Menetrend
Szavazás

Tom Brady interjú

2009. 08. 02. 13:10
Szerző: _bb
Kategória: Interjú
Péntek délután Tom Brady válaszolt a média kérdéseire.
Riporter: Hogy érzed magad? Tom Brady: Úgy érzem, mintha körülbelül az edzőtábor hatodik napja lenne, szóval eddig jó móka volt itt lenni. Sok a tennivalónk, szóval nyilvánvalóan jó érzés részt venni, minden tevékenységnek részese lenni, és izgatott vagyok, mint mindenki. R: Mi mindenen gondolkoztál az utóbbi napokban, most, hogy visszatérsz a futballpályára? TB: Elég sok mindenen. Ez egy új év, számunkra új kihívásokkal, és nagy lehetőségekkel. Tapasztalt csapatunk van, és irányítóként úgy gondolom, számunkra az edzőtábor egy kicsit más, mint mindenki másnak; mi nem ütközünk, vagy nem veszünk részt a szerelési gyakorlatokban, szóval lényegében ez az egyetlen alkalom, amikor ordibálhatok nálam jóval nagyobb srácokkal, anélkül, hogy szétrúgnák a seggem. R: Foglalkoztat különösebben a térded? Gondolsz rá egyáltalán? TB: Nem. Próbáltam összehangolt erőfeszítést tenni, hogy továbblépjek. Az az előző szezon volt, ez meg a mostani. Már nem gondolok rá. Sokat tanultam belőle, amit felhasználhatok a jövőben, mint pozitívumot. Remélhetőleg idén lesz alkalmam, hogy kiváló irányítója legyek a csapatnak. R: Minden bizonnyal alig várod a meccseket, hogy kipróbálhasd, hol tartasz mentálisan és fizikálisan. TB: Igen. A meccsek szórakoztatóak, különösen a játékosoknak, mert az edzőtábor egy kihívás, mert egyszerűen nincs megállás. Mester tegnap azt mondta, "Ne várjátok a fényt az alagút végén, mert az sötét." És mi megmondhatjuk, tényleg az, szóval amikor jönnek a meccsek, tudni fogjuk, hogy nagyon sok gyakorláson vagyunk túl és remélhetőleg felkészültek leszünk azokra a meccsekre. Addig még nagyon sok munkát kell elvégeznünk. R: Volt valami jó, ami a sérülésedből származott? TB: Igen, mondtam is a minicamp során, hogy úgy gondolom sok mindent tanultam, amit ha játszom, nem tanultam volna meg, dolgokat, melyek segítenek fejlődni, mint ember, mint játékos, mint vezér, mint csapattárs. Leszűröm a tanulságot és remélhetőleg számukra is jobb játékos leszek. Amikor ülsz és nézed a meccset, az nem szórakoztató és nem vagy a része, és nem érzed magad a részesének, habár a csapat tagja vagy. Most a részesének érzem magam. R: Ez olyasmi, mint a biciklizés? TB: Igen. Sok mindenben. Kijössz, elvégzed a snap-et, átadod a labdát, elvégzed a gyakorlatokat. Edzünk és van sok két-edzéses napunk, úgyhogy mindent meg fog tenni [Belichick], hogy kihívás legyen az edzőtábor, és szükségünk is van rá. Szükségünk van a munkára, szükségünk van mindennap az időre, amit fel tudunk használni. Van jó pár új játékosunk, és minden nap az edzésen előjönnek új dolgok, melyekből szükséges, hogy tanuljunk, hogy a meccsen alkalmazni tudjuk, és remélhetőleg felkészültek legyünk, amikor ezek a dolgok előkerülnek. R: Milyen a komfortérzeted a pályán a térdmerevítővel? TB: El is felejti az ember. Ez az utolsó dolog, amire itt kinn gondolok. Annyi minden egyéb van, amire gondolnom kell, hogy sikeres legyen az átadás. Felveszed, azután leveszed. Nem igazán gondolok rá. R: Érzed azt, hogy korlátoz valamennyire? TB: Talán lassúból lassabb lettem? Lehetséges, de ez nem igazán számít. R: Mekkora a nyomás rajtatok, hogy tavaly nem jutottatok rájátszásba? TB: A tavalyi kemény év volt számunkra. A szezon első fele kemény volt és a szezon második felében indultunk be igazán, de az már túl késő volt. A hibák közül sokat a szezon elején követtünk el, úgy gondolom ez az, amiért a mester igazán akarja, hogy jobb startot vegyünk, mint tavaly. 0-4 volt a mérlegünk az előszezonban, és a játék semelyik fázisában sem játszottunk különösebben jól. Idén nagy hangsúlyt akar fektetni arra, hogy felkészültek legyünk, hogy amikor jönnek azok a meccsek, építeni tudjunk rájuk. Ez egy hosszú edzőtábor, de gyorsan telik. Azt hiszem ezt megtanultam az évek során. Pislantasz egyet, és készen állsz arra az első meccsre. Hosszúnak tűnik és bizonyos módon a tested elfárad, de gyorsan telik és minden nap amit itt kinn töltünk értékes számunkra. Nem csinálnánk, ha nem lenne fontos, szóval sok fontos edzés van hátra, és minden egyes nap izgalommal, energiával és lelkesedéssel kell érkeznünk. R: Gondolod, hogy játszani fogsz az előszezonban? TB: Igen, úgy gondolom fogok játszani. Úgy értem, tavaly sem úgy volt, hogy nem volt benne a pakliban. Szerettem volna játszani. Csak előjöttek olyan körülmények, amelyek miatt nem tudtam. Úgy vélem valóban fontos egy irányító számára, hogy játékban legyen. Ha te vagy a támadóegység vezére, ott kell lenned és vezetni [a csapatot] az előszezon és az edzések során. Várom azokat a meccseket, mert úgy gondolom, fejlődhetünk