A múlt héten felmerült a kérdés, vajon mennyire számít még a Patriots egykori első körös választottjára, Laurence Maroney-ra?
LoMo nagy remények elé nézett, amikor 2006-ban a Patriots első körben válaszotta őt az éves NFL drafton.
Ígéretesnek bizonyuló első évében, melyben az akkori kezdővel Correy Dillon-nal osztozott a futó szerepen, fokozatosan vette át a terhet veterán csapattársától, ám aztán a következő, 2007-es, 16-0-ás történelmi idényben hosszabb sérüléshullámok akadályozták tehetsége további kibontakozásában. Egészen a szezon végéig, amikor is újra visszanyerte régi formáját és utolsó hat meccsén (beleértve a rájátszást is) 7 touchdownt és rendre 100 yard feletti futóteljesítményt produkált.
Sajnos azonban 2008-as szereplésében ismét megszűnt az állandóság, újabb sérülései azt eredményezték, hogy a csapat októberben kénytelen volt őt sérült listára helyezni.
Ez a hullámzó teljesítmény akarva-akaratlanul is arra kéztette a szurkolókat, a médiát és más megfigyelőket, mint például a Patriots Football Weekly munkatársait, hogy elgondolkodjanak Maroney lehetséges jövőjén. Íme két szembenálló vélemény, mely az előbb említett munkatársak álláspontját mutatja be:
Rajta lesz-e Laurence Maroney a 2009-es idény kezdő napján a Patriots rosterén?
Paul Perillo szerint igen.
Én is azok közé a szurkolók közé tartozom, akiket nem nyűgözött le Laurence Maroney játéka. Olykor úgy tűnik, hogy azt a formát hozza, amit egy első körben választott játékosnak kell, máskor viszont csak azt látjuk, mintha teljesen bizonytalan lenne, vagy hogy éppen az oldalvonalnál álldogál, egy újabb sérülés miatt. De ő még túl fiatal és e mellett tehetséges is ahhoz, hogy ilyen könnyen feladjuk a belé vetett bizalmunkat.
Én személy szerint sosem voltam a híve a nagy létszámú futó-alakulatoknak. Egészen az elmúlt szezonig. 2008-ban ugye a csapat Sammy Morris, LaMont Jordan, Kevin Faulk, és az újonc szabadügynök BenJarvus GreenEllis közreműködésével hajtotta végre a futójátékot. És a kisebb-nagyobb nehézségek ellenére is igen hatékonyan tudták teljesíteni ezen feladatot, a hatodik helyen végezve ezzel a liga rangsorában.
Semmi okát nem látom annak, hogy Maroney ne jusson főszerephez ebben az alakulatban 2009-ben. Elegendő ideje van rá, hogy pihentesse sérült vállát, és különben sem várják tőle, hogy egyedül cipelje majd a tehet. Egy fogaskereke lenne a Patriots igen hatásos támadógépezetének, és amint eljön a következő idény kezdete, No. 39 viselni fogja a kék-szürke mezt.
-PP
Eric Scalavino szerinte nem.
Mindenek előtt tekintsük Laurence Maroney-ra, mint személyre. Mióta betette a lábát Foxboroughba, mindig hatalmas mosoly ült az arcán. Akárhányszor beszélgetsz vele, biztosan megnevettet téged. Ez a vidám fiatalember negyedik idényébe fog lépni az NFL-ben. Elvileg azok a tehetséges futójátékosok, akik bekerültek a ligába, eddigre már be kell bizonyítsák, hogy e mellett elég rátermettek is, hogy megmaradjanak benne. Ez a helyzet nem olyan, mint az irányítóké, akik csak évek hosszú szorán "érnek" be. Egy futó az vagy tud futni, vagy nem.
Gondoljunk csak LaDainian Tomlinson-ra, Emmitt Smith-re, Adrian Peterson-ra, Terell Davis-re, vagy Curtis Martin-ra. Mindannyian bebizonyították, akár egy korosztályhoz tartoznak, akár nem, hogy ők a legjobbak posztjukon. Mindannyian a ligába érkezésük után azonnal berobbantak, és évek elteltével sem lankadt a teljesítményük. Maroney azonban nem tartozik ebbe a kategóriába.
Biztos vagyok benne, hogy ismét megadatik neki a lehetőség a nyári edzőtáborban, hogy bizonyítson, ott a helye a csapatban, ám úgy gondolom, hogy egy olyan csata elé néz, melyből nem jöhet ki győztesen.
-ES
Forrás: www.patriots.com
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges