A 2025-ös NFL Combine legnagyobb "szörnyei"

Kép
combine

A The Athletic újságírója, Bruce Feldman minden évben összerak egy listát az egyetemi bajnokság legnagyobb "szörnyetegeiről", azaz azokról a játékosokról, akik emberfeletti, vagy legalábbis ahhoz közeli fizikai adottságokkal rendelkeznek. Ahhoz, hogy valaki felkerüljön erre a listára, nem elég csak gyorsan futni, legalább kettő, de inkább több atletikusságot mérő gyakorlatban maradandót kell alkotni, lehetőleg ideális méretek mellett. Feldman engem is megihletett, és bár lehetetlen vállalkozás lenne egy az övével egyenértékű listát összeállítani, én elhoztam egyet néhány játékosról, akik a hét második felében zajló Combine főszereplői lehetnek.

Travis Hunter, CB/WR, Colorado

A listát nem lenne korrekt mással kezdeni, mint a friss Heisman-győztessel. Hunter egy félelmetesen atletikus prospect, aki a mögöttünk hagyott szezonban CB-ként és WR-ként is kiemelkedőt nyújtott. Kiemelkedő a sebessége – 21,5 mérföld/órát is mértek nála – rendkívül könnyed mozgású és borzasztóan robbanékony, így nem lenne semmi meglepő abban, ha domináns teljesítménnyel rukkolna elő a Combine-on is. Ebben valószínűleg az sem fogja megakadályozni, hogy bár DB-ként van feltüntetve a hivatalos meghívón, az elkapógyakorlatokban is részt fog venni, ugyanis egészen brutális erőnléttel rendelkezik. A 2024-es szezonban egyetlen játékos sem játszott annyi snapet egy meccsen, mint amennyit ő átlagolt, mindezt ráadásul úgy, hogy a hazai meccseit Coloradoban, magaslaton játszotta. Hunterre nem csak azért lesz érdemes figyelni a Combine alatt, mert kiemelkedő atléta, hanem azért is, mert reális esély van arra, hogy Patriots-játékos legyen belőle. Ehhez persze szükség van arra, hogy a falakat már a piacon megerősítsük, de olyan játékosnak tűnik, akiért odáig lesz az új edzői stáb: magas a játékintelligenciája, makulátlan karakter és példaértékű munkamorál jellemzi. Ne lepődjünk meg tehát, ha a gyakorlatok mellett az interjúkat is sikerrel veszi.

Nick Emmanwori, DB, South Carolina

Ha Hunter helye biztos volt ezen a listán, akkor mit mondjunk Emmanworira? Már az sokat mondó, hogy mélységi safetyként, a boxban és slot CB-ként is rendszeresen játszott, nem is rosszul. A fizikai adottságait elnézve persze ebben semmi meglepő nincs, Emmanwori minden egyes mutatóban a draftra jelentkező DB-k felső 6%-ába tartozik. 190 centiméter magas, 100 kilós játékos, akinél GPS-szel mértek 23 mérföld/órás végsebességet is a pályán, az edzői szerint pedig valahol 4,35 másodperc körül fogja futni a 40 yardos sprintjét. Egy ekkora embernek nem lenne szabad ilyen gyorsnak lennie, de neki elfelejtettek szólni. De nemcsak a sebessége miatt különleges: több, mint 2 méter hosszú a karfesztávja, három és fél méterre ugrik helyből, 107 centiméteres a súlypontemelkedése, 24-szer nyomta ki a 100 kilós súlyt és képes leguggolni 256 kilogrammal. Feldman Combine Freak Listjén ő foglalja el az első helyet, és valóban úgy tűnik, ő a draft legatlikusabb játékosa, akit ugyan még nem mockolnak az első körbe, ha megközelíti a korábbi rekordjait, ez gyorsan meg fog változni.

