"Jó Önt újra látni, LaDainian"

A Randy Moss körül kialakult "botrány" nem zavarta össze a Patriots felkészülését. Zajlik a munka, és hiába más ez a mérkőzés, mégis minden a megszokott: olyan, mint az eddigi 17. A héten eddig lezajlott sajtótájékoztatókból szemezgettünk: Wes Welker Játszottál Chris Chambersszel Miamiban. Mit tudsz mondani róla, és arról, amit hozzátesz a támadásokhoz? Chris kivételes tehetség. Nagyon jól fut fel, és remekül kapja el a labdát. Egyértelműen a Chargers erőssége, remek munkát végez, és nagyon kell majd figyelnünk rá. Mi a véleményed Randy Mossról? Randy egy teljes játékos, igazi csapatember. Érti a játékot, a védekezést, mindent ért és tud arról, ami odakint történik, és nekünk is rengeteg tanácsot ad. Úgy gondolom, azt akarja, mindenkinek jól menjen. Azt akarja, mindenki megcsinálja a saját play-jeit, mert akkor nem neki kell a hátán cipelnie a csapatot. Ráadásul azáltal, hogy ő játszik, a többi játékosnak több helye van, és ez igaz fordítva is. Hiszen nem rakhatnák rá állandóan egy safety-t, ha ránk többiekre is kell figyelniük. Hogyan írnád le Tom Brady vezetői szerepét a pályán? Nem is tudom, tökéletes? Minden, amit csinál, tökéletes, és a többieket is ehhez a nívóhoz emeli fel; ahogy felkészül és amilyen keményen dolgozik, készül fel minden mérkőzésre. Gondoskodik arról, hogy mindenki tegye a dolgát, és remekül tartja össze a csapatot. Benjamin Watson Mesélnél arról, milyen éved volt? Remek év volt. Rendkívül élvezetes volt ezekkel a srácokkal játszani minden vasárnap – esetleg szombaton. Volt pár sérülésem, a bokám, meg minden – ezeken mindig nehéz túllendülni, de remek év volt, ráadásul még nincs is vége, és pont ez benne a lényeg. Remélhetőleg még van pár hetünk, így erre koncentrálunk. Ez egy rekord-döntögető szezon volt, nektek és az egész ligának. Az egyik legfontosabb adat, az elkapások után megtett yardok száma, ami idén jóval magasabb, mint a múltban. Te, mint támadójátékos, mit gondolsz, a védelmek játéka, vagy a szabályok miatt? Valószínűleg mindkettő kombinációja. Mi támadók szeretjük azt gondolni, hogy jobb atléták lettünk, ezért pl könnyebben lépünk el a szerelő védők elől. Nem tudom igazán, de valószínűleg a zónavédekezésnek is szerepe van benne, és lehet, hogy a szabályok is belejátszanak. Ha visszatekintünk a sportág történelmére, vannak évek, amikor több az elkapások utáni yardok száma, van, amikor kevesebb, néha többet passzoltak, többet futottak az évtől, a csapat erősségétől, az időjárástól függően. Lehet, hogy jövőre a futójáték éve lesz. Elég nagy tapasztalatotok van konferencia-döntőkből. Mennyire segít ez, hogy tudjátok, mire számítsatok? Elég sokat segít, pont erről beszélgettünk Tommal nemrég. Jó páran a csapatból, köztük ő is, voltak már ebben a helyzetben. Már az is segít, hogy tudjuk, hogyan kell felkészülni. Olyan edzői stábunk van, aki ismeri a szituációt, tudja, hogyan kell motiválni bennünket, hogyan kell a nagy meccsekre felkészülni. Ugyanakkor ez egy új szezon, új csapat és az ellenféllel sem találkoztunk még ilyen horderejű mérkőzésen. Mindkét csapatban vannak új játékosok, így az fog dönteni, ki teljesít jobban vasárnap és ki készül fel jobban a hét során. Adalius Thomas Rengetegen gondolják úgy, hogy azért igazolt le téged a Patriots, mert nem sikerült megnyerni azt a meccset tavaly a Colts ellen. Hogy érzed, motiválja a csapatot az, hogy nem végezték el teljesen a munkát tavaly? Csak a saját nevemben beszélhetek. Tudom, hogy ez motiválóerő. Ugyanoda eljutni ahova tavaly... én sosem játszottam konferenciadöntőt, nem is veszítettem el. Tudom, hogy szívettépő érzés, mert annyira keményen dolgozol azért, hogy oda eljuss. Így amikor újra megkapod magadtól a lehetőséget, mindent megteszel, hogy ne ugyanaz legyen a