2014. alapszakasz statisztika - elemzés

A 2014-es alapszakasz végeztével érdemes kicsit visszatekinteni az elmúlt 17 hét statisztikáira, amik – előre bocsájtom – okoznak némi meglepetést. Alapszakasz elemzés következik.-TORESPONT-

A kérdések amikre statisztikai oldalról választ kaphatunk: Vajon tényleg annyira rossz volt az Ofal, mint ahogy mi gondoltuk? Vajon a secondary mennyivel volt sokkal(?) jobb, mint a megelőző években? Mit is jelent Wilfork a védelemben, megérdemli a pénzt, amit keres? Most akkor Gostkowski jó vagy jó?

Hát kezdjünk neki.

Offense – A támadók:

Idén a támadók mindkét arcukat megmutatták, az első 6 és az utolsó két hétben gyengébbik, míg a köztes 8 játékhéten a nagyon jó oldalukat. Mivel ez a statisztikai cikk egész éves, így nem fogjuk látni ennyire szétbontva a szezont. Ettől független mutathat egy-két érdekességet, amire esetleg nem annyira számítottunk, de van olyan is, amik nyilvánvalóak voltak.

Tom Brady, az örökifjú, mindig sikerre éhes irányítók egyik prototípusa (mutatja ezt a legutóbbi szerződés módosítása is), akiről az elmúlt időkben azt mondták, hogy gyengül a karja, pontatlanabb is, mint korábban volt. Az év első 4 meccse alatt pedig, jó néhányan szó szerint a cserepadon akartál/akartuk látni. Tényleg Brady csillaga leáldozóban van?



Hát nem. Összehasonlítva az elmúlt két év termését, egyértelműen látszik, hogy Brady (kiegészülve Garoppolo teljesítményével) idén jóval magasabb pontossággal dobott, mint tavaly és a 2012-es szezonhoz képest is 1,7%-kal volt eredményesebb. Tavaly volt egy kis megingása, majdnem becsúszott 60% alá, köszönhető szerintem annak, hogy Gronkowski nagyon sokat volt sérült. Idén Gronk megint teljes bedobással kapkodja a labdákat, míg Edelman személyében egy újabb játszópajtásra lelet Brady, igaz ez utóbbi már tavaly is megvolt.



Bár több sikeres passzal zárt a csapat és a dobáspontosság is felülmúlta a tavalyit, mégsem emelkedett az dobott yardok összege. Összehasonlítva a 2 évvel ezelőtti számmal, az alapszakasz 16 mérkőzése alatt a Pats irányítói majdnem 600 yarddal dobtak kevesebbet 2014-ben.
Ez általában három dologra vezethető vissza: 1. Felértékelődött a futások szerepe és a csapat több futást választ (erről jön a statisztika hamarosan) 2. Nincs mélységi célpontja az irányítónak (na ezt nem mondhatjuk) 3. Gyengül az irányító karja (elképzelhető).

A második állítást nagy valószínűséggel mindenki – vagy legalábbis sokan – kinevetik, hiszen Gronk, Edelman, LaFell, Tyms és Wright is ott vannak a csapatban, ergo mélységi célpontokból nincs hiány. Brady pontatlansága sem lehet kérdéses, hiszen arról az előbb már volt egy ábra. De most lássunk erről egy újabb bizonyítékot.



Mondhatni Tom Brady újra a régi. Tavaly a több dobott yard ellenére, kevesebb TD-t szerzett több INT mellett (ismét hangsúlyozom, hogy azért itt már Garoppolo teljesítménye is mutatkozik, de ő nem szerepelt annyit, hogy érdemes legyen vele külön foglalkozni). Az idei eredmény ebben a kategóriában hajszálra megegyezik a 2012-es mutatóval. És akkor megint a kérdés: mi van azokkal a yard/catch számokkal? Tényleg kisebb utat tudtak megtenni az elkapók a labdával, mint tavaly?



Hát igen, sajnos. 2013-hoz képest 0,5 yard a különbség, míg 2012-vel összehasonlítva már 1,1 yard a difi. Ha csak azt a fél yardot minden idei elkapáshoz hozzáadnánk, nagyobb össz. passzolt érték jönne ki, mint tavaly, egészen pontosan 4.487 yard. Még ez is messze elmaradna a 2012-es 4.844-től, de már jobban nézne ki. De még ez sem bizonyítja, hogy karja gyengülne, hiszen az elkapókon is múlik mekkora távolságot tettek meg az elkapás után.