Kenneth Grant, DT, Michigan

Amit Emmanworiról írtam, az Grantre is igaz, egy ekkora embernek nem lenne szabad így mozognia. A South Carolina safetyje már csak a posztjukból adódóan is másik műfajban indul, mint Grant, és a számaik is nagyban fognak különbözni. Abban viszont nincs különbség, hogy mindketten borzasztóan atletikusak. Grant 5 másodpercen belül futja le a 40 yardot, a végsebessége pedig közel 19 mérföld/óra, ami nem tűnik túl soknak, de csak addig, amíg hozzá nem tesszük, hogy Grant esetében egy majdnem 160 kilós defensive tackle-ről beszélünk. Itt például a Penn State futóját vadássza le hátulról, pedig van némi különbség kettejük tömegében.

A többiekkel összehasonlítva tehát nem biztos, hogy olyan nagyon kiugróak lesznek a számai, de ekkora embert ilyen atletikus adottságokkal nagyon ritkán szoktunk látni.

Bhayshul Tuten, RB, Virginia Tech

Tuten kissé elfeledett prospect ebben a futóclassban, ami inkább a felhozatalról árul el sokat, mintsem Tuten képességeiről, és valószínű, hogy egy hét múlva olyan sebességgel indul meg felfelé a boardokon, mint ahogy a pályán közlekedik. Tutennek ugyanis jó esélye van rá, hogy az idei Combine leggyorsabb játékosa legyen, a futók között pedig szinte biztosan övé lesz a legjobb 40 yardos sprint. Az előző offseasonben 4,32 alatt futotta le, ami nem túl meglepő annak fényében, hogy a pályán 23,15 mérföld/órás végsebességet is mértek nála. Ezen felül 180 kilóval nyom fekve, madjnem 1 méter magasra ugrik és ideális RB-méretekkel rendelkezik, szóval a magas RAS szinte garantált.

 Savion Williams, WR, TCU

Nem kérdés, hogy helye van a listán annak a prospectnek, akinek valójában nincsen posztja, de olyannyira atletikus, hogy a szakértők már a második napra jósolják. Williams amolyan átmenet a futó és az elkapó között, de igazából egyik poszton sem kimondottan jó. Ellenben ha van helye és egy labda a kezében, senki más nem tud olyan mértékű pusztítást végezni, mint ő. A magassága és a testsúlya és az ezekből következő fizikalitása egy prototípus X-elkapóé, a sebessége, az irányváltásai és az egyensúlya viszont egy nála 15 centivel alacsonyabb speedsterére emlékeztetnek. A kezei kissé inkonzisztensek és az útvonalfutása sem kiemelkedő, így a posztspecifikus elkapó-gyakorlatokban nem biztos, tud majd villogni, a fizikai felmérőknek azonban minden bizonnyal ő lesz az egyik legnagyobb sztárja, én még a 10-es Relative Athletic Score-t sem zárnám ki az esetében.

 Shemar Stewart, DL, Texas A&M

Stewart egy rendkívül izgalmas prospect, hiszen bár a pass rush mutatói nem túl extrák, de ha valaki elkezdi az Aggies meccseit nézni, elég hamar ki fogja szúrni az elit atlétát a védőfalban. Ő nem más, mint Shemar Stewart. Valószínű, hogy a Combine-nak is ő lesz majd az egyik legfőbb látványossága, ha másért nem, akkor a 133 kilósan 4,5-4,6 másodperc körüli 40 yardos sprintje miatt. A Texas A&M edzői ugyanis ezt várják tőle. Más gyakorlatokról nem találtam vele kapcsolatban adatokat, egyedül azt sikerült kiderítenem, hogy nyolc kocka van a hasán, de a meccsfelvételeken látottak alapján joggal magasak vele szemben az elvárások.

