Super Bowl beharangozó - Patriots vs. Giants

A New England Patriots vagy a New York Giants fogja megszerezni története során negyedik alkalommal a Super Bowl győztesének járó Lombardi kupát? Bill Belichick vezetőedzőként, míg Tom Brady kezdő irányítóként azon kiváltságos kevesek közé léphet, akik négy bajnoki címhez vezették csapatukat. Az indianapolisi Lucas Oil Stadiumban megrendezésre kerülő találkozó hétfő éjszaka 0:30 órakor kezdődik és az ESPN America illetve, a Sport1 TV élőben közvetíti. A Super Bowl rövid története Az NFL fennállása során először komoly vetélytársra talált az 1960-ban alakult AFL személyében. Az egyetemről kikerülő játékosokért komoly licitháború zajlott, hiszen a draft intézménye már akkor is működött, azonban mindkét liga saját börzét tartott, így a probléma a játékosok játékjogáért vívott küzdelemben igenis létező volt. Ezen túlmenően magasabb fizetéssel már veterán játékosokat is célba vett a frissen alakult AFL, hogy megerősítse ismert, jól csengő nevekkel a pozícióját a piacon. Az elmérgesedett helyzetet a két liga 1966-ban bejelentett egyesülése oldotta fel, amely 1970-ben lépett életbe. Ennek előfutáraként 1967. januárjában az NFL és AFL bajnoka lépett pályára egymás ellen. Az összecsapásra először Lamar Hunt a Kansas City Chiefs alapítótulajdonosa utalt Super Bowlként a hivatalos AFL-NFL Bajnoki Döntő helyett. A bowl (= kupa) elnevezés nem volt szokatlan az amerikaifutball világában. 1890-től kezdve a kaliforniai Pasadenában megrendezett újévi ünnepségsorozatot tartottak, melynek szerves része volt a Rose Parade (Rózsafesztivál) felvonulás. Ehhez kapcsolódóan már 1902-ben egyetemi amerikaifutball-mérkőzést rendeztek kelet és nyugat két legjobb csapata között. A találkozóra hamar ráragadt a Rose Bowl kifejezés, majd az 1923-ban átadott új stadion is ezt a nevet kapta. Az 1916 óta minden évben lejátszott mérkőzés még napjainkban is az egyetemi football legnagyobb figyelemmel kísért postseason mérkőzése. A Rose Bowl mintájára az 1930-as években az ország más részeiben is hasonló mérkőzést kezdtek el rendezni az egyetemi csapatok között az alapszakaszt követően (Orange, Sugar, Cotton, Sun Bowl) és mind hamar nagy népszerűségre tettek szert. Ez a környezet kiváló alapot biztosított, hogy a hatvanas évek közepén azonnal lábra kapjon és megragadjon a Super Bowl elnevezés az AFL és NFL bajnoka közötti összecsapásra. Az első két találkozót az NFL színeiben Vince Lombardi Green Bay Packers csapata nyerte meg. A New York Jets személyében Joe Namath irányító vezetésével először nyert AFL csapat a III. Super Bowlon. Az ötödik mérkőzés volt az első, melyet már az egyesülés után rendeztek. Azóta minden évben az AFC és az NFC bajnokai csapnak össze egymással, és szolgáltatják most már a világ számára az év legnagyobb sporteseményét. Csapatrekordok Legtöbb győzelem (6): Pittsburgh Steelers (1975, 1976, 1979, 1980, 2006, 2009). Legtöbb részvétel *-gal jelölve a győzelmek (8): Dallas Cowboys (1971, 1972*, 1976, 1978*, 1979, 1993*, 1994*, 1996*) és Pittsburgh Steelers (1975*, 1976*, 1979*, 1980*, 1996, 2006*, 2009*, 2011). Örökös győztes: San Francisco 49ers – öt részvétel, öt győzelem (1982, 1985, 1989, 1990, 1995). Örökös vesztes: Minnesota Vikings (1969, 1973, 1974, 1976) és Buffalo Bills (1990-1993) – négy részvétel, négy vereség. Dinasztiák: Dallas Cowboys (1993, 1994, 1996) és New England Patriots (2002, 2004, 2005) tudott négy év alatt három Super Bowlt is megnyerni. XLVI. Super Bowl: a visszavágó A 2008-as mérkőzés, mint visszavágó nem egyedülálló eset a Super Bowlok során. A Miami Dolphins is kétszer játszott a Washington Redskins ellen (1973, 1983); akárcsak a San Francisco 49ers és a Cincinnati Bengals (1982, 1989), valamint a Dallas Cowboys és a Buffalo Bills (1993, 1994). A Dallas-Pittsburgh párharcnak három mérkőzésre nyúló története van (1976, 1979, 1996). Bár a két vezetőedző (Bill Belichick és Tom Coughlin) illetve a két kezdő irányító (Tom Brady és Eli Manning) ugyanaz, mint a négy évvel ezelőtti meccs során, mindkét csapatban kisebbségben vannak azok a játékosok, aki akkor pályára léptek Arizonában, és idén még a főcsoportdöntőkön is az 53-as játékoskeret tagjai voltak. A New Englandnél hét ilyen játékos van: QB Tom Brady, LT Matt Light, LG Logan Mankins, WR Wes Welker, RB Kevin Faulk, DL Vince Wilfork, K Stephen Gostkowski. Az elvesztett döntő emlékével tehát nem sok játékosnak kell megküzdenie a hétvégén. Különösen a védelem teljes kicserélődése beszédes, ahol Wilfork maradt egyedül hírmondónak abból a csapatból. A New York valamivel jobban áll ezen a területen tizennégy játékossal: QB Eli Manning, LT David Diehl, LG Kevin Boothe, RG Chris Snee, RT Kareem McKenzie, RB Ahmad Bradshaw és Brandon Jacobs, DE Justin Tuck, Dave Tollefson és Osi Umenyiora, CB Aaron Ross és Corey Webster, LS Zak DeOssie, K Lawrence Tynes. 1. Negyedik alkalommal rendezik meg a Super Bowlt, kellemetlen, hidegebb téli időjárással megáldott városban (2x Detroit, Minnesota), kivétel nélkül fedett pályán. Indianapolis a 2008-ban átadott Lucas Oil Stadium révén először lesz házigazdája a nagy eseménynek. 2. A mérkőzést megelőzően az Indiana Egyetem Marching Hundred zenekara (marching band) szolgáltatja majd a hangulatot, illetve fellép Blake Shelton + Miranda Lambert az „America the Beautiful” dal előadásával. A himnuszt Kelly Clarkson fogja énekelni, az American Idol első nyertese, 2 Grammy-díj boldog tulajdonosa. A hagyomány félidei showműsorban Madonna és barátai szolgáltatják a muzsikát. Gronk vagy nem Gronk. Azt hiszem komoly meglepetésnek számítana, ha Gronkowski egyáltalán nem tudna pályára lépni a mérkőzésen. A terhelhetőségének mértéke, és vajon mit tud kezdeni a játékidejével viszont alapjaiban határozza meg a Patriots támadóinak a taktikáját. Miután ez a haditerv már a hét elején elkészült, és a hét folyamán az edzéseken és megbeszéléseken ezeket installálta a stáb a játékosokkal a tight end elérhetőségéről bizonyára határozott elképzelése volt az orvosi stábnak. Gronkowski a passzjátékban jelentett veszélyen túl, a futójáték segítésénél akár 300 font feletti falembereket tol arrébb (ahogy a Ravens ellen tette Ngatával), vagy éppen az irányító megvédésében segédkezik elit pass rusher játékosokkal szemben. Sokoldalúsága miatt egyáltalán nem meglepő állandó jelenléte a pályán, amikor a Patriotsnál van a labda. A hírek szerint az influenza kivételével (Light, Vollmer) minden falember bevethető, így Nate Solder szükség esetén több időt is eltölthet tight endként, hogy segítse a futójátékot illetve a pass rush elleni védelmet. Az elkapásaira egyelőre várni kell, de talán gólvonalhoz közeli helyzetben éppen ő lesz a meglepetés, és eljátszik