Menetrend
Szavazás

Félidőről félidőre - Alapszakasz 2. hét

2012. 09. 20. 09:49
Szerző: GRAFI
Kategória: Elemzés

A Patriots második heti, Arizona Cardinals elleni, 20-18 arányú vereséggel végződő mérkőzését nézte újra Field Yates.

 

Az 1. játékrész megfigyelései:


1. A Patriots dominált  az egész pályán, az első játékhéten, de most a futás elleni védelem nem működött. Abban lehetett reménykedni, hogy a Cardinals, aki alig 2 yardot hozott átlagosan futásonként az első játékhéten, nem fogja erőltetni  azokat, ezzel a Patriots malmára hajtva a vizet. Az első playtől viszont egyértelművé vált, hogy nem ez lesz a helyzet. A Cardinals három belső futás hívásával indította a mérkőzést, és Vince Wilforkot is ki tudták fektetni az első játéknál. A Cardinals 60 percig tudta tolni hátrafelé  a Patriotsot, mindössze egy olyan játék volt, mikor látszott, hogy ez a terület a Patriots erőssége. Habár az Arizona átlagban csak 3.2 yardot hozott futásonként, a mérkőzés végéig 105 totál futott yardot hoztak össze  a 33 labdacipelésből. 

2. A Cardinals okosan építette a Wildcat támadását  a cornerback (és igen atlétikus) Patrick Peterson köré. Csak egyszer kapta meg a a labdát, de az 17 yardot hozott nekik. A Patriots appeared emberfogásra készült, mikor a Cardinals Wildcat formációban állt fel (a pálya hátsó részét üresen hagyva Peterson oldalán), a linebacker Jerod Mayo a másik RB LaRod Stephens-Howling-ra állítva, aki szélebbre, a védelem jobb oldalán állt fel. Stephens-Howling keresztbe mozgott Peterson előtt, és Mayo követni kezdte. A labda akkor érkezett Petersonhoz, mikor Stephens-Howling odaért, így Mayo éppen a jobboldali DE, Chandler Jones mögé került. Egyik játékos sem tudott a szélre érni hogy megakadályozza, hogy Peterson sarkon fordult nagy távot megtegyen. Úgy tűnt, hogy a Patriots oldalán a snap előtt összeütköztek, és lehetséges, hogy ez volt az oka annak, hogy nem tudták időben eldönteni melyiküknek kellene arra az oldalra mennie ennél a formációnál. 

3. A Patriots másod-védővonal (secondary)  szenzációsan tartotta Larry Fitzgeraldot, aki mindössze egy 4-yardos passzt tudott elkapni, azt is még a mérkőzés elején. Nagyon leegyszerűsítenénk a dolgokat, ha az egyik faktor jó kiiktatásáról beszélnénk, de egy csomó különböző dolog kellett ahhoz, hogy az első félidőben így le lehessen védekezni Fiztgeraldot. A Patriots jó munkát végzett fizikálisan Fitzgerald ellen a kezdővonalnál (LoS), és az őrzését is nagyon jól megoldották, nehogy mélységi célpont legyen. Egész héten cél volt a Patriots számára, hogy Fitzgeraldot követni tudják. Ezt vasárnap keményen be is bizonyították.

4. Az egyik olyan erős területe a Patriotsnak, amit a múlt héten az egekig magasztaltak, a támadósor bal oldalának erőssége volt. 1-és-10-nél, mintegy 5 perccel az első negyed vége előtt ismét megerősítették ezt egy Stevan Ridleynak dobott Tom Brady screen passznál. A bal oldali tackle Nate Solder egy lépést tett hátra, míg Logan Mankins is nagyon jól időzítette az elmozdulását. Ryan Wendell fürgén a védelem harmadik vonala felé szaladt. A támadófal ezen felének atletikussága elősegíti a screen- vagy a szélső futásokat, növeli annak hatékonyságát. Mellékesen megjegyezhetjük, hogy a fent említett screen passz volt az, amivel Tom Bardy átvette a 13. helyet Johnny Unitas-tól az NFL legtöbb passzolt yardjainak örökranglistáján.

5. Csütörtök este Mike Reiss lejegyezte az összefoglalóját Bill Belichick tájékoztatójának, amiben a futójáték fontosságáról beszélt. Két elem volt kiemelve. "line" és a "saját". A Line a falemberekre utalt, akik utat nyitnak a futónak a blokkolással, a "saját" pedig a futó azon képességére, hogy további yardokat szerezzen, miután áttört a lukon. Az első negyed utolsó előtti játékánál Rob Gronkovski és Micheal Hoomawananui ahogy az elkapó Julian Edelman is, remekül nyitottak utat Stevan Ridleynek a jobb oldali futásnál. Ridley hét yardot tett meg érintetlenül, ahol képest volt kiszabadulni a linebacker Daryl Washington fogásából, és újabb 9 yardot sikerült megtennie. Remek példa volt arra, hogy a "Line" és a "Saját" összefogva milyen szép eredményt érhet el. 

6. Bár még nagyon a karrierje elején van Chandler Jones, de már most tisztán látható, hogy bármikor áll szembe egy blokkoló TE-del, eléggé egyenlőtlen küzdelem. Jones átgázolt a tight end  a Cardinals első, második negyedbeli játékánál, és már repült is a running back Ryan Williamsre, -4 yardon megállítva. Két játékkal később Jones kiharcolt egy holdingot a left Tackle D'anthony Batiste ellen, nagy nyomást gyakorolva a harmadik downnál. Jones sziporkázott vasárnap.

7. Utána kell járnunk a mezőnygól rúgás előtti pontos szabályoknak, de abszolút nem úgy látszott, hogy a long snapper Danny Aiken hibázott volna, mikor false start büntetést ítéltek Stephen Gostkowski második mezőnygól kísérlete előtt. Aiken megmarkolta a labdát, mire több Cardinals védő egyszerűen átgázolt a kezdővonalon (LOS). A zászlót Aikenre dobták, holott sokkal inkább az Arizonára kellett volna, aminek eredményeként 1-és-gólhoz jutott volna a Patriots a Cardinals 7 yardos vonalán. A konklúzió az, hogy a Patriots nem volt jó a harmadik kísérletek megoldásában a nap folyamán, 15-ből-5 voltak eredményesek. Ezen a területen mindenképpen fejlődni kell.

8. A Cardinals második támadásánál a második negyedben valami olyat láthattunk a Patriots védelmében, amit még korábban nem ebben a szezonban: 3-4 bent állt fel a védelem. Kyle Love állt a centerrel szemben, Ron Brace-szel és Rob Ninkovich-csal az oldalán. Jermaine Cunningham és Dont'a Hightower álltak bástyaként külső linebackerként, Jarod Mayo és Brandon Spikes pedig belül dolgoztak. A következő játékban Cunnigham 3 pontos állásban állt a felállás végén. Ez mit is jelent? Ilyen emberanyaggal, mint Cunningham vagy Hightower vagy a többiek, meg van a lehetőség a front sevenben a különböző felállások variálására akár játékról játékra.

9. Az első játéknál, a TE Michael Hoomanawanui kimozdult a formációból, mintha motionre készülne egy átvariált játékban. Az elkapó Julian Edelman egy reverse futást játszott el ugyanebben a playben. A fake reverse elhitetése volt a kulcsa a linebacker Sam Acho boxban tartásának és Brady megrohamozásától távoltartásának, és Hoomanwanui egy blokkal is akadályozni tudta, hogy a védő Bradyt sackelje. Acho a fake játékot sem hitte el és és Hoomanwanui sem tudta időben blokkolni, így őt megkerülve egy könnyű sacket ért el. Egy false startot követően a Patriots 2-és-25 előtt állt, és Quentin Groves két embert munkáját is elvégezve a védelem bal oldalán egy újabb könnyű sacket csinált. Groves és a defensive tackle Darnell Dockett rotáltak, Grooves folyamatosan Dockett előtt vagy mögött mozgott. Nehéz megítélni, hogy ki volt igazából a ludas, Donald Thomas vagy Marcus Canon, leginkább úgy tűnt, hogy kommunikációs zavar vezetett oda, hogy mindketten kívülre kerültek. A falnak sokkal pontosabbnak kell lennie a védelemben.