vége. Áttanulmányozol mindent és megteszel mindent, ami lehetséges azért, hogy ezúttal továbbléphess. Tudom, hogy az az elvetek, hogy mindig csak a következő mérkőzés, de eszetekbe jut néha, hogy ez az, amiért játszom, az ilyen mérkőzésekért? Természetesen megízleled a pillanatot. Nem fogok itt ülni és hazudni nektek, hogy nem gondolunk rá. Sosem tudhatod, mikor lesz újra lehetőséged átélni ezt az élményt. A rookie évemben jártam itt, és azóta egyszer sem. Rookieként úgy éreztem, „ez minden?” Olyan „csak ennyi?” érzés volt, de most már értem, mit jelent, mennyi munka és elszántság van mögötte, így mindent megteszek ezért az érzésért. A nagy játékosok általában a playoff során válnak valóban naggyá. Ez az eddigi legnagyobb mérkőzés, amin LaDainian Tomlinson játszott valaha, így, még ha sérült is, veszélyesebb ellenféllé teszi ez? Nem hiszem, hogy a playoff számítana ebben, tőle bármikor lehet nagy játékra számítani a képességei miatt. Kaphat egy screen passt és messzire viheti, és erre nem csak LT képes a csapatukból. Szóval gyakran csalinak is használhatják őt, hogy elvonják a figyelmünket mondjuk Sprolesról. LT rendkívül jó RB, így a sérülésétől függetlenül játszani fog, biztos vagyok benne. Ugyanúgy fog játszani, ahogy teszi minden vasárnap, nem kizárólag azért, mert ez a konferenciadöntő lesz. Richard Seymour Hogy érzed, több a felelőssége Riversnek, mint tavaly? Egyértelműen látszódik, hogy fejlődött irányítóként – több játékost talál meg, sok mindent tesz meg azért, hogy nyerjenek. Úgy gondolom, nem lehet egy emberre helyezni a hangsúlyt, ez egy teljes csapat. Persze LT rengeteg tiszteletet kap, és jogosan, de minden játékosnak megvannak a maga lehetőségei, hogy megleckéztessenek bennünket. Tisztában vagyunk vele, milyen fajta tehetségek vannak a csapatban. Úgy gondolom, ha a tehetséget, és a kispad hosszúságát nézzük, övék az egyik legjobb csapat a ligában. Mennyire számít a tapasztalat? 7 év alatt ez az 5. konferenciadöntőtök, és többen mindegyiken játszottatok. Persze, sokan játszottunk nagy mérkőzéseken, de előfordulhat, hogy ez túlértékelődik. Nem változik tőle a felkészülés menete, bár segít, hogy tudjuk, mire kell készülnünk. Mi motivál jobban, hogy ez a 4., amit megnyerhettek, vagy az az 1, amit elveszítettetek? Azt hiszem, a kettő kombinációja. Természetesen tudjuk, mi történt tavaly, és idén el akarjuk azt kerülni. Olyan pozícióba kerültünk, ahol jó dolgok történhetnek velünk, de ki kell várnunk, hogy hogyan bontakoznak ki a dolgok. Junior Seau Mélyebb érzéseid vannak, amiatt, hogy ez a Chargers? Nem. Megpróbálok nem elOprahsodni túlságosan, tudom, ez csak egy másik mérkőzés, és nagyon örülök San Diego, a szülővárosom és a csapat miatt, amelynél elkezdtem a játékot és amely segített azzá az emberré válnom, aki ma vagyok. Ez mind nagyon szép és nagyon jó, de amint eljön a vasárnap, és pályára lépünk, nagy kihívássá válik majd. A futball fog számítani – semmi más. Mire emlékszel a ’94-es konferenciadöntőből? Nos, 94-ben a hotelszobámban ültem Pittsburghben, forgatták körölöttünk a filmet a Super Bowlra, sárga zászlók, sárga törölközők voltak mindenfelé. Nem volt esélyünk. Nem volt semmi esélyünk, mégis győztünk. Valószínűleg ez a legkedvesebb emlékem a Chargersről. LaDainian Tomlinson azt mondta hétfőn, hogy te segítettél letenni a nyerni tudásnak az alapjait. Gyakorlatilag a te javadra írta és azt mondta, segítettél mindenkinek megtanulni, hogyan kell győzni. Beszélnél az örökségedről, ami utánad maradtl, és arról, amit szerinted elértél? San Diego a szülővárosom, az első számú hely. Az, hogy a San Diegónál kezdhettem, a Spanos családdal, igazi élvezet volt. Átélni a szervezet felépülését, és segíteni is ebben a folyamatban, eljutni oda, hogy sikeresek legyünk, meccseket nyerni és eljutni a Super Bowlra Ross edzővel... Annyi minden van, amiről beszélnem kellene, de egyszerűen nincs elég idő rá. De mindent tisztelek, amit idén tettek és elértek, és boldog vagyok miattuk. Dan Koppen Nem lenézve a játékosokat, akik átvették a feladatukat egy időre, de mennyire volt fontos, hogy Stephen Neal és Nick Kaczur visszatértek? Ezek a srácok évek óta itt vannak, és tudják, mi a helyzet. Russ [Hochstein] és Ryan [O’Callaghan] akkor léptek elő, amikor nagy szükség volt rájuk, remek munkát végeztek. De Steve és Nick, ők a mi embereink. Szeretjük, ha velünk vannak, de akkor sem félünk, ha nincsenek. Ez is egy olyan helyzet, amikor azzal kell dolgozni, amid van. Beszélnél egy kicsit a támadófal edzőjéről, Dante Scarnecchiaról és arról, amit ő letesz az asztalra? Imádunk Scar kezei alatt játszani. Megdicsér, ha jó dolgot csinálsz, de nem fél attól, hogy az arcodba másszon és letépje a tudod-midet, ha valamit rosszul csinálsz. Egyszerűen mindig megmondja az igazat. elmondja, hogyan kell lennie, és ki is áll érted. Ez egy assistant coach-nál és különösképpen a mi line coach-unknál nagyon fontos, tudni, hogy mögöttünk van és támogat minket. Nem lehet elég jót mondani róla, túlélt edzői változásokat, szóval olyan, mintha mindig is itt lett volna. Miután Tom Brady megdobta az 50. TD-passzát, volt egy nagyon kedves jelenet veled. Ez az elismerés amunkátokért az offensive line-ban? Tom csinálta az egészet. Ő áll hátul, és dobja el a labdát, mi csak megpróbálunk elég időt adni neki ehhez. Mindannyian, az egész fal, nagyon boldogok voltunk, amiért megdöntötte a rekordot, hiszen ő a mi emberünk, és azt akarjuk, hogy sikeres legyen, ahogy az egész csapat. Nagyon jó volt, hogy meglett az a TD, és így továbbléphettünk, de Tom remek munkát végzett velünk egész évben. Rengeteg érdeme van abban, amit ez az O idén elért. Rodney Harrison Tavaly nem játszhattál a Chargers ellen. Milyen érzés az, hogy idén itt a lehetőség, hogy az AFC konferenciadöntőben játszhattok? Egyszerűen különleges dolog az AFC döntőben lenni. Nem tudom, hogy az, hogy a Chargers az ellenfél, még különlegesebbé teszi-e. Ez az első mérkőzésem ellenük, amióta eljöttem onnan, jó újra látni LaDainiant, nagyon tisztelem őt és a többieket is. Egyszerűen boldog és izgatott vagyok, hogy játszhatok. Izgatott vagyok Junior miatt is, hogy megkapta ezt a lehetőséget, azt hiszem, utoljára 94-ben volt erre esélye. Mire emlékszel 94-ből? Csak az izgalomra. Az volt a rookie-évem, az izgalmat az ismeretlen érzése okozta. Felnézel, és előtte még csak a fél stadion volt tele, de amikor felemeled a fejed, hirtelen mindenhol emberek vannak. Az a szezon egy nagyon különleges szezon volt. És mire emlékszel 2002-ből, amikor nem jutottatok be a rájátszásba? Nem akarok hazudni – nem is emlékszem arra az évre. Csak erre a hétre koncentrálok, a tennivalóinkra, és az én feladataimra. Nem összpontosítok arra, ami 2002-ben történt, egyáltalán nem is gondolok rá. Kevin Faulk A passz O-k aranykorát éljük? Nehéz kérdés, nem is hiszem, hogy meg tudom válaszolni. Ez egy másoló liga. Amit egy csapat hatékonyan csinál, azt a többi megpróbálja lemásolni, beépíteni a saját játékába. Ugyanakkor a játékosok jobbak, okosabbak, gyorsak. Rengeteg tényező van. Mesélj a csapat fejlődéséről. Végig tudtuk, hogy minden egyes mérkőzésünk playoff mérkőzés lesz, mindegy, ki az ellenfél, mert mindenki 150%-ot akar nyújtani ellenünk. Ez a fajta megmérettetés sokat segített. Hogy töltötted a szabadnapod? A családommal, a feleségemmel és a gyerekekkel. De azért egy rövid időre beugrottam ide. Van valami itt, ami miatt itt kell lenned. Minden reggel bejövök, megcsinálom a dolgaimat és hazamegyek. Vagy 3 percnyire lakom innen, ez szinte csak egy ugrás. www.patriots.com