majd egy Mike Vrabel figurát. A passzjátékban az elveszett gyermek játszhatja el nagy durranással a hattyú halálát, ha az óriás tight endre nem lehet majd ebben a szerepkörben számítani (gyors irányváltások, szerelések). Bizony, Chad Ochocinco akár döntő tényező is lehet a találkozón? Vagy csak lázálmot kerget vele kapcsolatban az egyszeri szurkoló? Azok a félelmetes pass rusherek. Mihez kezdjen veletek az ember? Jason Pierre-Paul 16.5//0.5 (sack az alapszakaszban//rájátszásban), Osi Umenyiora 9//3.5, Tuck 5//1.5, Mathias Kiwanuka 3.5//0.5 négyest már nem nagyon kell senkinek se bemutatni, se reklámozni. A kérdés, hogyan veszi fel ellenük a küzdelmet a Patriots támadófal? Az utóbbi időben olyan sokat látott 3 WR és 2 TE felállások jönnek, akár ismét Aaron Hernandez futásokkal fűszerezve? Vagy futójátékkal akarják már az első félidőben lassítani és fárasztani őket akár három tight endes formációból? Sok újdonságot, okosságot ebben a témában már nem nagyon lehet írni. A novemberi mérkőzés tapasztalatai bizonyára számítottak a taktika kiválasztásánál. Akkor a sok futás, „nehéz” formációból nem volt hatékony, nem tudott lendületet nyerni belőle a támadósor. A fedett stadion által teremtett légkör a záró negyedre úgyis elintézi a védelmek oxigéntartalékát, amikor komoly károkat is okozhat az esetleges no huddle támadójáték. Az új ember: Hakeem Nicks. A novemberi mérkőzéshez képest a legnagyobb változás, hogy a számokon kívül, az oldalvonal mellett ligaelső elkapott yardot felmutatni képes Nicks nem otthonról fogja szemlélni a két csapat összecsapását. Hozzá hasonló veszélyt jelentő játékosok közül idén talán csak Mike Wallace, a Steelers elkapója hasonlítható hozzá, akivel szembe került a Pats. Az elmúlt két rájátszás meccsen iskolapéldáját mutatta fel Belichick és Matt Patricia, ahogy képesek voltak megállítani az ellen támadójátékának a legfőbb fegyverét (Rice és Tebow futásait). Nicks kikapcsolása hasonló jelentőséggel bírhat, de a módszer komoly problémákat vet fel. Nicks rendszeresen játszik izoláltan a felállás egyik szélén, míg a többi fegyver mind a másik oldalon tömörül. Ezzel kényes kérdés elé állítják a védelmet: vagy 1-1-ben hagyják az elkapót, akihez egyszerűen ragad a labda, mintha mágnessel vonzaná a játékszert, vagy besegít az egyik safety, akire talán éppen a túloldalon/a pálya közepén lenne szükség. Ráadásul a Giants passzjátékának is elemét képezik az olyan option játékok, amikor az elkapó ahhoz igazítja az útvonalát, hogy milyen védekező sémát ismer fel saját magával szemben. Ez természetesen nagyon pontos összhangot feltételez irányítójával, hogy mindenki ugyanazt lássa és cselekedje a megfelelő időben (Ochocinco beilleszkedési problémájának okaként is gyakran hozták fel ezt a jelenséget). A Giants játékban ez a fajta hadviselés stabil run ’n’ shoot alapokon nyugszik és az arra az időszakra vezethető vissza, amikor Kevin Gilbride támadó koordinátor a kilencvenes évek elején a Houston Oilers passzjátékával tartotta rettegésben a ligát, majd később ugyanezt megtették Tom Coughlinnal a Jacksonville Jaguars élén is. Ebbe a finomhangolt gépezetbe illeszkedik tökéletesen a slot elkapó helyén Victor Cruz, a még csak másodéves játékos. A Patriots secondary olyan tekintetben előnnyel rendelkezik, hogy most nem kell olyan fizikális elkapóval megmérkőzniük, mint az előző