A támadásoknak viszont csak az egyik a passz, a másik a futás. Picivel feljebb, amikor a kevesebb dobott yardot tárgyaltuk, volt szó, hogy esetleg a csapat a futás felé vette az irányt. Nem igazán. Egyrészt a yard/passz mutatón láttuk, hogy inkább az a ludas, másrészt a futás minden volt idén, csak sikertörténet nem.

Hogy mennyire nem, azt már a yard/futás számból is láthatjuk. És itt 0,5 yard kísérletenként sokkal negatívabb, mint passznál. A 3-mal kezdődő futásátlagokat nem szokták túl jónak látni az NFL-ben és szerintem máshol sem. Mi lehet ennek az oka? A kérdés jó, statisztikai alapon nehezen megfogható. Egyrészt az Ofal hibái nagy szerepet játszhatnak ebben, hiszen például Logan Mankins az NFL jobbik felébe tartozott futásblokkolás területén (és őt eltradelte a csapat az alapszakasz kezdete előtt), másrészt szerintem Stevan Ridley sérülése is legalább ekkora, ha nem nagyobb probléma és ok volt. Ha az átlag nem volt elég, akkor a következők még kevésbé fognak tetszeni.



Hopp és jajj. Tavalyhoz képest több, mint 300 yardos visszaesés és csak 32-vel kevesebb kísérlet. Persze ez egyenesen következik a kisebb futásátlagokból, de mégis számottevő, főleg, hogy 2012-ben még 350 yarddal több volt a futás által megtett yardok száma. Igaz, 2012-ben Ridley egymaga futott 1.263 yardot, tavaly már csak 773-at, míg idén 340-nél állt meg. Akik pedig a helyükre jöttek, nem tudták az űrt betölteni. Vereen 391 yard, Blount – igaz rövid idő alatt – csak 281 yard, míg a nagy berobbanás méltatlanul mellőzött Gray 412 yardon vesztegel. Tegyük azonban hozzá, hogy futásoknál Blount és Gray erőltetése lenne az ésszerű, mivel előbbi 4,7, míg utóbbi 4,6 yardot tett meg futásonként,amihez ha hozzátesszük Ridley 4,1 yardját (és feltételezzük, hogy marad a csapattal), akkor jövőre megugorhat az átlagszám.

Még egy lelombozó mutató, a futott TD-k száma.



Lehet mondani, hogy pfffff. Borzalmas. 2012-höz képest majdnem lefeleződött, míg a tavalyi 19-hez képest is 30%-kal kevesebb. Blount hozta az elvárhatót (3TD), míg a legponterősebb Gray volt (5TD), Ridley és Vereen pedig 2-2-ig jutott. Ridley 2012-ben 12 TD-t vállalt magára, tavaly pedig 7-et. Nagy kérdés, hogy ha Graynek több időt adnak a pályán, akkor mennyivel több TD-t tudott volna szerezni.
Érdekes lesz figyelemmel kísérni, milyen irányba megy a Pats a futókkal az offseason alatt, de nekem nem tűnik rossznak a felhozatal. És a statisztikákat elnézve egy egészséges Ridley bizony csak pluszt tudna hozni a csapatnak.

Finoman érintettük már a támadófalat. A kettősség náluk volt a legszembetűnőbb, hiszen a szezon közepén álomszerűen játszottak, míg a szezon elején (erősen coaching szerencsétlenkedések és kísérletezgetések miatt) és végén (sérülések és pihentetések miatt) borzalmasan.
De összességében mégsem voltak annyira rosszak.



Jó jó, hallom a morgolódásokat, hogy a sackek száma nem minden, hiszen ott vannak még az irányítósiettetés egyéb fajtái is. Igen, ez igaz és ha akartam volna,biztos találok olyan adatokat, amikkel a földbe lehetne gyalulni az Ofalat, de ha most csak a sackek számánál maradunk, akkor ott erős javulás tapasztalható. Tavaly Brady majdnem többet feküdt a hátán, mint egy hivatásos hátonfekvő, mégsem éreztem azt az elégedetlenkedést, mint idén. Nézzük meg, hogy 35%-kal csökkent a sack szám, ami dicséretre méltó, főleg, hogy egy teljesen új edző vezeti a fiúkat és az első 5-6 hétben más sem ment, csak a kísérletezgetés az összetételt illetően.

