Bizonyára mindenki emlékszik a New York Jets elleni tavalyi meccset eldöntő momentumra, mikor a védelem egy snapnyire volt a meccs megnyerésétől, majd jött Brett Favre egy harmadik és "sok" kísérletnél, melyet sikeresen teljesített, és ezzel győztes pozicióba juttatta csapatát a veterán irányító.
Nem lehet elmondani, hogy a 2009-es évet az elsöprő new englandi pass rush jellemezte volna. A csapat mindössze 26. helyen zárt a 3. kísérletek kivédekezésének terén, az ellenfelek 44.4%-ban sikerrel jártak (összehasonlításként a legjobb teljesítményt tavaly a Steelers érte el 31.4%-al).
Ha megnézzük a statisztika mögött húzódó okokat, akkor nem is meglepő az eredmény.
1. Hiányzott egy első számú pass rusher, aki képes arra, hogy a védelmet megzavarja, a figyelmüket magára vonja. Adalius Thomas egészséges visszatérése javíthat ezen a helyzeten, de meg kell említeni, hogy nem mutatott kiemelkedő teljesítményt az elmúlt két évben.
2. A szemben lévő oldalon sem volt effektív védő játékos, aki képes előnyt faragni abból, hogy kevesebb blokk jut rá. A Jason Taylor és Derrick Burgess felé irányuló érdeklődés rámutat arra, hogy a Patriots szeretné megerősíteni ezt a posztot.
3. A pass rusherek egész hulláma, akik képesek friss lendületet hozni az egységbe. Amikor a Patriots az edzőtáborok alatt az irányító siettetésére koncentrált, akkor jellemzően Richard Seymour, Shawn Crable, Tully Banta-Cain, Vince Redd, Mike Wright, Le Kevin Smith és Myron Pryor foglalkozott ezekkel a feladatokkal. (Jarvis Green, aki szintén ide tartozna nem jelent még meg a gyakorlópályán idén).
4. Egy erős ember, aki képes összenyomni a zsebet. Tavaly Seymour 8 sackkel vezette a csapat statisztikáit, és jellemzően a belső pozicióból indítja meg a támadást. Ha a képességeket nézzük, akkor Seymour első számú tehetség.
5. Egy nickelback, aki képes fogni egy slot elkapót vagy blitzelni. A másodéves hátvéd Jonathan Wilhite dolgozott ezen a poszton az OTA/minicamp gyakorlatok alatt, de Brandon Merriweather is elég sokoldalú ahhoz, hogy itt játszon.
6. Egy olyan cornerback, aki képes egy elit elkapót is kezelni. Shawn Springs vagy Leight Bodden lehet az. Ez a páros mindenképpen előrelépésnek tűnik a 2008-as Deltha O'Neal/Ellis Hobbs pároshoz képest.
7. Egy kratív edző, aki tudja, hogy mikor kell az irányítót támadni, és mikor kell visszalépni emberfogásra. Dean Peas koordinátorként visszatér a 4. szezonjára is, de meg kell említeni, hogy ez Bill Belichick védelme.
8. Olyan szakmai stáb, amelyik tudja, hogy hogyan kell tehetségeket találni, és egy hatékony harmadik kísérlet egységet létrehozni. Az újraépített vezetés Bill Belichick/Nick Cesario/Floyd Reese ezt prioritásként kezelte a holtidény alatt. Hogy mennyivel lesz jobb? Ez az egyik legérdekesebb kérdés, amire választ kapunk 2009-ben.
Forrás: Mike Reiss
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges