Menetrend
Szavazás

Félidőről félidőre - Alapszakasz 6. hét

2012. 10. 18. 05:55
Szerző: Danna
Kategória: Meccsek, Elemzés
Lássunk néhány megjegyzést, miután újra megtekintettük a Patriots 6. heti vereségét a Seahawks otthonában:

1. félidő

1. Már elég korán, s az igazat megvallva egészen sűrűn láthattuk a pályán TE Aaron Hernandezt. Ez volt az első alkalom azt követően, hogy a második héten bokasérülést szenvedett. A Patriots 5 playt magába foglaló nyitó drive-jában Hernandez a backfielden állt fel, egy „12 emberes csomag” (egy RB, 2 TE, 2 WR) részeként. Ezt láttuk már korábbi mérkőzéseken a Patriotstól, amikor Hernandezt futóként hasznosították a backfielden. A Patriots több okból is a backfieldre helyezhette Hernandezt, az egyik megfontolás az lehetett, hogy távol legyen a line of scrimmage-től, amelynek révén kevesebb sérülésveszélynek tették ki a bokáját. A backfieldről való elindulás után Hernandez általában linebackerrel találkozott, aki egyszerűen rossz szögből érkezhetett rá ahhoz, hogy a szabályos keretek között fizikálisan léphessen fel a TE-del szemben. Elképzelhető, hogy Hernandez játékát a térbeli elhelyezkedés szempontjából is megtervezték. Limitáltként, vagy sem, de Hernandez elkapóként is különbséget teremtett a szezonbeli második TD elkapásával.

2. LB Dont’a Hightower és LB Tracy White sérülés miatti távollétében a Patriotsnak át kellett alakítania a front sevent. A mérkőzést megelőzően az is szóba került, hogy Bobby Carpenter kezdővé léphet elő, de a Patriots végül amellett döntött, hogy egy háromemberes falat alkalmazzon megfelelő mértékben, amelyben Rob Ninkovich OLB szerepben játszott.  Ilyenkor Vince Wilfork és Kyle Love mellett Chandler Jones, vagy Jermaine Cunningham állt hárompontos állásban DE-ként. Ez 2011-et, s más szezonokat idézte, amikor a Pats 3-4-es védelmet alkalmazott alap védelmi formációként (base defense). A háromemberes fal felállásoknál a Pats számos arculatot mutatott, Wilfork és Love eltérő lyukakat, s különböző vonalvégeket mutatott fel, s keverte ezeket. Ez a Pats védelmének egyik védjegye, hogy olyan emberekkel rendelkezzen a front sevenben, akik lehetővé teszik a hétről-hétre történő változtatásokat a felállásban. A futás elleni védekezés most vasárnap is erős volt, mindössze 85 yardot engedélyezett 26 labdahordásból, ez 3,3 yard/carry átlag.

3. Bár nem egészen olyan, mint egy fumble, de RB Stevan Ridley első negyedbéli „1st down-t érő passz lehetett volna” labdaejtése nagyon korai hiba volt, s egy bizonytalan nap kezdete a másodéves futó számára. A Belichick érában a Patriots sikeres futóit mindig is a megbízhatóság jellemezte. Legyen akár Kevin Faulkról szó, aki mindig tudta, hol kell lennie, s mi a feladata, vagy az igásló Corey Dillonról, aki több mint 300-szor hordta a labdát egy szezonban, vagy a „soha nem adom el a labdát” BenJarvus Green-Ellisről, Belichick a megbízható futókat részesítette előnyben. Ridley számos fontos szempontból tehetséges futó, de a konzisztencia lesz a hosszú távú sikerének a kulcsa. S ez nem csak arra vonatkozik, hogy vigye a labdát, mint egy RB, de el is kell tudnia kapni azt, mint egy WR, s every down játékosként kell végrehajtania a feladatát.