 Abdul Carter, Edge, Penn State

Carter Stewarttal ellentétben azok közé az atléták közé tartozik, akik nemcsak alsógatyában, hanem vállvédőben és sisakban is dominálnak, emiatt valószínű, hogy eleve nagyobb figyelem fog rá hárulni Indianapolisban. Ha a korábbi méréseit vesszük alapul, akkor nehéz elképzelni, hogy csalódást okozna. Ő is 4,5 másodperc körül fogja futni a 40 yardot, a shuttle-t korábban 4,35 másodperc alatt teljesítette, helyből távolugrásnál pedig gond nélkül éri el a 3 métert. Persze nem ő a legnagyobb edge rusher valaha, de a számai azért így is meggyőzőek, és ő ahogy említettem is, azon atléták közé tartozik, akik a pályán is jól teljesítenek, a korrekt számoknál jobbra tehát nem sok szüksége van.

Jordan Burch, DL, Oregon

Burch az a Shemar Stewart, akinek az adottságai mellett jó pass rush mutatói is vannak, így nem lenne jogos lehagyni őt a listáról. Stewarttal majdnem ugyanolyan a testfelépítésük és a mozgásuk is, a sprintje tehát neki is a 4,5-4,6 másodperces sávban lesz valahol, de mellette a robbanékonyságot mérő gyakorlatokban is tarolhat. Jelenleg még kicsit lentebb van a boardokon, de ha hozza azt a teljesítményt, amit várok tőle, a Combine egyik legnagyobb nyertese lehet. Aki pedig nem hiszi el, hogy egy atletikus szörnyről van szó, nézze meg ezt a videót, ahol az Oregon vele futtatja meg a fake puntot. Igen, egy védőfalemberrel.

 Jalen Milroe, QB, Alabama

Irányító poszton szerencsére megvagyunk, így nem kell meggyőzni magunkat senkiről az idei, legnagyobb jóindulattal is csak közepesnek nevezhető classból, de Milroe-ba azért bele lehet szeretni. Remek testfelépítésű, brutális karerővel rendelkező irányító kiváló sebességgel – a 4,3 másodperc körüli 40 yardra nála is jó esély van. A kezei mondjuk elképesztően kicsik, és nem igazán tud irányítót játszani, de a Combine-on elég, ha gyorsan fut és jó messzire dobja a labdát, ebben pedig elég jó.

 Armand Membou, OT, Missouri

Membou szép lassan az egyik kedvenc prospectemmé válik az idei classban. Már most remek játékos, pedig még be sem töltötte a 21. életévét, és óriási potenciál van benne, többek közt a kimagasló fizikai attribútumainak köszönhetően. Különösen a robbanékonysága feltűnő, elképesztően gyorsan éri el az egyébként nem túl alacsony végsebességét (20 mérföld/óra). A 10 és 20 yardos ideje szinte biztosan az egyik legjobb lesz a támadófalemberek között, de érdemes lesz a fekvenyomásnál, valamint a távol- és magasugrásnál is figyelni rá.

Hozzászólás

Hunter vagy Carter lehet 1/4, függően persze attól, az előttünk lévőknek - vagy az oda esetlegesen felcserélőknek - milyen terveik vannak. De a többiek milyen magasan vannak a boardokon, van rá esély, hogy a második körben is elérhető lesz közülük valaki?

A konszenzus boardon most épp így helyezkednek el, de ez valószínű, hogy még fog változni:

Nick Emmanwori #32

Kenneth Grant #24

Bhayshul Tuten #105

Savion Williams #80

Shemar Stewart #19

Jordan Burch #74

Jalen Milroe #45

Armand Membou #16

Grant és Membou szerintem közelebb lesz a top10-hez, mint a második körhöz, Stewart és Emmanwori jelen állás szerint leeshet odáig, de azért meglepő lenne, a többiek viszont szinte biztosan elérhetőek lesznek.

Amilyen mákunk van Hunter és Carter kimegy előttünk...mondjuk ha nem lesz falunk akkor tökmindegy.....KC guardjában reménykedtem,de tagelték....FA piacon más normális falember?

Szóval most xar amiért Mayo kibaszásból megnyerte az utolsó meccsét......

Közben úgy néz ki Alaric Jackson is marad a Ramsnél... leginkább Ronnie Stanley-ben reménykedhetünk, de nem leszünk egyedül a licitnél.