10. Összefoglalva a félidő újranézését elmondható, hogy az egész egy rakás kihagyott lehetőség volt a Patriots támadósora részéről. Nem voltak eredményesek a harmadik kisérleteknél, és számos olyan lehetőség volt, amikor pár extra yardot szerezhettek volna, de elhibázták a lehetőséget. A támadók - úgy tűnt - nem tudták felvenni a ritmust, aminek részben oka lehett Hernandez kiesése is. Védelemben jó volt a Patriots, turnovert értek el, és jól játszottak az egész félidőben.

 

Az 2. játékrész megfigyelései:

1. A támadó játékhívások többnyire flexibilisek, és a Patriotsnak meg van a képessége és emberállománya, hogy mérkőzés közben átvariálja azokat. A második félidő két nyitó játékánál valami hasonlót láthattunk a csapat részéről támadásban. Az első játék egy Tom Brady passz volt Wes Welkernek, aki egyenesen ment előre a szélen, és csinált helyet a hashtagnél. Ez most nem azt jelenti, hogy Welker nem futott még hasonló utat korábban, hanem inkább azt, hogy korábban ez tipikus tight endek által futott út volt, amit Rob Gronkovskitól vagy Aaron Hernandeztől láthattunk. A következő játékhívásnál Brandon Lloyd kapott egy screen passzt, (Welker blokkolni állt be a falba). Mindig érdekes látni a különböző variációkat a támadásoknál. 

2. Második és 6 szituációnál a harmadik negyed 10. percében, a Patriots egy baloldali futással próbálkozott, egy zone blocking formáció mögött. Stevan Ridleyt 3 yard veszteséggel állította meg Daryl Washington, aki az induláskor átcsusszant a baloldali tackle Nate Solder és baloldali guard Logan Mankins között. Egy kicsit belemélyedve a futás-blokkolási sémákba, vannak olyan szituációk, amikor a támadósor hagyja a védőnek, hogy gyorsan elérje a lukat, aztán amikor kell, megállítják a védőt az út előtt. Habár nem rendelkezünk konkrét információval arról, hogy mi volt valójában az elképzelés, de a szituáció alapján úgy tűnt, hogy Washington hamarabb ért oda, mint a séma alapján szabadott volna neki. 

3. Ha arra kerssük a magyarázatot, hogy miként blokkolták Patriots puntját vasárnap, nem nagyon lehet többet mondani annál, hogy a safety Nate Ebner, aki a bal oldalon állt fel wing pozicióban, nem lépett kellően gyorsan hátra és Quinton Groves mögé került. Mikor egy csapat mélyen a saját területéről puntol, még lényegesebb a blokkolóknak, hogy készen álljanak a visszahordó csapat erős rohamára. Groves jobb volt ebben Ebnernél.

4. Nem egyszerű egy játékosnak egyedül védekeznie Larry Fitzgeraldon, és a Patriots cornerbackja, Devin McCourty hirtelen egy szigeten találta magát egy második-és-gól szituációban a harmadik negyedben. A Cardinals terve Fitzgerald célbavétele volt az end zoneban, de McCourtynak nem nagyon hagyta helyhez jutni Fitzgeraldot az ő kis minibirodalmában. McCourty feltartotta a kezdővonalnál (LOS), nagyon jól dolgozva a kezeivel Fitzgeraldon, és nagyon jól használta az oldalvonalat, hogy megakadályozza a nem túl könnyű elkapást. Két mérkőzéssel a szezonkezdet után, úgy tűnik McCourty kiemelkedőbbet nyújt, mint a 2011-es szezonban. 

5. Brandon Lloyd leginkább mélységi célpontként ismert, könnyen elszakad a védőjétől, be tudja játszani az egész pályát és az elkapás után képes még yardokat hozni, de vasárnap több lehetőséget is kihagyott már kezében a labdával. Egy megfigyelés Lloyd elkapás utáni futásáról: határozottabbnak kell lennie. Egy alkalommal úgy döntött, a védő belső oldalán fut, pedig kívül több hely volt, ami hibás döntésnek bizonyult. De volt egy másik alkalom is, amikor túl későn kezdett el futni, hogy további yardokat szerezzen. 

6. Alig 3:30 volt hátra a harmadik negyedből, mikor a Patriots egy harmadik-és-6 szituációban találta magát, a fied goal távolság határán. A csapat egy Danny Woodhead futást választott jobb középen a tömegből. A Cardinals defensive tackleje, Darnell Dockett átrobbant a guard Donald Thomason, végül Woodhead-et nagy hátrányban elkapva, és ezzel a Patriots kiszorult a field goal területről. Ez volt az az alkalom, mikor feltettük a kérdést, hogy miért futójátékot kell választani, különösen Woodheadnek adva (a labdát- a szerk.), amikor korábban a mérkőzésen is gondjai voltak az előrehaladással. 

7. Nézzük meg a következő jegyzetet: Ismétlődő téma volt a mérkőzés alatt, hogy a Cardinals belső emberei, Dockett és Calais Campbell, ahogyan a széleken is egész nap fel tudták venni a Patriots falának sebességét. A Cardinals defensive coordinatora, Ray Horton mondta a mérkőzés után, hogy a fal belseje a taktika része volt. “A fiúk elöl, mi megpróbáltuk megnyerni a meccset elöl a fiúkkal. Ha megnézed a csapatukat (a Patriots) a költségvetésüket és a struktúrájukat, a szupersztárjaik kívül vannak, a gyengébbek belül. Így azt mondtuk, újabb nagy hét kell a belső fiainktól, és ők megcsinálták. Nem akarok mindig blitzelni.” Dockett és Campbell egyedülálló kombinációja a robbanékonyságnak és a magasságnak, és a magasság teszi különösen keménnyé a duót bárki ellen játszva. 

8. A Cardinals irányítója, Kevin Kolb egy 5 yardos TD futást csinált a negyedik negyed elején vasárnap, egy olyan szituációban, amilyet többször láttunk már Tom Bradytől is. A linebacker Brandon Spikes és Jerod Mayo egy fél lépésnyi lukat hagytak a centerrel szemben, ami elég volt Kolbnak ahhoz, hogy a center Lyle Sendlein mögött az end zone-ba kígyózzon. Úgy tűnt, hogy Kolb a saját számát hívta a playnél, és kommunikált Sendleinnel, törjön előre és csináljon utat neki. A talány annyi, hogy a játék eredetileg Ryan Williamsre volt kitalálva, de Kolb akarta megszerezni a pontokat. 

9. Mikor a Patriots támadóalakulata felpörgette a tempó (és eredményességet) a mérkőzés vége felé, a pálya közepén zajlott leginkább a játék. Egy évvel ezelőtt mindenki abban reménykedett, hogy találnak valakit a szélekre, hogy kiterjesszék a játékteret, és ezt a posztot töltötték be az offszezonban Lloydal. Bár nem Lloyd vold az első számú célpont az egyetlen TD-vel záródó drive-nál, de az ő jelenlétének köszönhetően sikerült nagyobb teret nyitni a pálya többi részén, mivel a Cardinalsnak rá is figyelnie kellett a széleken. Hernandez kiesésével is vannak a Patriotsnak a pálya közepén olyan fegyverei, mint Welker és Gronkowski, akik uralni tudják a pálya közepét az elkapásokkal.

10. Illik megkérdőjelezni a Cardinals játékhívását, mikor a labdát a futó Ryan Williams kezébe adták a mérkőzés vége felé, de fontos kiemelni  Brandon Spikes szerepét, aki kifejelte Williams kezéből a labdát, ezzel egy utolsó esélyhez (a nyerésre) juttatva csapatát.

11. Lehet, nem szívesen hallanád, ha a zebrák ténykedését kifogásolná a Patriots a vasárnapi vereség után, de mindenképpen meg kell említeni a mérkőzés végén Gronkovskira kiszabott holding büntetést. Ebből a nézőpontból nézve, az látszott, hogy  Gronkowski kívül van és a keze a safety Kerry Rhodes-on, egy pillanatig sem tartotta fel őt. Kihangsúlyozva, hogy a mérkőzés nem ezen az egy játékon ment el, de senki nem minősítette volna Gronkowski mozdulatát sehonnan feltartásnak.

Hozzászólások

2012. 09. 21. 08:28
lipi
2012. 09. 21. 10:14
A mindenit! Ebben aztán van munka bőven! :) Minden elimerésem, GRAFI!
A 2. játékrész 6. pontjához ajánlom "A playbook valójában..." c. szösszenetet ;)
Hozzászólás a(z) Félidőről félidőre - Alapszakasz 2. hét bejegyzéshez