alattuk. R: Úgy érzed a karod olyan, mint általában, vagy már régóta építed fel az erőnléted? TB: Úgy érzi az ember elég rendben van, aztán kijössz négy vagy öt edzésre egymás után és nem érzed olyan frissnek magad, szóval ez része annak, amiről az edzőtábor szól. A fájdalom/érzékenység az edzés részévé válik, és csak arra kell ügyelned, hogy karban tartsd magad. A karom igazán jó formában volt a tábor kezdetén. Most is úgy érződik jó formában van, úgyhogy remélhetőleg ez így is marad. Senkit nem érdekel, ha a bokám nem jó, a karom a lényeg. R: Elmélyítette [a játék iránti] megbecsülésedet a távollét? TB: Úgy vélem akármi is legyen, mindenképp megbecsülöd. Számunkra ez az, hogy futballozhatunk...Úgy értem, olyan mintha nem lenne igazi állásunk; focizunk. Szórakoztató itt lenni. A barátaiddal, és a csapattársaiddal vagy, és egy nagyszerű játékot játszol. Annyi remek szurkolónk és támogatónk van, és persze a sajtó, nyilvánvalóan, számunkra ez szórakozás. Ez nem volt mindig így, úgyhogy mind nagyon megbecsüljük. És ha hosszú ideig nem játszol, bizonyos szempontból felejtesz - nem arról van szó, hogy elfelejted, hogy milyen jó is itt lenni, mert néha azokra a dolgokra összpontosítasz, melyeket nem annyira gyakran élvezel, hanem ahogy korábban mondtam, veszed a dolgokat, amik nem annyira szórakoztatóak és kicseréled arra, hogy itt vagy és része vagy a csapatnak. R: Mennyire aggódsz amiatt, hogy közel kerülnek a térdedhez? TB: Igen, úgy vélem ez része a folyamatnak. Majd meglátjuk, mikor kerül erre sor. Lesz jó pár srác, hogy teszteljen. Itt kinn az edzésen röpködnek körülöttem a srácok. Sokszor fognak elérni idén, de biztos vagyok benne, hogy a térdem bírni fogja, és rendben leszek. R: Nehéz volt számodra tavaly távol maradni a csapattól? Ott akartál lenni az oldalvonal mellett, hogy tanácsokat adj Matt Casselnek? TB: Tulajdonképpen itt voltam egész héten, és amikor jöttek a meccsek, nem akarod elterelni a figyelmet; nem akarsz útjába állni annak, amit a csapat tesz. Sok nagyszerű edzőnk van ebben a csapatban, akik a hét folyamán betekintést nyújtanak, úgyhogy az edző azt mondta "Úgy gondolom legjobb lesz neked, ha csak otthon nézed a meccset és törődsz magaddal. Arra összpontosítasz, hogy jobban legyél.". R: Érzékeled azt, hogy Bill Belichick éhesebb lenne [a sikerre], azok után, ami tavaly történt? TB: Igen. Bill szelídebb velünk. Mert nem ordibál ránk, ahogy régen. Elvárjuk tőle, hogy a körmünkre nézzen egy kicsit. Nem tudom mi történt. Azt gondolom, ahogy öregszik, egy kicsit szelídül. R: Mi a helyzet a dupla edzésekkel az első héten? TB: Igen, úgy érzem ez iránt elég elkötelezett. R: Mondanál valamit a kihívásokról, amikkel személyesen szembe kellett nézned idén a felépülésed során, és hogy mit vártál? TB: Minden év kihívás. Veterán játékosként mindig úgy gondolkodsz, "ember, ezen már keresztülmentem azelőtt, ezt a játékot már játszottam, ismerem a védelmeket", de ez egy nagyon kemény játék, és sok minden van, ami történik, és rövid idő alatt sok döntést kell meghozni. Ez arról szól, hogy kimész és keresztüljutsz egy folyamaton, és ezt nem lehet lerövidíteni. Egyszerűen csak tenni kell a dolgod, és meg kell jelenned edzésen. Ahogy mondtam, összpontosítanod kell és energiát belevinni. Amikor ezt teszed, a dolgok elég jól mennek. Ha nem, akkor rosszul. Irányítóként sosem akarod, hogy rosszul menjenek. Úgy gondolom mindannyiunk számára különbözőek a kihívások. Számomra úgy vélem, ez arról szól, hogy ne én legyek a srác, aki visszatartja ezt a csapatot. Az a srác akarok lenni, aki vezeti ezt a csapatot. Sok nagyszerű játékosunk van, és én képes akarok lenni vezetni azokat a srácokat. R: Mikor kezdesz visszaszámolni az első alapszakasz meccsig? TB: Tulajdonképpen mindig ott motoszkál az agyadban az a bizonyos első alapszakasz meccs. Ez olyasmi, ami után vágysz, de van egy csomó egyéb dolog addig, a rövidtávú célokra kell összpontosítanunk. R: Beszéltél más játékosokkal, akik hasonló sérülésből tértek vissza? TB: Nem igazán. Sok sérült játékos van itt, úgyhogy mind együtt vagyunk az edzőteremben jeges tömlőkkel, sajnálkozva, hogy nem vagyunk kinn, szóval tanulsz. Sportoló vagyok, szóval eddig is voltak sérülések a karrierem során - nem olyan, ami távol tartott volna meccsektől, de holtszezonban már megküzdöttem dolgokkal. Megtanulod kezelni ezeket. R: Hogy értékelnéd, hol tartotok Randy Mossszal jelen pillanatban, ami a közös nevezőt illeti? TB: Könnyű Randyvel nagyszerű kapcsolatot kialakítani. Ő a legjobb elkapó, valószínűleg, aki valaha is játszotta ezt a játékot. Csak oda kell dobnod, ahol fut, mert általában szabadon van. Nagyszerű időt töltöttünk együtt ebben a holtszezonban Wesszel [Welker], és Joey [Galloway] itt volt egy csomót, akárcsak Greg. Úgy érzem igazán jól indultunk, de most van az, amikor igazából minden elkezdődik. Randy, amikor kinn van a pályán, az egyik legkeményebben dolgozó srác köztünk, és igazán jó, hogy a csapat tagja. Nagyszerű csapattárs és nagyszerű a kapcsolatunk. Sok bizalom épült ki köztünk az elmúlt pár évben, és már várom, hogy újra együtt legyek vele a pályán. R: Magabiztos vagy, hogy visszatérsz és olyan éved lesz, mint két éve? TB: Igen, remélem másképp végződik, ha abban a helyzetben leszünk [hogy játszunk a Super Bowlon]. Remélem a szezon indításaként jól játszunk, remélem a szezon közben is jól játszunk, és remélem a szezon záró részében is jól játszunk majd, és úgy gondolom ez mind ezzel az alapozással indul. Könnyű kiállni és mindenféle rájátszás jövendölésbe bocsátkozni és ez minden évben megesik. Senki nem gondolta volna, hogy az előző szezonban a Miami Dolphins, azok után, hogy 1-15-re végeztek, megnyerheti a divíziót, de megnyerték. Felnézünk azokra a srácokra, a Billsre is, és a Jets nyilvánvalóan kihívást jelent egy új vezetőedzővel, szóval a saját divíziónkon belül is van elegendő kihívás. Ezeket le kell küzdenünk és meglátni, hogy miről is szól ez a csapat. R: Mi jelentett nagyobb kihívást, a térded rehabilitációja, vagy a házasélet? TB: Ó ember. Nem olyan nehéz dolgok ezek. Mindkettő nagyon jó volt, nagyon időszerű, és ahogy mondtam, sokat nőttem emberileg és izgatott vagyok, hogy újra itt vagyok és teszem a dolgom. Ez az, ahova tartozom. R: Kevin Faulk tegnap viccelődött a publicitásról, ami a házasságod körül zajlik. Ez az a fajta bajtársiasság, ami hiányzik? TB: Igen, ez igazán egy nagyszerű környezet nekünk játékosoknak. Amikor elhagyod a stadiont, akkor válnak a dolgok kicsit hektikussá. Amikor itt vagy, a munkádra és a csapattársaidra összpontosítasz. Kártyázni, vagy putting [mint golf] versenyt rendezni az öltözőben, meg a hasonló dolgok szórakoztatóak, és amikor távol vagy azoktól a barátaidtól, és az emberektől akikre támaszkodsz, az egy kemény dolog. Nagyszerű a csapatösszhang, és úgy vélem ez az a környezet, amit néhány olyan játékos hozott létre, akik itt vannak most is, és akik a múltban voltak itt, mint Troy [Brown], David Patten és Deion [Branch] és srácok, akik igazán nagyszerű srácok voltak. Próbáljuk továbbvinni ezt a tradíciót. R: Amikor a csapaton kívül vagy lefoglal az életmentés, igaz? TB: Á, nem egészen. Nem egészen. Néha csak próbálunk egyik napról a másikra jutni, de a dolgok nagyszerűen mennek és ez mindenkit izgalommal tölt el. R: Úgy tűnik igazán jó kedélyállapotban vagy. Meg tudnád jelölni, mi az, ami miatt itt jobb a hangulat, mint más edzőtáborokban? TB: Tulajdonképpen, úgy gondolom, próbálok nagyon pozitív személyiség lenni és jó példával elöljárni. Mindenki megküzd dolgokkal a mindennapok során; ezzel mind így vagyunk. Mindenki, aki itt van ezt teszi, és te próbálod a dolgokat a helyükön kezelni, és teszed a dolgod, és összpontosítasz a munkádra, és amikor távozol, akkor foglalkozol életed egyéb részeivel. Úgy vélem életem jelen szakaszában sokkal elégedettebb vagyok azzal, ahogy megtanultam kezelni azokat a dolgokat, és sok mindenből tanulok, ami történt az életemben, mint ahogy mondtam, ezeket úgy veszed, mint kihívásokat. A főnököm mindig azt mondja, "minden zökkenő, egy ugrató" és ez egy nagyon igaz állítás. Ennél a csapatnál, amikor meccseket veszítesz, tanulsz belőle. Az életben, ha nem úgy mennek a dolgok, ahogy tervezted, tanulsz belőlük, legyen az egy sérülés, vagy bármi más. R: Ki a főnököd? TB: 'JAS. Jobb alsó sarka a fizetési csekknek' [LRC. Lower Right have corner of paycheck.- azaz Mr. Kraft] R: Ha már zökkenőkről esett szó, vissza szándékozod vonni korábbi cáfolatod arról, hogy útban van egy újabb baba? TB: Hát, hallottam, hogy Big Papi [David Ortiz a Red Sox játékosa] azt mondta "Nem rendelkezem minden információval, de utánanézek." és ti lesztek az elsők srácok, akik tudni fognak róla. Előletek srácok semmit sem titkolok el. R: Mennyire érzel együtt David Ortizzal a tegnapi nap után? TB: Azokból az alkalmakból, amikor a közelében lehettem, úgy vélem egy csodálatos ember és minden srác a Red Soxban nagyszerű és nagyszerű sport közösségünk van itt. Az első itt töltött pár évben kijártam a Red Sox meccsekre, a harmadik bázisnál ültem és imádtam szurkolni nekik. Szívás ezeknek a srácoknak és szívás a sportnak is. A fociban mi valahogy immunisak voltunk erre, de senki sem szereti ezt látni, különösképp srácokkal kapcsolatban, akik ugyanabban a városban élnek mint te, és akiknek drukkolsz, és akiknek szereted a társaságát, de túlteszik magukat rajta és előre lépnek, ahogy mind tesszük. Reiss’ Pieces

Hozzászólások

2009. 08. 02. 21:19
:D

Bill szelídebb velünk. Mert nem ordibál ránk, ahogy régen. Elvárjuk tőle, hogy a körmünkre nézzen egy kicsit. Nem tudom mi történt. Azt gondolom, ahogy öregszik, egy kicsit szelídül.

Aranyos. :)
2009. 08. 03. 12:19
KoviBazsi
Nekem ez a kedvencem: "mi nem ütközünk, vagy nem veszünk részt a szerelési gyakorlatokban, szóval lényegében ez az egyetlen alkalom, amikor ordibálhatok nálam jóval nagyobb srácokkal, anélkül, hogy szétrúgnák a seggem.
Hihi...

Remélem sérülésmentes és SB-s idényünk lesz!
2009. 08. 03. 15:38
szeder
"In Tom we trust!"
2009. 08. 03. 15:53
Proxi
Mi van a Red Sox-al?
2009. 08. 03. 16:07
_bb
Előrebocsátom, nem követem a Red Soxot, de annyit tudok, hogy David Ortiz és Manny Ramirez, a Red Sox 2004 és 2007-es bajnok csapatának két kulcsjátékosa, aközött a 104 MLB játékos között van (mint kiderült), aki teljesítménynövelő szerrel pozitív doppingmintát produkált 2003-ban.

http://sports.espn.go.com/mlb/news/story?id=4366335
Hozzászólás a(z) Tom Brady interjú bejegyzéshez