Nem, az Ofal továbbra sincs rendben, de ezt a drafton próbálták rendbe tenni (bár Halapio azonnal kiesett és Felming is egyelőre keresi a jó formáját). Stork mindenesetre pozitív pont az ifjak között. Solder nem játszik jól, ha nincs mellette veterán segítség (első 3 évében Mankins, idén Connolly nyújt/nyújtott neki támaszt) és G poszton szinte zéró a depth (Fleming és Cannon is elsősorban tackle-ök).
A fal gyenge teljesítménye okozhatja a passzmutatók visszaesését, hiszen ha kevesebb időt hagynak Bradynek és az elkapóknak, akkor a hosszú route-okat nem lehet megfutni. Ha nem blokkolnak jól, akkor a futók sem tudnak teljesíteni (ennek mondjuk pont Blount és Gray statjai mondanak ellent).
Fontos, befoltozandó terület a csapatnál.

Személyes vélemény: Nem hiszem, hogy a Pats támadógépezete olyan rossz állapotban lenne. Van két használható (jól van na, Brady egy Hall of Famer) irányítónk, ott van Gronk és Wright TE-nek (bizalomgerjesztő páros), van egy Edelman-LaFell kezdő WR-duónk, Tyms is odaérhet még bőven. Amendola szerintem alulértékelt, de ennyi pénzt nem ér meg, így az offseasonben vagy megválik tőle a csapat vagy nagyon erősen átalakítják a szerződését. Én személy szerint Dobsontól megválnék. Nem tud egészséges maradni és a csapat most nem áldozhat túl sok időt egy örök ígéretre, persze ha Amendola repül, akkor neki tudnak még helyet szorítani és megkapja az utolsó utáni lehetőségét. Futó poszton szerintem jók vagyunk. Gray és Blount jó páros, olcsóért Ridley is maradhat. Vereen szempontjából White lehet nagy kérdés, mivel hasonló felépítésűek és hasonló feladatokra jók, így nem biztos, hogy Vereent marasztalják, ha túl sokat akar majd. Ami javításra szorul, az az Ofal. Kész passz, nincs mese. Engem nem érdekel, hogy sokan WR-t meg RB-t látnának szívesen a korai körökben, szerintem nem égetően fontos posztok, viszont a fal igen.

Defense – A védők:

Előre bocsájtom, hogy itt értek a legnagyobb meglepetések. Szerintem nektek is itt-ott fel fog szaladni a szemöldökötök.

Elöljáróban annyi, hogy ez az év a secondary feljavulásától volt hangos, valamint a Collins-Hightower duó tündöklésétől. Mi igaz ebből?



Első kör, bumm egy jobb egyenes. Ha idén annyira jó volt a secondary, akkor mégis miért dobtak nagyobb eredményességgel az ellenfél irányítói? Igaz nem sokkal, csak 2,6%-kal, de ha Bradynél az 1,7% már említésre méltó volt, akkor itt a 2,6% bizony már számottevő. A mostani ábra alapján inkább azt mondhatnánk, hogy a 2013-as secondary mutatott nagy javulást a 2012-eshez képest és nem az idei, a tavalyihoz képest.



Szurkál a bal. He, most akkor mi van? A nagy javulásban csak alig 18 yarddal dobtak kevesebbet az ellenfél irányítói? Ez is elég érdekes mutató. És megint csak azt láthatjuk, hogy a 2012-2013-as csökkenés jóval látványosabb volt, mint az idei. 2013-ban több, mint 400 yarddal kapott kevesebbet a sec, mint 2012-ben, ehhez képest az idei 18 nem sok, de inkább kevés.



A második körben kissé kiegyenlítettebb a mérkőzés. Rendben, kevesebb passzolt TD-t kapott a csapat, mint tavaly, de csak 1-gyel. Persze ez is nagy szó, ha olyan nevekkel kerültek szembe sorozatban, mint Cutler-Manning-Luck-Stafford-Rodgers-Rivers. Talán itt lehet a legjobban érezni, hogy tényleg fejlődött a passz elleni védekezés. Viszont ez nem statisztikai alapon megy már, hanem belevesszük az egyéb tudásunkat is. Sajnos azonban nem csak TD-ből, hanem INT-ből is kevesebbet látott a védelem. Azért persze jó látni a csökkenő trendet a bekapott TD-knél.



Harmadik kör, újabb balos szurkálások. Itt már kezd mutatkozni miért is nyomom ezt a boksz dumát. A passz elleni javulás tetten érhető a 0,3 yardos csökkenésben a passzoknál, de a 12 még mindig magasabb, mint amit a támadóink produkáltak (10,9 yard/kísérlet). Szóval statisztikai alapon a passz elleni védelem, annyira mégsem volt hiperszuper, főleg, ha a 2012 és 2013 közti csökkenéseket vesszük figyelembe.