4. A QB-k kinevelésekor népszerű kérdéskör a szem fegyelmezettsége. Egy irányító szeme veszélyes fegyver lehet, s úgy tűnt, mintha Tom Brady becsapta volna a Seahawks secondaryt a Wes Welkernek dobott 46 yardos passznál. Spread.shotgun formációból indulva Brady átvette a snapet, majd hagyta, hogy kialakuljanak a route-kombinációk. Felvette a dobóállást amikor Rob Gronkowski a pálya közepén megfutotta a sit down route-ját. De egyszer csak Brady elvette a tekintetét Gronkowskiról, áthelyezte Welkerre, s egy pillanat múlva a labda már a levegőben is volt, majd az elszakadó slot receiver kezeiben landolt. Az alapban Cover 2 védelmet játszó Seattle közelebb húzódott a line of scrimmagehez, safety Earl Thomas mélyen védekezett, de úgy tűnt, hogy a Gronkowskira figyelő Brady szemeit nézte. Ez lehetővé tette Welker számára, hogy elsurranjon Thomas mellett, megcsinálja a gyönyörű elkapást, majd beviharozzon a pontokért. Az offensive line megérdemli a dicséretet a stabil zsebért, akárcsak Welker a káprázatos megmozdulásáért, de Brady keze és szeme jelentette a kulcsot a play sikeréhez.

5. Belichick őszinte volt, amikor a héten a Seahawks irányítóját, Russell Wilsont értékelte, mondván különösen hatékony a lábaival, nagyon erős karja van, s képes a drive-ot végigvinni a pályán. Amikor már kevesebb mint 4 perc volt hátra az első negyedből, Wilson mindkét jellemző vonását megmutatta. Egy harmadik és 9 játéknál kitört a zsebből és WR Doug Baldwinnal összejátszva egy nagy playt csináltak meg. A Patriots nem tudta feltartóztatni a játékot, Jermaine Cunningham siettetőként belül találta magát, de Wilson balra lépve elindította a hosszú passzt. Később a drive során egy harmadik és 4 játéknál Wilson kikerülte a tülekedő Patriots játékosokat, és sikeresen továbbvitte a drive-ot, ami végül egy Wilson to Baldwin TD passzal fejeződött be. A Patriots képtelen volt védekezni Wilson azon erényeivel szemben, amelyeket korábban feltártak, s ez sokba került mind a meccs elején, mind a végén.

6. Seahawks 6’ 3’’magas cornerbackje, Richard Sherman nem kifejezetten hagyományos módon lett az NFL egyik elismert defensive back-je. A Stanford Egyetemen folytatott karrierje jó részében elkapóként játszott, mielőtt átállt volna a labda másik oldalára. A váltás kifizetődött, vasárnap a Seattle egyik legfontosabb játékosa volt. A Patriots elkapóival összehasonlítva egyből feltűnő volt, hogy bár a mozdulatsorainak átállítása nem a legjobban sikerült – a csípőjének a mozgása finomabb, folyékonyabb is lehetne –, de rendkívül hatékonyan használja ki a magasságát. Ha megverték a vonalon, nagyon jó sebességre gyorsul, hogy utolérje a másikat, nagyon jól veszi fel a levédett elkapók routejait, ami lehetővé teszi, hogy a megfelelő pillanatban forduljon vissza a labda irányába. Tekintettel a méreteire és labdaügyességére, Sherman egy veszélyes játékos az irányító szempontjából. S ezt meg is mutatta vasárnap.

7. Korábban már utaltunk Hernandez TD-jére, de nézzük újra, s szedjük szét egy kicsit a playt. Hernandez , egyedüli elkapóként a formáció jobb oldalára vált ki. Ezzel a Seahawks defensive backjének emberezését vonja magára. Hernandeznek a jobb lába van hátul, egy lépést tesz előre, majd egy kis oldalra csúszó lépéssel sikeres lesz a megtévesztés, miszerint belülre irányul a mozgása, s ezután a bal láb áthelyezésével kész a külső oldali kitörésre. A WR célja egy ún. fade route megfutásánál az, hogy csökkentse a pufferzónát a védője felé, s megakadályozza, hogy az a csípőjével kifelé forduljon. Hernandez gyorsan eléri a csúcsot, befelé tart, mintha egy slantet futna, majd kifelé tör, azonnal emelve a kezét. Elég ideje van, hogy lokalizálja Bradyt, a közeledő spirált, magas ponton elkapja a labdát, majd a földre zuhanjon. A Patriots nagyon jó teljesítményt nyújt abban, hogy a földön juttassa be a labdát a célterületre, de ez most a fade route-on volt csodás munka.

8. Ha Chandler Jones továbbra is ilyen sikeresen dolgozik azon, hogy NFL szerte rettegett pass rusher legyen, az ellenfelek külön figyelmet fognak rá szentelni, amely akár több blokkolót is jelenthet playenként. Az ellenfelek tacklejei is elkezdenek megismerkedni a játékával, ami azt jelenti, hogy folytatódnia kell a játékos kivirágzásának, folytatnia kell a folyamatos fejlődést. Az olyan ritka alkalmakkor – mint ezt vasárnap a Seahawks is tette a második negyedben – amikor egyetlen TE-et állítottak rá blokkolási feladattal, Jones a szimpla fizikalitásával keresztülfut rajta. Jones semmi különöset nem csinált az első sackjénél, amivel ráadásul kierőszakolt fumble-t is elért Wilsonon, csak a gyorsaságára hagyatkozott, s ezzel a szezonbeli negyedik sackjét érte el. A látványos kezdete vasárnap is folytatódott.

9. A múlt hét egyik kiemelt témája a támadásvezetés tempója volt, s különösen az, hogy milyen gyorsan mozgott a Patriots a Broncos ellen. Volt néhány kérdés arra vonatkozóan, hogy vajon a Seattle közönségének hangorkánja megakadályozhatja-e a Patset abban, hogy ebben a gyorsított tempóban támadjon. Bár a Pats nem ezzel operált, az az érzésem, hogy ez nem a stadion hangerejének volt köszönhető. A Pats az elmúlt két hétben hatékonyan futott labdával, s tette ezt eltérő személyekkel, különböző formációkból. S míg ezzel párhuzamosan megmaradt a hatékony passzjáték veszélye is, arra kényszerítette a védelmeket, hogy találgassanak, milyen támadás következik. Ezen a héten a Sehawks volt az ellenfél, aki képes volt hatástalanítani a futójátékot, s ez úgy tűnik szerepet játszott a Pats offense szándékaiban. Az offense nem akadozott az első félidőben, 17 pontot ért el (s legalább 20-at kellett volna elérnie), egyszerűen csak volt egy kis váltás az elmúlt hetekhez képest. A Patriots az ellenfélhez alkalmazkodó game plan offense-t játszik, s ez akár minden héten módosulhat.

10. Már eddig is nagy vitát váltott ki, s úgy tűnik az elkövetkező napokban is folytatódik majd a vita a Patriots time-managementjéről. Az első félidőt lezáró drive-ját a Pats a 24 yardoson kezdte, két időkéréssel és 40 másodperc hátralévő idővel. Indulásként Wes Welker kapta el a labdát a 8 yardos vonalon. Ekkor 35 mp volt hátra, ki kellett volna kérniük egy időt. Ez lehetővé tette volna a goal-to-go szituációt, elegendő időt biztosítva négy playre, s legalább egyszer még lett volna lehetőség az idő megállítására, ha úgy döntenek, hogy futnak a labdával. Ehelyett az offense előrecsoszog a line-hoz, s 17 másodperccel a vége előtt kérik ki az időt. Ezzel a 18 másodperccel három downra való időt dobtak ki az ablakon. A végső döntéssel, miszerint 6 másodperccel a vége előtt nekimegyünk a TD-nek, semmi probléma nincs. A megelőző playben 6 másodperc ment le az órán úgy, hogy Brady másodpercekig állt a zsebben. Hat másodperc több mint elég egy play megjátszásához. A Patriotsnak elég ideje volt egy gyorsan elindított dobáshoz, két feltétel mellett: ne legyen interception és ne legyen mentális összeomlás. Brady intentional grounding büntetése az utóbbinak minősíthető, s Patriots majdnem a lehető legrosszabb szcenárió zónájába ért. Mindemellett Belichick hívása, miszerint nekimennek, nem volt inkorrekt.

2. félidő

1. A második félidő a védelem szempontjából jobban kezdődött, mint végződött: LB Brandon Spikes 4 yarddal a LOS mögött vitte földre RB Marshawn Lynch-t. Spikes szinte „átlőtt” a lyukon, amit Lynch számára nyitott a fal, mintha előre látta volna a playhívást. Ez egyike volt azon játékoknak, melyekben Brandon villámgyorsan átjutott a falon, és sikeresen szerelte a futót negatív yardhozamért. Nehéz eldönteni, hogy ezek blitzhívások voltak, vagy pedig Spikes nagyon gyorsan leolvasta a támadójátékot( például a falemberek vagy a fullback mozgásából, esetleg a felállásból). Igazából lehet blitz, gyors olvasás, vagy akármi más, a lényeg, hogy szép megoldások voltak tőle; biztató jelek a vereség ellenére.

2. Danny Woodhead-et sokan csak úgy ismerik, mint a gyors, robbanékony futót, pedig ő megküzd minden egyes yardért. A második félidő első támadásánál, 3. és 6-nál draw futást hívtak (kb. a play action ellentéte: passzt szimulálnak, majd mégis átadják a futónak a labdát.— A szerk.), Danny szépen átpréselte magát a fal által nyitott lyukon, de úgy tűnt, nincs elég helye megfutni az utolsó 2 yardot, ami a first downhoz szükséges. Woodhead viszont nagyon jól tartotta meg a lendületét szerelés közben, a lábával még pár yardot hozott, így folytathatták a támadást. Danny Woodhead nagyon fontos fegyver idén a harmadik próbálkozásoknál, mivel nagyon jó futó és elkapó is, emellett jól felismeri a blitzeket, és fel is fogja őket. Woodhead úgy játszott a hétvégén, mint a nemrég visszavonult Kevin Faulk.

3. Stevan Ridley mindössze 34 yardot futott (2.1 yard/futás). Eddig ez a legrosszabb teljesítmény idén. A Seahawks futás elleni védelme egész délután kemény volt, sokkal fizikálisabbak voltak. De nemcsak fizikálisak voltak, hanem agresszívek és atletikusak is. A harmadik negyed közepén első és 10-nél egy toss sweep futójátékot hívtak jobbra (mely során a futó élesen jobbra fut a RT jobb oldalán a két húzó Guard mögött. — A szerk.) Ridley elkapta a Brady által hátralöbbölt passzt és úgy tűnt, hogy a blokkolók is a helyükön vannak, de a Seattle védői mégis felülkerekedtek. A hegy nagyságú DE Red Bryant kihúzta TE Rob Gronkowskit egészen az oldalvonalig. Nagyon jó oldalirányú mozgékonysággal rendelkezik méretei ellenére, de ez csak az egyik játékos volt a védők részéről, aki jól végezte a munkáját. Amellett, hogy fizikálisak és erősek voltak, a másik oldalról mindig nagyon jól jöttek az egész délután folyamán. A túloldali defensive endek és linebackerek nagyon fegyelmezetten játszottak végig, nem adták fel a pozíciójukat, és pontosan szereltek, amikor megvolt rá a lehetőségük. Ez a futás elleni védelem példaértékű.

4. Sok mindent nem tudok mondani Brady első eladott labdájáról. A labdát Richard Sherman szerezte meg, aki Deion Branch-et fogta. Emberfogásról volt szó, és Sherman nagyon jó munkát végzett. Brady rossz döntést hozott, mivel erőltetett egy nagyon nehéz dobást, túl apró ablak volt a labdának. Egy kicsit túldobta az elkapót, így az pont Sherman kezei között landolt. Ez a rossz döntéshozatal nem vall Brady-re, aki nem adta el a labdát a legutolsó 179 passzánál. Második INT  is vitatható volt, ami az ellenfél endzone-jában történt. Wes Welker jó helyen volt, de Brady passza egy kicsit pontatlan volt. Az ellenfél végzónájánál már egy apró hiba is végzetes lehet és ez meg is mutatkozott ebben az esetben. Utólag ezt egy hatalmas kihagyott lehetőségnek tekinthetjük.

5. Tempó, tempó, tempó! Ez volt a beszédtéma egész héten, de a Patriots visszavett a tőlük megszokható döbbenetes iramból a vasárnapi meccs folyamán majdnem mindig. A negyedik negyed elején viszont felpörgették a támadást. Pontosabban a támadósor nagyon gyorsan haladt a 3 egymást követő Ridley futásnál, ami befejezte a drive-ot. Harmadik és 2-nél Stevan Ridley megpróbált a jobb oldali vonal mellett elfutni Rob Gronkowski és Deion Branch között, akik egymás mellett álltak fel. Branch nem tudta rendesen blokkolni a védőjét, így a gyors Seahawks védelem át tudott törni, és földre vitték Ridley-t. Ez a játék megmutatta, hogy milyen problémák vannak az up-tempo támadóstílussal. A védők nem tudnak cserélni, valamint állandóan sietniük kell az up-tempo miatt. Ugyanakkor a támadók szintén nem tudnak cserélni, ami jelentősen behatárolja a hívható játékok számát. Branch-től nem lehet elvárni, hogy ezt a nehéz feladatot megoldja.

6. Kilenc perccel a vége előtt a Seahawks irányítója QB Russel Wilson sikeres mély passzt adott WR Golden Tate-nek. A játékban a védők szemszögéből CB Devin McCourty hibázott nagyot. Egy héttel ezelőtt Devinre zászlót dobtak, mivel az egyik dobásnál nem fordult a labda irányába. Ebben az esetben nem erről volt szó, hiszen az elkapóval fej-fej mellett haladtak és McCourty végig a labdát nézte. Tate nagyon jól csinált pozíciót magának, a labda pedig az ölébe hullott. Egyszerűen jobban csinálta meg a játékot, mint védője. Az egyetem alatt az volt a benyomásom róla, hogy alacsony méretei ellenére a korosztályán belül nem volt nála jobb elkapó, aki ki-ki helyzetben jobban teljesítene nála(például a USC egyetem ellen volt egy fantasztikus elkapása Taylor Mays ellen, pedig védője 15 centivel magasabb és 22 kilóval nehezebb is volt). Ezt most vasárnap is láthattuk, McCourty-nak pedig meg kell akadályoznia ilyenkor az elkapást.

7. Ez a Tate elkapás készítette elő WR Braylon Edwards TD elkapását, ami egy 4. próbálkozás volt. Edwards-nak nehéz dolga volt, hiszen kicsit vissza kellett nyúlnia a labdáért, emellett arra is figyelnie kellett, hogy mindkét lába bent legyen. Védője, Alfonzo Dennard, büntetést kapott pass interference-ért. A bírói döntés megkérdőjelezhető volt. Dennard mindent megtett amit egy védőtől elvárhatnak: Edwards mellett volt szorosan, nem ért hozzá szabálytalanul és visszafordult a labdáért. Ha volt pass interference az csakis Edward-nál lehetett, aki úgy tűnt ellökte Dennard-ot és így tudta elkapni a labdát. Sajnos a játék már csak ilyen, a zászló végül nem befolyásolt semmit. Viszont pozitív jel volt Dennard-ról, aki a technikai tudásával próbálta kompenzálni magasságbeli hátrányát az elkapóval szemben.

8. LT Nate Solder jól játszik idén, azonban vasárnap egy kicsit elfáradt a mérkőzés végén. Főleg az erőből támadó pass rusherek ellen voltak problémái, ami meg is mutatkozott Brady második intentional grounding szabálytalanságánál. DE Chris Clemons hátrálásra késztette Soldert, aki majdnem a földre döntötte Brady-t. Tom épphogy el tudott lépni a sacktől majd eldobta a labdát, ami a büntetést eredményezte. Solder-t kibillentette egyensúlyából Clemons, így hátrálnia kellett és még a testtartásán is módosított. Egy későbbi játéknál Solder újra behátrált, majdnem átesett Brady-n, de így is ez volt az egyetlen sack amit a nap folyamán elszenvedtek. A Seattle jól rotálta a falembereit, így frissek tudtak maradni. A Patsnek 87 támadójátéka volt (a büntetésekkel együtt) és ez kérdéseket vet fel, hogy kondicionálisan mennyire bírják a játékosok.

9. OG Logan Mankins-t sérülések hátráltatják mostanában és a mérkőzés végén sokszor vizsgálta őt az orvosi stáb. A Patriots utolsó előtti támadásánál egy második próbálkozásnál hívott futójátéknál Mankins-t csúnyán megverte DT Brandon Mebane, aki Ridley-t is földre vitte. Ez nem volt megszokott Mankinstől, de mozgásából egyértelműen látszott, hogy sérüléssel bajlódik. Nem meglepő módon Logan a pályán maradt és tovább játszott sérülten. Várhatjuk, hogy a következő hetekben is hasonló lesz a szituáció.