fordulóban (Boldin). Helyette azonban kaptak egy élete formájában játszó Eli Manninget, akit nyár végén még a többség csak körberöhögött, amikor bátorkodott azt mondani, hogy úgy érzi neki is ott lenne a helye az elit irányítók között. Ma már senki se nevet, legfeljebb tátott szájjal bólogat, vagy széles mosollyal nyugtázza, hogy én bezzeg megmondtam. A másik Gronk, született Jake Ballard. A novemberi meccsen gyakorlatilag két elkapással kivégezte a negyedik negyedben a Patriots védelmét, és megnyerte csapatának a találkozót a Giants tagbaszakadt tight endje. Ballardon akkor mindkét fiaskó esetén Tracy White szimulált védekezést. Remélhetőleg erre a döntőn már nem fog sor kerülni. Akkor ezt sérülések miatt a kényszer szülte. Most Jerod Mayo védőkapitány mellett Brandon Spikes és Dane Fletcher is bevetésre vár. Az előző mérkőzéseken a futás elleni védelemben nyújtott hatalmas plusz miatt egyértelmű volt Spikes játéka, aki domináns játékkal hálálta meg a bizalmat. Azonban akrobatikus interceptionje után adódik a kérdés, hogy a sokkal inkább passzközpontú Giants támadók ellen is olyan sok időt fog a pályán tölteni, vagy mozgékonyabb megoldás után néz majd az edzőstáb? Wilfork, Warren és társai rombolók. A Giants a támadófal terror alatt tartásával és az irányító rossz döntésekbe hajszolásával készül eldönteni a meccset, igazán tehet egy próbát ezzel a recepttel a Pats védelme is. A 49ers a főcsoportdöntőben hat alkalommal sackelte Manninget, bónusznak kiosztottak 12 QB hitet is. A Frisco védelme bármennyire is másik kávéház, de időszakos sikereket jól időzített agresszióval Mark Andersonék is elérhetnek. Az előző két meccsen látott támadóbb felfogás a védővonalnál a futójátékuk kiütését is jelentheti, amivel ha nem is lehet biztosan Super Bowlt nyerni, de részsikerként értékelhető. Személy szerint nem vagyok túlzottan optimista Nicks, Cruz, Manningham és Ballard egyidejű semlegesítésében, ezért úgy érzem a csatát elől, a front sevennek kell megvívni és megnyerni. Ki nem kényszerített hibák. Az elmúlt hetekben kiváló oktatóanyagot lehetne összeállítani a special teamsben elkövetett baklövésekből, butaságokból, labdaelhagyásokból, amivel szinte tálcán kínálja fel a csapat a pontokat az ellenfélnek. Ezek azok a hibák, melyek egy kiélezett meccsen egyszerűen nem férnek bele. A Ravens ellen is Woodhead elhagyta a labdát, majd a védelem is kitett magáért, de végül kellett a special teams baki a túloldalon a rontott mezőnygóllal, hogy megmeneküljön a társaság. Az eladott labdák az irányítókra is vonatkoznak. Inkább lásson minden bokorban fantom rohamozó védőt, és dobja el a labdát a vakvilágba, mint könnyelműen, vagy éppen vakmerően feldobott labdákkal ajándékozzanak egy-egy fumble/interception returnnel könnyű pontot, kedvező mezőnypozíciót az ellenfélnek. A Vince Lombardi kupát kapja… mindenki tegye meg a tétjét, akár számszerűleg is. Úgy gondolom, hogy a fogadóirodáknál megállapított 3 pontos spread is túlzás. Robbanékony passzjáték, nagyszerű irányítókkal mindkét oldalon. Valóban nüanszok döntethetnek, legyen az egy megpattanó labda, egy bravúros elkapás, elütött labda vagy szerzett labda. A tippem, hogy stílusosan az utolsó támadás fog dönteni, és remélhetőleg a meccs végén a mérleg nyelve a New England Patriots irányába mozdul el, s ők szerzik meg negyedik Super Bowl győzelmüket.