A védelem futás elleni része viszont erősebb lett. 0,5 yard per futás csökkenés itt is –védelmi oldalon –  jelentős. Év elején volt itt minden. Kétségek, hogy Wilfork mennyire fogja bírni a szezont a sérülése után, felháborodás Tommy Kelly elküldése miatt, plusz az ifjak sem bizonyítottak hosszútávon.



Puff….ül a jobbhorog, megrogy az ellenfél. Na ezt nevezem, van huzatja a védelemnek. Igazság szerint ez az ábra gyönyörűen mutatja, mit is jelent a csapatnak Wilfork a pályán, mert szerintem ehhez a számhoz az ő jelenléte elengedhetetlen. Miután tavaly, ő, Kelly és Mayo is lesérült, összeomlott a futás elleni D. Most nincs Kelly és Mayo megint lesérült, de Wilforkkal az élen majdnem 500 yarddal kevesebbet futottak a Pats ellen a többiek. Ha ezt le akarnánk fordítani (megint csak nagyon statisztikai oldalról), akkor Wilfork 450 yardot jelent a futás elleni D-nek, míg Mayo 40-et (ez a különbség a 2012-es és az idei adatok közt). Ezzel nem Mayo szükségességét kérdőjelezem meg, mert nagyon kedvelem, de hasznosság terén mások az arányok (persze ez már csak a pozíciójukból is ered).



Csitt-csatt, egy jobbos parasztlengőtől az ellenfél eszméletlenül terül el a földön, kiszámolják, K.O. Na ennyi. Túl sokat ehhez nem lehet hozzáfűzni. Majdnem 50%-kal esett vissza a bekapott futott TD-k száma. Mi ez, ha nem sikertörténet?! Amúgy érdekes megfigyelni, hogy tavaly mennyire megugrott a beszedett futott yardok mennyisége, de a TD-ké nem.

Akárhogy is nézzük a dolgot, ha összehasonlítjuk a passz és futás elleni védelmet, akkor az utóbbi jön ki toronymagas győztesként. Én sem számítottam rá, hogy pont ezt fogom látni, de ezek a tények. Másik oldalról persze a secondary tagjai is besegítenek a futás ellen, pl. Revis is nagyon jó ebben, de a front 7 munkáját dicsérik a mutatók elsősorban. Wilfork mellé felnőtt Chris Jones is, az évközbeni igazolások itt is ültek (Branch hasznos tagja a rotációnak) és Siliga egy újabb nagy test a fal közepén. Mindeközben Hightower és Collins szinte repülnek a pályán és pályaszéltől pályaszélig vadásszák az ellent.

Egy dolog van, ami a védelemből ezidáig kimaradt, a pass rush szekció és a forced fumble mutató.



2012-höz képest a sackek száma majdnem 10%-kal nőtt, míg tavalyhoz képest 20%-kal csökkent. Bevallom őszintén, nem tudok rájönni ki okozhatott ennyi különbséget. Egyedül arra tudok gondolni, hogy Chandler Jones 6 hetes kihagyása idén nagyban befolyásolta ezt a végeredményt, de nem szabad elfelejteni, hogy Ayers igencsak eredményesen (4 sack) pótolta. Idén senki nem ért el 10 sacket. Ninkovich lett a bajnok (8 sack), mögötte Hightower és Chandler Jones (6-6 sack), majd Collins és Ayers (4-4 sack). Ha Jones jövőre végig tudja játszani a 16 meccset, akkor tőle várhatunk kétszámjegyű zsakmutatót. Kis adalék, hogy az idén elő körben draftolt Easley mindössze 1 sacket jegyzett, ami nem lenne szégyen egy újonctól, de őt kifejezetten pass-rush specialistaként hozták ide.



Na igen, 2012-ben bődületesen sokszor verték ki az ellenfél kezéből a labdát a fiúk, amihez képest tavaly volt egy finom 62%-os visszaesés. Idén sikerült ezen javítani és 15 kierőszakolt fumble írható a védelem (és a speciális csapategység) neve mellé.

