalább a korai felismerés lenne, ezért úgy gondolom, hogy akkor kapcsolódunk igazán az NFL mozgalmához, ha beszélünk erről a foci világától ugyan távol eső, mégis nagyon fontos témáról.

Az emlőrák évente közel 2500 nő életét követeli Magyarországon, és ennek oka jórészt abban keresendő, hogy többségüknél már csak előrehaladott klinikai stádiumban ismerik fel a betegséget. Holott a korai felismerés és kezelés az eredményes kezelés legfőbb záloga. Az emlődaganatok szűréséről nem lehet elég sokat beszélni, hiszen ez a fajta betegség akár három évet is képes a tünetmentesség fázisában tölteni. A daganat kialakulása azonban már a tünetek megjelenése előtt kimutatható szűrővizsgálatokkal, hiszen fény derülhet például egy rejtett vérzésre, vagy jellegzetes röntgenárnyékra. A legtöbben sajnos csak a klinikai szakaszban fordulnak orvoshoz, amikor már tünetek és panaszok is jelentkeznek, ezzel csökken az esély az áttétek kiküszöbölésére. A ma használatos szűrések három pillérre épülnek:
  • az emlők önvizsgálata
  • szakorvosi tapintásos emlővizsgálat
  • mammográfia
Az emlők önvizsgálata lényegében fizikális vizsgálat, de azt feltétlenül hangsúlyoznunk kell, hogy ez önmagában nem szűrővizsgálat, a szakorvosi, esetleg mammográfiás vizsgálatot nem helyettesíti! Tény azonban, hogy az önvizsgálatot rendszeresen végzők között kevesebb előrehaladott rák fordul elő, mint az ezt elhanyagolók esetében. Az önvizsgálatot a menstruáció utáni napokban érdemes elvégezni, egy jól megvilágított helyiségben, a tükör előtt. Az emlők alakját, nagyságát, a mellbimbók állapotát és az emlő bőrét szükséges áttekinteni leengedett és felemelt karral is. A tapintásos vizsgálat során ajánlatos három ujjal végigtapogatni a melleket, körkörös mozdulatokkal, a hónalj árkában is. A fizikális emlővizsgálatot szakorvos végzi, növelve ezzel a szűrővizsgálat eredményességét. Tudnunk kell azonban, hogy tapintásos vizsgálat ellenére a kicsi, és ezért észrevétlenül maradt daganat az emlőben tovább növekedhet, ezért gyanú esetén feltétlenül szükséges a mammográfia vagy az ultrahangos diagnózis – még akkor is, ha semmi sem tapintható. Az emlők lágyrészének röntgenvizsgálata (mammográfia) - kiegészítve az emlők fizikális vizsgálatával - képes kimutatni akár 5 mm átmérőjű korai rákot is. A 10 mm-nél nem nagyobb átmérőjű daganatos gócok mellett is lehetnek már helyi áttétek. Az ultrahangvizsgálatot a mammográfiás szűrést kiegészítő vizsgálatként alkalmazzák.Magyarországon és az Európai Unióban az Egészségügyi Világszervezet (WHO), valamint a Nemzetközi Rákellenes Unió (UICC) ajánlásait fogadják el mértékadónak, mely szerint a mammográfia 45-65 év között, kétévenként indokolt. 2001 őszén indul el Magyarországon az a rákszűrő program, melynek keretében a 45 és 60 év közötti nők névre szóló értesítést kapnak a rákszűrés esedékességéről. Mivel a mammográfiai szűrés hivatalosan 45 év felett indokolt, hasznos arról tudnunk, hogy az ultrahang-diagnosztika akkor is rendelkezésre áll, ha ez alatt a kor alatt vagyunk, ám veszélyeztetettnek érezzük magunkat. Feltétlenül ügyelnünk kell az egészségünkre, ha a családban fordult már elő emlődaganat, ha más típusú daganatos megbetegedésben már érintettek voltunk, ha egészségtelen életmódot folytatunk, elsősorban dohányzunk, illetve ha bármiféle gyanús jelet tapintunk vagy észlelünk a mellünkben. Az ultrahangos emlőszűrés során az emlők állományát és a hónaljárok képleteit monitorozzák. Rendszerint daganatot, cisztákat, tályogokat keresnek, de a daganatos betegségek nyirokcsomó-áttétei is kimutathatók ultrahanggal. A vizsgálat során a páciens szabaddá tett mellkassal hanyatt fekszik az ágyon, és a bőrre felvitt zselés anyagon mozgatva a vizsgálófejet, az orvos képet alkot az emlő különböző területeiről.Az eljárás teljesen fájdalom- és kockázatmentes, amely nagyon pontos információt ad, és annyiszor ismételhető, ahányszor csak szükséges.

Feltétlenül forduljon orvoshoz, ha az alábbi tüneteket tapasztalja magán:

• az emlő alakja torzul
• az emlő bőrén ismeretlen eredetű, nem gyógyuló seb jelentkezik
• az emlő vagy a bimbó bőre behúzódik
• a mellbimbó megduzzad, kipirosodik, viszket
• az emlő véresen váladékozik addig ismeretlen csomót tapint

A mellrák nem egységes betegség, annak számos formája fordul elő. A betegség lehet egyoldali, amikor csak az egyik emlőben található meg, de lehet kétoldali is, mikor mindkét emlőt érinti. Leggyakrabban az egyoldali forma fordul elő. A mellrák hazánkban a nők 7-10 százalékánál fordul elő, a középkorú nőknél a leggyakoribb rosszindulatú daganatos megbetegedés. Hazánkban évente körülbelül 4-7500 új beteget fedeznek fel. A fejlett országokban gyakori a betegség, ám érdekes módon Japánban alig fordul elő. A különbség a genetika mellett valószínűleg az eltérő életmód - elsősorban a táplálkozási szokások folytán kialakuló túlsúlyos lakosok eltérő aránya - miatt tapasztalható. Azt gondolhatnánk, hogy a mellrák a nők betegsége, pedig az összes mellrákos megbetegedés körülbelül egy százaléka férfiakban alakul ki, azonban az ő esetükben a betegség agresszívebb, a lefolyás gyorsabb, a kezelés nehezebb. A nők nagyobb arányát két tényező magyarázza: nőknél az emlő mérete nagyobb, ezáltal potenciálisan nagyobb eséllyel alakul ki náluk a daganat. A másik ok az emlőrák biológiai viselkedéséből adódik, ugyanis a mellrákok egy részének kialakulása és növekedése, a női nemi hormonok függvénye, így értelemszerűen a férfiaknál mások a kór kialakulásának esélyei. A leírtakból is látható, hogy megfelelő odafigyeléssel, önvizsgálattal, a szűréseken való részvétellel elkerülhető egy súlyos betegség tragikussá, gyógyíthatatlanná válása, ezért fontos, hogy foglalkozzunk vele, hogy beszéljünk róla - és amikor szükséges, cselekedjünk is!

Tehet-e valamit az is, aki a témában nem érintett közvetlenül? Igen, tehet. Az adatok azt mutatják, hogy Magyarországon a vizsgálatra behívottak mintegy 60 %-a nem megy el a szűrésre. Nőtársaimnak üzenem tehát, hogy viseljünk felelősséget önmagunk iránt, menjünk el, ne halogassuk! A férfiaknak pedig, hogy kérdezzék meg édesanyjukat, társukat, hogy voltak-e az utóbbi időben szűrésen, és biztassák őket, hogy menjenek el! Ez a célja a felhívásnak, amit a NFL is közvetít felénk, az pedig csak rajtunk múlik, hogy vesszük-e ezt az életünk számára nagyon fontos üzenetet.

(A cikk dr. Kónya Judit és dr. Szabó Andrea interneten megjelent írásainak felhasználásával készült.)

Hozzászólások



Hozzászólás a(z) Beszéljünk róla! bejegyzéshez