Utólag egy sima kiütésnek tűnik a New England Patriots 35-14 arányú sikere a Tennessee Titans ellen, az AFC divízionális körében. A mérkőzés ugyanakkor kezdetben koránt sem tűnt ennyire egyértelműnek és volt egy játék a második negyedben, ami a mérkőzés lendülete szempontjából egyáltalán nem volt lényegtelen. Egy ellentmondásos játékvezetői döntés után végül a Patriots következett első kísérlettel, ahelyett, hogy puntolni kellett volna a labdát. -TORESPONT-
Egyszerű nézőként a következőt láthattuk:
A New England Patriots punthoz készülődött a második negyed közepe táján. Azután pedig – aki a puntert figyelte, mint én -, csak annyit láthatott, hogy a scrimmage vonal környékén hirtelen egymásra mutogatnak a játékosok és a játékvezetők felé próbálják jelezni, hogy itt bizony valaki megmozdult – a másik csapatból, persze.
Ekkor elég meglepő módon az umpire - aki a mérkőzés ezen szakaszában a referee-vel egy vonalban a támadó backfielden áll, 15-20 yardnyira a scrimmage vonaltól -, jelentős fáziskéséssel zászlót dob, majd a sípjába fúj és a false start jól felismerhető jelét mutatj. Ezután a Referee bejelenti a támadócsapat ellen, Geneo Grissom baloldali guard bemozdulása miatt megítélt false start szabálytalanság miatti 5 yard büntetést.
Miközben a kamera már a Pats oldalvonalát mutatja, teljes értetlenség tör ki – és persze hazai oldalon nem kevés öröm -, amikor a hívást visszavonják és a neutrális zóna megsértése miatt védőszabálytalanságot ítélnek, a Titans safety-je, Brynden Trawick ellen, ami első kísérletet jelent és azt, hogy a Patriots folytathatja a játékot.
Az eseménysorozat komoly vitát váltott ki, mivel úgy tűnt elég nagy a fejetlenség a játékvezetők körében, így az ESPN részletesebben is foglalkozott az esettel.
Ron Torbert főbíró a következő magyarázatot adta a mérkőzést követően, a pálya szélén álló riporternek:
„A line judge látta, hogy egy védő falember beugrik a neutrális zónába, viszont a szemben álló guard mozgását nem látta. Az umpire látta a guard mozgását és zászlót dobott rá false start miatt. Ez volt az, amit először bejelentettünk. Amikor összegyűltünk, és megbeszéltük, összeraktuk a részleteket, mely szerint a bal guarddal szemben lévő védő falember beugrott a neutrális zónába és így ő okozta a false startot. Ezt követően megváltoztattuk a döntés false startról, a neutrális zóna megsértésére.”
Mielőtt rá térnénk Bill Belichick reakciójára – aki kivételesen többet árult el, mint szokott általában – néhány személyes gondolattal egészíteném ki a helyzetet, hogy Belichick – mester válasza is jobban érhető legyen. Nézzük, hogy a játékvezetők közül kinek, mit csinált, mit kellett volna neki és egyáltalán mi a jelentősége ennek az egésznek (azon túl, hogy NFL szinten önmagában ciki egy ilyen rutinfeladat során elkövetett hiba).
A line judge részéről simán előfordulhat, hogy nem látja a guard bemozgását. Egy tackle és egy elkapó szinte biztosan a vonalon áll, de adott esetben még egy tight/split end is. Az tehát teljesen elfogadható lehet, hogy nem látta a bemozgást, miközben a feladatát végezte.
A line judge helyesen járt el akkor is, amikor nem fújta le a neutrális zónába beugró védő miatt a játékot; a neutrális zóna megsértése (ha úgy tetszik, „offside”, amit pl. az NCAA szabálykönyv használ) ugyanis élő labda szabálytalanság, főszabály szerint: akkor szabálytalan, ha a snap pillanatában bent áll a védő a neutrális zónában (értsd: a labdával egy vonalban). A védőnek a snapig lehetősége nyílik visszalépni a neutrális zóna védelem felé eső oldalára.
Ha nem sikerül visszalépnie, akkor az offense kap egy ún. free play-t, amit a rutinos irányítók egy hail mary passzal szoktak kihasználni. Ha bejön, sok yardot mennek előre. Ha nem – akkor semmi sem történt, kérik a büntetést és csak 5 yardot haladnak. A labda marad azonban náluk. Ilyenre példa Tom Brady passza, a Baltimore Ravens elleni AFC döntőben, 2011-ben. Egyértelmű volt, hogy a blitzelő Ravens-játékos a neutrális zónában volt, ezért Brady dobott egy hail mary-t Gronk felé. Interception lett belőle, de a szabálytalanság miatt újra a Pats következett; 5 yarddal előrébbről.
