Fizetési sapka

A fizetési sapka határozza meg, hogy a csapat adott évben mennyit költhet játékosainak a fizetésére. Ezt a határt nem lehet átlépni. Ha olyan szerződést kötnének, ami ezt megtenné, akkor azt a szerződést nem fogja jóváhagyni az NFL és olyan, mintha meg sem kötötték volna. Az idény kezdetén elképzelhető olyan helyzet, hogy a csapat többet költ, mint amit a fizetési sapka mértéke engedélyez a számára. Ilyen esetben a csapatot pénzbüntetéssel, draftjog(ok) elvesztésével sújthatják, valamint új játékost is csak akkor igazolhatnak, ha már megfelelnek a fizetési sapka követelményeinek.

A játékos fizetését a tényleges bére, az aláíráspénz és a bónuszok jelentik:

A bér a tizenhat alapszakasz mérkőzésre vonatkozik, és hétről-hétre arányosan történik a kifizetése a játékos számára. Ez az egyedüli tétel, amelynek minimuma évről-évre előre meghatározott és függ a játékos NFL-ben eltöltött éveinek a számától.

Az aláíráspénzt a szerződés megkötésekor kapja meg egy összegben.

A bónuszt valamely jövőbeni esemény, feltétel bekövetkezése esetén kapja meg. A teljesség igénye nélkül pár, jellemző bónusz: pontosan meghatározott napon a csapat tagja; beválasztották a Pro Bowl csapatba; a játékidő meghatározott százalékát a pályán töltötte (ez tipikus sérülékeny játékos esetében); részt vesz a tavaszi felkészülés nem kötelező programjain is.  

A fizetési sapka számításánál a bonyodalmat az aláíráspénz jelenti. A játékosok érdeke, hogy szerződésük minél nagyobb része legyen garantált összeg, amelyet biztosan megkapnak. Ha az alapszakasz első meccse előtt felbontja a csapat a szerződésüket, akkor hiába lett volna a játékos bére abban az évben akár tíz millió dollár, abból ő semmit sem fog látni. Ha tíz millió dolláros bónusz járt volna neki, ha a Super Bowlt követő második napon is a csapat tagja, de már a hazafelé tartó repülőúton felbontják a szerződését, akkor ezt szintén nem fogja megkapni. Az egyedüli biztos pontot az aláíráspénz jelenti, amelyet a szerződés megkötésének pillanatában kifizetnek neki. A csapatnak az jelent könnyebbséget, hogy az aláíráspénz összegét a megkötött szerződés hosszával arányosan kell csak adott évben beszámítaniuk a fizetési sapkába. Ugyancsak a játékos biztonságérzetét növelheti, ha a csapat az éves bérét garantálja neki, vagyis ha az év kezdetén a keretben van, akkor már biztosan megkapja a bérének teljes összegét. Gyakorlatilag egy előre beépített bónuszként viselkedik ilyenkor a játékos bére.

Példa: 2012. szeptemberében tíz millió aláíráspénzt fizettek, és négy évre állapodtak meg a szerződésben. A játékos a teljes összeget azonnal megkapja. A fizetési sapkában azonban nem tíz millió fog szerepelni 2012-ben, hanem 2012-2015 között minden évben 2.5-2.5 millió. 

A játékos fizetésének a fizetési sapkából elfoglalt mértékét tehát a bére, az aláíráspénz arányosított része és a már teljesített bónusz összege határozza meg. Az így kapott szám minden játékos esetében megmutatja, hogy mennyit ér a fizetési sapka szempontjából.

A holitdény során fizetési sapka számításánál az adott évben 51 legtöbbet érő játékos fizetését kell figyelembe venni. Ahogy kezdetét veszi az alapszakasz és kialakul az 53 fős roster és a gyakorlócsapat már minden játékost figyelembe kell venni, beleértve az IR, PUP, NFI, listán és gyakorlócsapatban lévőket is.

A fizetési sapka felső határát, vagyis a rendelkezésre álló összeget még két dolog módosíthatja (a fizetési sapka felső határát növelő ill. csökkentő tételek), ami miatt adott évben a csapatok nem egyforma sapkával gazdálkodhat. Annak ellenére, hogy az idény kezdetét megelőzően egyetlen összeget állapítanak meg, amely minden csapatra egyformán vonatkozik.

Adott évnek a fizetési sapkából fel nem használt összegét a csapat átviheti a következő idényre. Példa: a csapat három millió dollárral kevesebbet költött, mint amire lehetősége volt, ezért a következő évben ez a három millió megnöveli az akkori fizetési sapkájának a felső határát.

A csökkentő tételt praktikussági okokból említem ezen a ponton, hiszen valójában nem a felső határt csökkenti, hanem helyet vesz el a fizetési sapkából, mintha lenne egy 52. játékos is. Ez a dead money, amivel a fizetési sapkában játékos szerződésének a felbontása miatt visszamaradt, bennragadt összeget jelölik. Amikor a csapat felbontja a játékos szerződését a még ki nem fizetett összegek azonnal eltűnnek. Az aláíráspénz viszont, amelyiket korábban a csapat arányosan eloszthatott a szerződés hosszának megfelelően, azonban ismét egy összegben jelentkezik és terheli meg a sapkát abban az évben, amelyikben felbontották a játékos szerződését.

Ha június 1-jét követően bontják fel a játékos szerződését, akkor abban az évben csak a fennmaradó aláíráspénz arányos része marad a sapkában és a maradék egy összegben csak a következő évben jelentkezik. Június 1-jei szerződésbontást névlegesen is lehet csinálni. Ilyenkor a játékos már máshova igazolhat, hiszen nincs szerződése másik csapattal, azonban a korábbi csapatának fizetési sapkája június 1-ig úgy viselkedik, mintha semmi sem történt volna. Csak a dátumot követően áll be az előbb leírt következmény az aláíráspénz bennragadásával a sapkában.

A csapattól játékoscsere következtében elkerült játékos esete a fizetési sapka szempontjából úgy viselkedik, mintha szerződését felbontották volna.

További olvasásra ajánlott:A Business of Football részletekbe menő cikksorozata a témában