Személyes vélemény: A statisztikák készítése közben magam is nagyon meglepődtem a passzvédelem adatit látva. Ezek a számok tényszerűen nem mutatják meg, hogy a Revis-Browner duó érkezése mennyit jelent a védelem hátsó részének. Mindez akkor fontos, amikor Revis esetleges szerződés hosszabbításáról beszélünk, hiszen láthatónak kellene lennie a különbségnek és annak, hogy vele mennyivel több a csapat. Persze a meccsek nézése közben érezzük, hogy biztosabb a védelem és Revis képes lenullázni elkapókat, de csapatban gondolkodva már nem ilyen egyértelmű. Az adatok számomra csak erősítik azt az érzést, hogy McCourty megtartása a nagyobb proritás, Revist pedig csak egy bizonyos fizetésigényig üldözném. Futás oldalról csodás látni, hogy mennyire összeérett a csapat és Wilfork szinte jobb formában van, mint a megelőző években. A pass-rush erősítése fontos a defense-nél, szerintem egyike lesz a top prioritásoknak. DT poszton egyelőre van elég ember (Wilfork, Siliga, Chris Jones esetleg Easley) és Branch-et itt kell tartani még 2-3 évig. Ami a secondary-ben hiányzik, az egy igazi SS, aki egyesíti a most a keretben levők összes tulajdonságát.

Special team – A speciális csapatrész

Minden csapat három részből és esetünkben a ST maradt még ki. Ez az a csapatrész, amelyik látványra idén is nagyon jó, Slater kapott is egy szerződéshosszabbítást, mint a ST csapatkapitánya (nem mellékesen mindent centet megér a fiú).



2012-ben volt Edelman nagy éve, mint punt returner, akkor még egy ideig az össz NFL-es listát is vezette, mint a legjobb visszahordó. Azóta eltelt 2 éve és Edelman sem hordja már annyit vissza a labdát, ami érthető, hiszen ő Brady kedvenc célpontja, nem lenne jó, ha lesérülne. Idén Amendola kapott sokszor szerepet és elég jól nyargalt a labdával. Kicsit a kick return is gyengült, igaz nem számottevően.

Ha azonban összehasonlítjuk ezeket az értékeket azzal, amit az ellenfél szerez a return-jei során, kicsit megnyugodhatunk.



Na nem amiatt, mert az elmúlt 3 évben mindig nőttek az értékek, hanem, mert az ellenfelek mindig rosszabb pozícióból tudták kezdeni a támadást mint a Pats. Kick returnnél 1,2 yard, míg punt returnnél 1,3 yard a különbség. Nem óriási, de mégis dicséret illeti a kick és punt coverage alakulatokat. Punt oldalon mindezek mellett jó lenne megállítani ezt a növekedést, mert 2 év leforgása alatt 40%-os növekedés az sok.



Mindannyian szerettük Meskó Zolit, de Ryan Allen új magasságokba emelte a puntokat. Tavaly kis újoncként rögtön 2,7 yarddal toldotta meg a puntok hosszúságát, míg idén újabb 0,6 yarddal fejelte azt meg. Mindezek mellett egyre jobban helyezi a labdákat és nem egy olyan rúgása volt, ami pontokat vett el az ellenféltől, mivel nehéz helyzetbe kényszerítette őket. Jó igazolás, ismét csak bizonyította.

A csapat rúgója, Gostkowski, az idény után szabadügynök lesz. Szerintem McCourty mellett a csapat második legfontosabb hosszabbítása az övé.



Tavalyelőtt még a pokolba kívántuk, 82,9%-os eredményessége nagyon halovány volt, a Lions körülbelül háromszor rúgta volna ki ilyen teljesítménnyel idén. De szerencsére nem a Lionsnál rúgja a bőrt és ahogy látható összekapta magát, olyannyira, hogy idén mindössze 2 kihagyott field goalja volt és az összes extra pontot sikeresen végezte el. Eredményeit az NFL szakmai csapata is elismerte, mikor az All-Pro szavazáson, elődje, Vinatieri mögött a második legtöbb szavazatot kapta.

Személyes vélemény: Ryan Allen nagyszerűen teljesít és még csak második évét húzza a ligában. A punterek és kickerek pályafutása jóval hosszabb tud lenni, mint egy átlag játékosé, így remélhetőleg a csapat hosszú időre megtalálta a punterét. Gostkowski sikeresen töltötte be a Vinatieri után maradt űrt és az utóbbi két idényben nagyon magabiztosan és megbízhatóan dolgozik. Hosszabbítása számomra egyértelmű. Slater jól tartja össze a speciális csapategységeket, igazi kapitány, örültem a hosszabbításnak. És azok a blokkolt rugások idén... :)

Természetesen ismét lehetett volna még 10-10 másik oldalát is vizsgálni az alapszakasznak, de a cikk nagyon hosszú lett volna (így sem rövid) és untatni sem akartalak titeket. Ahogy a megelőző években is mindig voltak, akik a kommentjeikben kiegészítették a statisztikáimat illetve másik oldalról közelítették meg a dolgokat, biztos vagyok benne, most is írni fognak.
Köszönöm, hogy végigolvastátok soraim, remélem hasznos percek voltak.