Az tehát, hogy a line judge nem fújt a sípjába, az helyes hívás volt. Ha nem látja, hogy a védő reakciójára bemozdul a támadócsapat, akkor nem szabad lefújni.
Ha reagálnak rá a támadók (és ezt észleli egy játékvezető - aki jelen esetben az umpire volt), akkor viszont kötelező lefújni és játékvezetői egyeztetést tartani arról, hogy ki, mit látott. Ez az, ami itt nem történt meg.
Ilyen esetben ugyanis nem lehet továbbengedni a játékot, mivel ilyenkor nem élő labda, hanem halott labda szabálytalanság történik. Azért szükséges ilyenkor a játékvezetőknek egyeztetni, mert nem mindegy, hogy a támadójátékos mire reagált:
- ha nem volt fenyegetve a védő által és úgy mozdult be, akkor false start; Pl. jobb tackle reagál a bal guarddal szembeni defensive tackle mozgására
- ha fenyegetve volt a védő által, aki belépett a neutrális zónába, akkor halott labda neutrális zóna megsértése; Pl. a bal guard vagy bal tackle reagál a szemközti defensive end vagy defensive tackle mozgására – vagyis pont az, ami most történt
- ha a támadójátékos úgy mozdul be, hogy, a védő nem lépett be a neutrális zónába, csak a zóna túlsó oldalán mozgolódott, fenyegetően, akkor viszont minden esetben false start lesz.
Ez tehát egy több szereplős játék, amit egy játékvezető biztosan nem tud eldönteni.
Még NFL szinten is néhányszor előfordul, hogy a támadók megpróbálják beugrasztani a védőket ha kevesebb mint 5 yardot kell megtenni az első kísérlethez. Ez hasonló ahhoz, amikor egy trükkös felállással próbálják elérni, hogy időt kérjen a védelem. Az előbbinél ugyanakkor az eredmény rögtön látható lesz: ha sikerül kierőszakolni egy szabálytalanságot a védők oldaláról, akkor az 5 yardos büntetés eredményeképp a támadók folytathatják a támadássorozatot. Ha a védő beugrik és erre reagál a támadócsapat (általában falember) akkor jön a sípszó- és meg is van a hőn áhított „ingyen” öt yard.
Az umpire – aki fáziskéséssel lefújta az el nem indított játékot -, ugyanakkor egyből a false start jelet mutatta a főbíró felé – aki pedig anélkül, hogy megkérdezte volna a scrimmage-vonalon álló játékvezetőket (a line judge-ot és a down judge-ot), bejelentette a büntetést.
Azt nyilván 15-20 yarddal a támadócsapat mögül nem lehet eldönteni, hogy volt-e valaki a neutrális zónában és ha igen, a bemozduló támadójátékos arra reagált-e.
Vagyis itt nagyon hanyag módon elmaradt a kommunikáció a játékvezetők között. Ez azért kellemetlen, mert jó eséllyel mindkét csapat oldalvonalánál értetlenséget váltott ki így a hívás és azt az érzést keltette, hogy a játékvezetők nem urai a helyzetnek.
A fenti levezetés alapján remélem Bill Belichick szavai is jobban értelmet nyernek, mivel az ügyben őt is megszólaltatták arról, hogy meglepte-e ahogyan a büntetést kezelték:
„Nem, nem lepődtem meg” válaszolta Belichick. „Úgy gondoltam, hogy Trawick belépett a neutrális zónába és Geneo erre reagált. Egész héten gyakoroltuk ezt a játékot, hogy ha ilyen eset lesz – negyedik kísérlet és kevesebb, mint 5 yard – és egy játékos belép a neutrális zónába, akkor arra reagálni akarunk, hogy büntetés legyen, és ne engedjük a védőt visszalépni és újra felvenni a pozícióját.”
„Fel a fejjel Geneo előtt, ahogy reagált rá. Ezt kellett tennie és ezt is tette. Úgy gondolom azt csináltuk, ami helyes volt. Egyértelműen belépett a neutrális zónába. Úgy értem, amennyire azt láthattam. Feltételezve, hogy tényleg belépett, úgy ha a támadó oldalon egy játékos erre reagál az büntetéssel jár a védelem számára.”
A kérdésben az NFL Játékvezetői Bizottságának korábbi alelnöke, Mike Pereire is megosztotta a gondolatait Twitteren, ami itt és itt érhető el, továbbá beágyazott hivatkozásként itt is.
A cikk az ESPN hivatkozott anyagának alapul vételével készült.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges