Menetrend
Szavazás

Draft

2013. 04. 02. 22:31
Szerző: DoM
Kategória: Cikkek
Az NFL draft a holtidény legnagyobb érdeklődéssel kísért eseményének számít és az erőviszonyok kiegyenlítettségének egyik legfontosabb védőbástyája. A drafton olyan játékosok vehetnek részt, akik már legalább három éve befejezték középiskolai tanulmányaikat. A börzén tipikusan az egyetemi amerikaifutball első osztályában szereplő játékosok kerülnek kiválasztásra. Ők már kimerítették játéklehetőségüket az egyetemi szinten (négy évet játszhatnak ott, ez esetenként ötre nyúlhat a redshirt intézménye miatt, de ilyen esetben is ez általában négy játékkal töltött évet takar) vagy az ottani végzős évük előtt jelentkeznek a draftra (legkorábban redshirted sophomore-ként tehetik meg).

A drafton hét körben választhatnak a csapatok maguknak játékost. A sorrendet az előző évi győzelem-vereség mutatók alapján, illetve annak a ténynek a figyelembe vételével határozzák meg, hogy a csapat bejutott-e a rájátszásba:

1-20. választási jogot a rájátszásba be nem jutott csapatok kapják
21-24. választási jogot a rájátszás szabadkártyás hétvégéjén kiesett csapatok kapják
25-28. választási jogot a főcsoport-elődöntőkben kiesett csapatok kapják
29-30. választási jogot a főcsoport-döntőkben kiesett csapatok kapják
31. választási jogot a Super Bowl vesztese kapja
32. választási jogot a Super Bowl győztese kapja

Minden kategóriában az előző évben kevesebb győzelmet szerző választ előrébb.

Egyenlő mérleg esetén (1) a menetrendjük erőssége számít (akinek az ellenfelei összességében a kevesebb győzelmet szerezték) (2) csoporttársakra vonatkozó szétlövés szabályai (3) főcsoport-társakra vonatkozó szétlövés szabályai (4) pénzfeldobás. A köztük lévő így megállapított sorrend csak az első körben számít, mert utána körönként folyamatosan helyet cserélnek egymással.

Ez alapján minden csapatnak hét választási joga van, egy-egy mindegyik körben. Ez azonban nem fordul elő ilyen tiszta körülmények között, hiszen a csapatok cserélhetnek egymással draftjogot és játékosokat, akár a draft napján is. Így könnyen előfordulhat, hogy egyik csapat csak 2-3 draftjoggal fog rendelkezni, másik csapat akár 10-12 alkalommal választhat. Nincs felső plafon megállapítva, hogy egy drafton egy csapat mennyi ilyen eredeti választási joggal élhet.

A körönként 32 választási jog mellett van még további 32 választási jog, amit kompenzációs draftjognak neveznek. Egy csapat abban az esetben kaphat kompenzációs draftjogot, ha az előző évben több lejárt szerződésű játékosát vesztette el, mint ahányat más csapatok ilyen lejárt szerződésű játékosaiból megszerzett. Itt a sorrendet az jelenti, hogy milyen értéket (szerződés összege, játékidő stb.) képviselt az elvesztett játékos. A kompenzációs draftjogokat a harmadik kör 32. választási jogát követően illesztik be legelőször az eredeti draftsorrendbe; majd a negyedik kör, az ötödik kör, a hatodik kör és a hetedik kör 32. választási jogát követően. Ha nem tudták mind a 32 db kompenzációs választási jogot kiosztani, akkor a hetedik körben az utolsó kompenzációs draftjogot követően ezeket megkapják az eredeti draftsorrend legelső csapatai. Ennek a 32 kompenzációs választási jognak a sajátossága, hogy nem lehet őket semmilyen csereüzletbe sem bevonni.

Nem a draft időpontjában tartják a supplemental draftot (kiegészítő draft), ahol olyan játékosok érhetők el, akik valamilyen technikai probléma miatt nem jelentkezhettek a rendes draftra. Itt a játékosokra vakon lehet licitálni (a csapatok előtt nem ismert a másik ajánlata), vagyis minden csapat nyilatkozik arról, hogy melyik körös, jövő évre szóló választási jogáról hajlandó lemondani adott játékosról. Az NFL a legmagasabb ajánlatot fogadja el.

A draft mostanra háromnapos esemény lett. Első nap, főműsoridőben az első kört rendezik meg (egy csapatnak 10 perce van választani). Második nap a második és a harmadik kört tartják (7 perc áll a csapatok rendelkezésére a második körben, a harmadikban már csak 5 perc). Harmadik nap a maradék négy kört tartják (végig 5 perces időkorláttal). Ha egy csapat nem jelenti be a választását időben (azt nem juttatja el a helyszínen az NFL képviselőinek), akkor nem veszíti el azt a választását, csak meg kell várnia, hogy az utánuk következő csapat válasszon, és azt követően pótolhatják a választást.

Egy csapat odáig eljusson a draft napján, hogy kiválasszon egy játékost, hosszú utat kell bejárnia. Ez természetesen igaz az NFL pályafutásra ácsingózó egyetemi játékosra is.

A közvetlen megismerési forma, amely során kialakulhat egy kép a játékosról, hogy vajon mire lehet képes az NFL-ben, azok az egyetemi mérkőzések, ahol a helyszínen majd később videófelvételek alapján értékelik őket a játékosmegfigyelők. Ezek a megfigyelők állhatnak egy csapat alkalmazásában, ilyenkor a megszerzett tudást csak a saját csapatuk ismerheti meg (a Patriots ezek közé tartozik), vagy részesei lehetnek egy nagyobb megfigyelői tömörülésnek. Ilyenkor több csapat költség-, és humánerőforrás-megtakarítási szempontok miatt összedolgozik és a szervezeten keresztül megosztják egymással értékeléseiket.

Az egyetemi bajnokság alapszakaszát és a bowl meccseket követően több all-star gálát is rendeznek. A hangsúly nem a mérkőzéseken van és még csak nem is egyfajta jutalomhétvége a legjobb játékosok számára, hanem az NFL felé vezető útnak a következő állomása. Hétközben a mérkőzést megelőzően előre kijelölt csapatok NFL edzői valójában egy kis edzőtábort tartanak a játékosoknak. A draftolható játékosok közül a legjobbak itt egymás ellen vívhatják meg 1-1-ben csatáikat a pozíciós gyakorlatok során, amire a tétmeccseken nem feltétlenül volt lehetőségük. Az ott szereplő játékosok minősége miatt két all-star gálát kell kiemelni. Az egyik az East-West Shrine Game, a másik a Senior Bowl. A különbség a meghívott játékosokban keresendő a kettő között. A Senior Bowlon csak azok vehetnek részt, akik már kimerítették az egyetemi játéklehetőségüket. A Shrine Game-re a kanadai egyetemi bajnokságból is lehet játékosokat hívni. Mind a két gálán hétközben a megfigyelők és edzők is találkozhatnak személyesen a játékosokkal, interjúkat készíthetnek.

A scouting combine szellemi és fizikai felmérő, ahova a draft legjobbnak tartott játékosai kapnak meghívást. A felmérő fontossága elsősorban a csapat és játékos közötti közvetlen kapcsolat az interjúk, beszélgetések során, illetve az objektív mérési adatok a magasság, testsúly vonatkozásában és az alapos orvosi kivizsgálás. A gyakorlatok közül a 40 yardos futás a legkeresettebb, bár fontosságát szokásos túlértékelni a mozgékonyságot, fordulókészséget és kisterületen való gyorsaságot mérő 20 yard short shuttle és a 3-cone drill ellenében. A combine-on kerül sor a Wonderlic teszt megírására is, amely egy feleletválasztós feladat (50 kérdésre kell válaszolni 12 perc alatt).

Az egyetemek által rendezett nyílt napok (pro-days) szerepe hasonló a scouting combine-hoz. A különbség, hogy ezeken sokkal nagyobb a merítés a játékosokban (akár a környéken található alacsonyabb osztályú egyetemekről is érkezhetnek), így olyan játékosokkal is találkozhatnak a csapatok, akiket sem a fontosabb gálákra, sem a combine-ra nem hívtak meg.

A draft előtti utolsó alkalom a csapat számára, hogy még hiányzó információkat begyűjtsenek, még egyszer ellenőrizzék ítéleteiket, a csapat/játékoslátogatások. Az NFL csapat székhelyére minden évben harminc egyetemi játékost hívhatnak el egy napra, hogy további orvosi vizsgálatot végezzenek vagy csak hosszabban, nyugodtabb körülmények között találkozzanak a játékossal. Fizikai gyakorlatokat nem lehet itt már végezni. A harmincfős limitbe azok a játékosok nem tatoznak bele, akiknek egyeteme vagy szülővárosa az NFL csapat székhelyének a vonzáskörzetében található. A másik irányba sem található létszámkorlátozás, vagyis amikor a csapat egyik edzője (jellemzően pozíciós edző) látogat el a játékoshoz (egyetem vagy szülőváros).

Ezeknek az állomásoknak a végén található a draft, ahol egyes játékosokat kiválasztanak és szép NFL pályafutás is vár rájuk, míg mások akár korai körös választottként sohasem lesznek kezdőjátékosok, vagy akárcsak kerettagok.

A draftot követően a nem kiválasztott játékosokat (undrafted free agents, röviden UDFA) ugyanúgy lehet korlátozás nélkül leigazolni, mint más, szerződés nélküli játékost.