Félúton

Szerdán már a sajtó is a Jets elleni mérkőzéssel foglalkozott. Természetesen a legfontosabb kérdés szerintük az, hogy mennyire akarja a Pats földbegyalulni ellenfelét. Mennyire édes a bosszú. Tom Brady azonban diplomatikusan elhárította a témát, csak dicsérte a new yorkiakat, és nem adott semmilyen kiemelt rangot a hétvégi összecsapásnak: "Akárhányszor játszottunk velük, izgalmas és nehéz csaták voltak. Egy nagyon jó csapatról van szó, akiknek nagyon jó edzőik vannak. Tavaly a playoffban is összefutottunk, nehéz volt felkészülni rájuk, legfőképpen támadásban, mert annyi mindenre kell figyelni. Ez egy nagy teszt lesz, hiszen egy divizióbeli ellenfél ellen játszunk, de már alig várjuk. Nem igazán szeretem, hogy az emberek azt mondják „Na ez biztosan különleges meccs lesz” Mert a többi 13 nem volt az? Mi minden héten mindent beleadunk, hogy az legyen az év legjobb meccse. Szerintem senkit nem érdekel a bosszú, vagy hogy mit mondtak rólunk. Élvezzük, amit csinálunk, egymás társaságát, jó érzés nyerni. Remek dolog minden egyes alkalommal győzni, akárhányszor kifutsz a pályára. Az egész csapat számára izgalmas, hiszen mindannyian ezért dolgozunk" (Egy hét közepi sajtótájékoztatón olyan kérdések is felmerülhetnek, amelyekre a meccs után nem kerül sor. Például megkérdezték Bradytől, hogy szerinte melyik a nagyobb dinasztia, a Patriots vagy a San Antonio Spurs? Kedvenc irányítónknak persze nem kell leckét adni diplomáciából: „Óh atyám, fogalmam sincs. Nem sokat látom őket, én a Golden State Warriorsnak szurkolok, és őket nem igazán nevezném dinasztiának.”) A legfőbb, és talán az egyetlen igazán fontos dolog azonban az, hogy a Jets, lévén semmi vesztenivalója, más felfogással készülhet . Hiszen mindenhonnan azt hallják, mindenhol az olvassák, semmi esélyük sincs. (A fogadóirodákban is 27 pontos győzelmet jósoltak. Kevésnek tűnik? Pedig ez is egy rekord. Eddig a 93as San Francisconak a Cincinnati ellen jósolt 24 pontos különbség volt a csúcs.) Ha van valami, ami igazán motivációt ad egy 3-10-es csapatnak, akkor a lesajnálás az. Ezért nem követheti el azt a hibát a Patriots, hogy félvállról veszi a meccset. Bár egy olyan edzővel, mint Belichick mester, ez nem történhet meg. Egy edző, aki nem beszél a múltról. A jelenről is nehezen. Csak az számít, mi történik ezután, minden rendben legyen. Még az sem változtat ezen, hogy szemben egy új irányító fog állni, akit nem ismerhet annyira. Mit tud ehhez Bill hozzáfűzni? „Mindketten ugyanolyan jó játékosok, Clemens és Pennington. Erős a karja, meg tudja oldani a passzokat, jól mozog ki a zsebből. Ezen kívül elég agresszív, pl a reverse-kben. Akár még blokkolásra is lehet tőle számítani. Ahhoz, hogy ne vigye végig a pályán a labdát, meg kell őt állítani. Hasonlít a múlt heti ellenfelünkre, [Ben] Roethlisbergerre. Nem egy Vince Young, de meg tudja oldani a kritikus helyzeteket, így fel kell alaposan készülnünk mindenre.” Erről ennyit. Lecserélheted az irányítódat, megvádolhatsz minket csalással, ismerhetsz minket, mint a tenyeredet, a lényeg nem változik: Mi nyerni akarunk. Forrás: www.patriots.com