10. Ahogy a meccs után be is vallotta, FS Tavon Wilsont nagyon csúnyán megverte WR Sidney Rice a győztes TD passznál. A playhívás szerint a két safetynek mélységben kellett volna helyezkednie, Wilson kapta a bal oldalt. Rice viszont mögé került a sebességével és könnyen elkapta a felé dobott labdát. Wilson igazi újonchibát vétett. Ez egy nagyon nehéz nap volt a Patriots secondarynek. QB Russel Wilson 293 yardot passzolt, ami karriere legjobbja volt.

Fordította: Gaius (Csaba) és Tanko_Sz

Forrás: ESPN Boston

Hozzászólások

2012. 10. 18. 19:10
49ers
Úgy tűnik a jó hír hozóját jobban dicsérik.
A cikk jó lett, gratula a fordítóknak (akik újak vagy eddig nem voltam elég figyelmes).
Amúgy mindenki nyugodjon meg:
a Jets ellen sima győzelmet várok sok futtással, és ezután az egész szezonra.
(Az SB-on meg töröm a fejem, kinek is kellene nyerni. )
2012. 10. 18. 19:10
49ers
Úgy tűnik a jó hír hozóját jobban dicsérik.
A cikk jó lett, gratula a fordítóknak (akik újak vagy eddig nem voltam elég figyelmes).
Amúgy mindenki nyugodjon meg:
a Jets ellen sima győzelmet várok sok futtással, és ezután az egész szezonra.
(Az SB-on meg töröm a fejem, kinek is kellene nyerni. )
2012. 10. 18. 19:37
hulith
Az AFC idén nekem gyengébbnek tűnik a SB győztes is onnan fog kikerülni természetesen csak akkor ha mi nem kerülünk döntőbe.
2012. 10. 18. 19:37
hulith
az NFC-ből rész kimaradt
2012. 10. 18. 19:39

Jelentem, az én személyemben rookie fordító jelentkezett. :) S köszönet az elismerésért. Szó se róla, győztes meccs után mindenkinek más a szája íze....na majd a hétvégi meccs után....:)

A Jets ellen spec. én is sok futást várok...a run defense-ük sérülékenyebbnek tűnik az eddigiek alapján, de amúgy tipikus kétarcú csapat eddig a Jets.....
2012. 10. 18. 20:57
Gratulálok a nagy munkához! :)
2012. 10. 18. 21:13

:) Thx, de én csak az első félidőt jegyzem, a második Tanko_Sz-é...:) Ezúton is gratula neki....annak nagyon örültem, hogy nem döccent a fordítás a két félidőnél...:))

Így belecsöppenve a pats.hu munkájába még inkább értékeli az ember a szerkesztők, s a rendszeres segítők erőfeszítéseit..:) úgyhogy részemről a gratula Neked is, pirko...:)
2012. 10. 19. 11:27
Köszi :) tényleg hasonló a fordítási stílusunk :D
2012. 10. 18. 21:57
mhatrix
49ers
ezt a hozzászólást láttam az előző heti seattle meccs beharangozójába is,sima győzelmet várok duma...sztem pont hogy nem várhatod el hogy simán nyerjenek,bármi megtörténhet,ez az nfl és nem foci...még szerencse,ettől olyan izgalmas,ha simán nyernénk márpedig nem fogunk,akkor semmi izgalom nincs benne,és csak hogy félre ne értsd az "agressziv" bejegyzésemet,én ízig vérig new england-es vagyok! a multkori SB-n elsírtam magam a végén,nem hittem el,pedig nem szokásom,annyira szeretem ezt a csapatot!!!...és véletlenül sem divatcsapat,hanem TEHETSÉGES! azt hiszem az átlag életkor 25-26 körül mozog,ez azért nagy szó! nem lesz sima meccs,de nyerni kell!:)
2012. 10. 19. 07:30
49ers
...hát azt nem mondhatom, hogy mindig jók a megérzéseim. Nem feltétlen 51-0 kell a sima meccshez, elég ha érződik, hogy megy a csapatnak a szekér.
Nem kételkedem senki szurkolói mivoltában, nem tisztem megítélni senkit sem.
Maradjunk annyiban, hogy a szezon hátralévő részében sima és kevésbé sima győzelmek jöjjenek, sok futással és szép passzokkal.
Hozzászólás a(z) Félidőről félidőre - Alapszakasz 6. hét bejegyzéshez