A hír már mindenki számára ismert, sokan ki is fejtették véleményüket, hangot adtak örömüknek a honlapon. Tekintve, hogy nem mindennapi eseményről van szó, úgy gondoltam azért körülnézek Bostonban, ott milyen volt a Brady deal fogadtatása. Lássuk, mit írt róla Chad Finn, Touching all the Bases blogjában.-TORESPONT-
A megállapodás üzenete - Tom Brady győzni akar
Tom Brady, mivel van annyira jártas a diplomáciában, mint a passzjátékban, soha nem jelentette ki a nyilvánosság előtt, hogy a Patriots-nak mindenképpen meg kellene tartania egy bizonyos játékost, én legalább is nem emlékszem ilyesmire.
Brady minden bizonnyal megosztja személyes és őszinte véleményét Bill Belichickkel, persze mindezt tőlünk, média munkásoktól a lehető legtávolabb teszi -- valójában, ha a Patriots nem tart igényt a briliáns, nagy becsben tartott irányító véleményére, akkor nem is olyan tökéletesek, mint eddig gondoltuk róluk.
De a nyilvánosság előtt? Nem emlékszem, hogy bármikor is többet hallhattunk volna tőle a szokásos dicsérő szavaknál, és formális elismerő mondatoknál. Talán a 2006-os idény előtt került a legközelebb a szituációhoz, amikor Deion Branch folytatott küzdelmet a szerződéséért, amely végül is a Seattle-lel történő elcseréléséhez, és a következő szezonban ahhoz vezetett, hogy olyan játékosokba fektettek – megbocsáthatatlanul – bizalmat, mint Reche Caldwell.
De meggyőződésem, hogy Bradynek még ezekben a napokban sem jutott eszébe, hogy kimondja: "Meg kell tartanunk Deiont", legalább is nem a kamerák és a mikrofonok előtt. Ez nem az ő stílusa.
Azért hoztam fel most mindezt, mert kíváncsi voltam, hogy vajon az idei holtidényben változhat-e ez a diplomatikus hozzáállás.
Kevés olyan irányító/elkapó páros volt az NFL történetében amely olyan szintű teljesítményre lett volna képes, mint Tom Brady és Wes Welker az utóbbi hat szezonban. Welker 672 elkapással büszkélkedhet az alapszakaszban (ebből 123-at 2009-ben teljesített, amikor Matt Cassellel állt fel a csapat, miután az év során megtörtént az elképzelhetetlen). Welker talán úgy érezhette, nem úgy alakul az elmúlt szezon, ahogy szerette volna – ennek ellenére 118 elkapást ért el 1354 yardért, amely a statisztikát tekintve, a Patriots elkapó által valaha teljesített legjobb szezonok egyike. Hamarosan 32 éves lesz, és úgy tűnik több passzt ejt el kulcs szituációkban, mint azt tőle megszokhattuk, de tudják mit mondok erre? Ő továbbra is nélkülözhetetlen eleme a Patriots játékának.
Ha valaki, akkor Brady tisztában van ezzel. Az irányító feltétel nélkül megbízik benne, és ha létezne olyan játékos, akinek az érdekében Brady előállhatna egy „Ne Hagyjátok Elmenni!” beszéddel, vajon lehetne-e az más valaki, mint Welker?
Nem azért hozakodok elő ezzel, mert Brady ilyen nyilatkozatot tett volna. Nem tett. Ehelyett olyasmit tett, ami több ennél. A beszéd helyett cselekedett, és pénzt áldozott az ügyért.
A Peter King [a Sports Illustrated magazin szakírója, és a népszerű Monday Morning Quarterback rovat vezetője – a szerk.] által bejelentett bombahír (az ilyenek miatt olvassuk őt még mindig) szerint Brady megállapodott egy 3 éves, 27 millió dolláros szerződés hosszabbításban, így 2017-ig, a 40. születésnapja utánig maradhat a csapatnál, amely lehetőségről mindig úgy beszélt, mint az egyik célkitűzéséről, és ezzel plusz 15 millió dollárnyi mozgásteret biztosított a csapatnak a következő két év fizetési sapkáját tekintve.
De Brady hosszabbítása –amely a 2005-ös után már a második alkalom, hogy a fizetési sapka lazítása érdekében hozzájárult a szerződése módosításához – sokkal, de sokkal többet jelent ennél.
Nagyobb mozgásteret biztosít a Patriots számára, amely a hírek szerint idén 23 millió dollárnyi hellyel bír a fizetési sapka alatt, amikor Welker mellett olyan kulcsjátékosok megtartásáról kell dönteni, mint Aqib Talib, Sebastian Vollmer vagy Danny Woodhead, és arra is van esély, hogy ha valamelyik távozik, akkor annak az lesz az oka, hogy a csapat számára nem bizonyult olyan értékesnek, mint ahogy mi gondoltuk, nem pedig az, hogy nem volt rá elég pénz.
A megállapodás lehetőséget biztosít arra is, hogy a Patriots minőségi és mennyiségi beszerzést eszközöljön a március 12-én megnyíló szabadügynök piacon, egy olyan évben, amikor a fizetési sapka (durván 121 millió dollár) nem teszi lehetővé a csapatok többsége számára, hogy komolyabb lépéseket tegyenek anélkül, hogy ne lennének kénytelenek faragni a rosteren.
Találnak majd néhány alkalmi vételt, és remélhetőleg rátalálnak majd néhány előre be nem harangozott drágakőre, mint a 2000-2001-es szezon során, amikor olyanok érkeztek a fedélzetre, és vitték véghez az NFL történetének legkevésbé várt Super Bowl menetelését, mint Mike Wrabel, David Patten, Roman Phifer (akit, mint arra Chris Casper rámutatott ma a Boston Sports Live-ban, azóta sem tudtak pótolni) és Antowain Smith.
De azt is megengedhetik magunkak, hogy ellátogassanak a flancos bevásárló negyedbe, mint ahogyan tették azt a 2003-as szezon előtt, megszerezve a mérkőzések megfordítására is képes Rodney Harrison safetyt, és Rosevelt Colvin linebackert.
A Patriots szurkolók annak tudatában lapozgathatják a szabadügynök listákat, hogy az álmaik akár valóra is válhatnak.
Talán egy Ed Reed igazolás is sokkal reálisabbá vált mára. Lehet, hogy Mike Wallace fog érkezni, mint mélységi célpont, amely Randy Moss távozása óta hiányzik a csapatnak. Vajon Paul Kruger jó választás lenne? Bármi megtörténhet.
Miközben a cinikus megjegyzések szerint - tekintve, hogy Gisele a szakmájában ugyanolyan sikeres, mint férje a sajátjában - Brady a szó szoros értelmében megengedheti magának, hogy ilyen pénzügyi áldozatokat hozzon, a többi franchise irányító manapság irányadó árfolyamát nézve ez akkor is egy figyelemreméltóan kivételes gesztus. És még inkább annak fog tűnni, ha a Ravens-nek majd le kell mondania Reedről, vagy Krugerről a Patriots javára, mivel teljesíteniük kell a playoff sztár, Joe Flacco követeléseit.
Brady szívesen lett, úgymond alkalmi vétel tárgya. Ezáltal nagyobb esélye lesz valami olyan dolog elérésére, amely sokkal többet jelent számára a pénznél – megnyerni azt a bizonyos negyedik bajnoki címet, majd akár még egyet, netán kettőt.
Brady döntése előnyös a csapat számára, és őt magát is segíti azon az úton, amelynek végén a valaha volt legnagyobb NFL játékossá válhat, és talán bizalmas barátjának, Wesnek is a hasznára válik, aki – és ehhez nem férhet kétség – Brady meggyőződése szerint létfontosságú szereplője a bajnoki címért folytatott küzdelemnek.
Meglehet, hogy valójában nem mondott ilyesmit. De a tettei hangosabbak mindennél, amit szavakkal kifejezhetett volna.
(forrás: boston.com)
Ezt pedig már biztosan mindenki látta, de érdemesnek tartottam rá, hogy itt is megörökítsem Brady szavait - a szerk.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges