Izgatottan várta a szurkolótábor a 2024-es NFL draft harmadik napját, hiszen a negyedik körben két magas választási lehetőséggel is rendelkezett a New England Patriots. Rengeteg, a konszenzus boardokon magasabbra értékelt játékos volt még elérhető, így ismét egy szexi pickre vágytunk az Elliot Wolf vezette stábtól.
A korábbi Caeden Wallace választás után már volt némi elégedetlenkedés, de a 4/103-ra érkező Layden Robinson esetében még nagyobb lett a szemöldökráncolás szurkolói körökben. Ezeket a reakciókat a posztra tavaly történő beruházások csak erősítették, és elsőre nehezen lehetett lelkesedni az új választásunk miatt.
De mielőtt nagyon lógatnánk az orrunkat, nézzük meg mi lehet a választás hátterében?
Azt gondolom Robinson tudása önmagában nem ok arra, hogy rálegyintsünk a 103-as cetli felhasználására, sokkal inkább a pozíció az, amiért kicsit értetlenül állunk a döntéssel szemben. A Belichick éra utolsó évében három játékost is hoztunk a fal belsejébe a poszt értékéhez képest magas draft tőkét áldozva rájuk. Mafi, Sow és Jake Andrews is a negyedik körben lett a játékosunk és emiatt aztán luxusnak tűnik egy újabb hasonló beruházás ebbe az egységbe.
Eddigi pályafutása
A Manvel High Schoolban még centerként játszott többnyire, bár a fal szélén is kipróbálta magát testi adottságainak köszönhetően. Annyira jól ment neki a fal közepén, hogy kifejezetten magas, az ötödik legjobb center besorolást kapott a 247sports scouting stábjától.
2019-ben újoncként redshirt évvel szembesült és mindössze két mérkőzésen vetették be, de ahogy felvette a ritmust, úgy követelt egyre nagyobb játékidőt magának. A következő évben már mind a 10 találkozón a pályán volt, míg a 2021-es szezonra kiszoríthatatlan kezdővé vált és az egyik legjobb guard prospectnek tartották az egész ligát tekintve. Bobby Petrino kiegyensúlyozott futási rendszerében lubickolt, szinte rá volt szabva a folyamat, ebből fakadóan elit szinten volt nyilvántartva a scouting reportokban.
Ez nagyon fényes jövőt jósolt neki, de 2022-ben megtört ez a lendület és hanyatlás volt jellemző a fejlődési ívére. Ebben az edzők váltása is szerepet játszhatott, mert Steve Addazioval a fedélzeten már kevésbé mentek jól a dolgok. A korábbi Boston College mester nagyra tartotta Robinsont és a munkamorálját, de az ő rendszerébe nehezebben ment az átmenet.
Mielőtt nagyon kétségbeesnénk a fiatal guard utolsó évére összekapta magát és ahogy megtalálták a közös hangot az új edzővel, úgy sikerült integrálódia a rendszerébe. Nyilván a fejlődés iránti vágya és a fejleszthetősége ebben közrejátszott, ezt mindig ki is emelik vele kapcsolatban. A SEC-ben amúgy nehéz egy átállás, hiszen híresen jó védőegységek riogatják a támadófalakat. Ennek ellenére 2023-ra visszanyerte régi formáját és Second Team All SEC kitüntetésben részesült a pályán nyújtott teljesítményéért.
Az ő megítélését nagyban lehúzza a 22-es évi produktuma és a séma változása a falban. De a második évére az új rendszerben is megmutatta, hogy bőven van benne potenciál, kár lenne leírni őt.
Outside Zone Blocking Scheme
Scott Petersnek az új OLine edzőnek és segítőinek az egyik legfontosabb feladata, a külső zóna futásokhoz megfelelő blokkolási séma telepítése. Ez képezi Alex Van Pelt rendszerének egyik fontos támpontját, így ebbe illeszkedő játékosokra szükségünk van. Márpedig ebben Layden Robinson kifejezetten erős lehet, és máris kaptunk egy kapaszkodót, mit keres a stáb egy interior offensive lineman skilljeinél. Robinsonnak vannak ugyanis olyan tulajdonságai, amiket kifejezetten lehet szeretni, és az sem véletlen, hogy Dane Brugler 4.-5. körös grade-et adott neki a The Athletic draft prospect bemutatójában. Márpedig ő a szakma krémje és az egyik, ha nem legjobb scouting reporter.
Az előnyök:
Ami kapásból feltűnik, hogy elképesztő reflexei vannak, vagy nagyon jól időzíti a snapeket. Futójátékoknál emiatt nagyon sokszor a false start határán mozog. Ez összehangolva a rendkívül gyors első lépésével és átlag feletti atletikusságával elég hatékonnyá teszi az inside zone és az outside zone koncepcióknál. De ez a tényleg kiemelkedő indulás a húzásoknál is nagyon hasznos tud lenni egy belső falembernél.
Hatékony mind a zóna, mind a gap run sémákban, sokoldalúságot mutatva a támadó stratégiák között. Mivel Van Pelt minden elemet szívesen használ, így ez a kettősség nagy előnyt jelent majd Robinsonnak. Kifejezetten jó dolgokat látni tőle húzásoknál is, akár rövid, akár hosszabb távokat kell bejátszania megvannak a technikái a futósávok létrehozásához. A base és a double team szituációknál is használható, nagyon hatékony, ha elkapja a fonalat. Jól fejezi be a blokkokat, tapos még a sípszó után is, ezen nem múlik a siker. Az első ütéseivel megalapozhat nagy futójátékoknak, amik kiemelik a közepes potenciálból.
Átlagon felüli karhosszúsággal és kézmérettel rendelkezik, erős és nehezen mozdítható, ha az alapállását felvette. Lendületben a kezeit használva jól mozgatja a védőket. Kiváló technikát mutat a passzvédelemben, gyorsan rögzítve az alapállását. Ha azt sikerül felvennie, akkor általában megoldja a dolgokat.
Hátrányok:
Bár mozgékony, a második szintre érve még van hova fejlődnie, hogy ott is lehengerlően hatékony legyen. Sebességét még nem tudja fenntartani, ami miatt elveszik az első szinten látható előnye. A stuntokkal meggyűlt a baja, és a keresztmozgásokra nagyon lassan reagál, és ugyanígy gondot okozott neki a késleltetett blitzek felvétele.
Ha kiesik a ritmusból, akkor a gyors indulása is büntetéseket hozhat magával, de a szabálytalanságokkal amúgy is gondban volt, hiszen 13 alkalommal dobtak rá zászlót az utolsó két évében. Küzd a tudatossággal, hogy felismerje mi következik, ezért nem mindig jól olvassa a játékot, ez gyakran kihagyott blokkokhoz vezet. Ugyanúgy, mint Caeden Wallace, ő is magas pad levellel rendelkezik, ami miatt könnyen kibillenthető az egyensúlyából. Ez kicsit következetlenné teszi a passzblokkolásban, elit pass rusherek céltáblája lehet emiatt. Az egyensúlya akkor is veszélyben van, amikor korrigálnia kell a védő mozgása miatt, ha túlhaladt rajta a játék, akkor nehezen tartóztatja fel a védőjét.
Mit adhat nekünk Layden Robinson jelenléte?
Összességében egy masszív fizikai felépítéssel és nagyszerű alapadottságokkal rendelkező játékost választottunk, aki fejlesztésre szorul. Nehéz most benne látni az első heti kezdőt, ami nem baj, hiszen a fal belseje elég telített és így bőven van ideje Peterséknek kihozni belőle azt a tudást, amivel berobbant az egyetemi fociba.
Ráadásul Jerod Mayo a „Process, Progress, Payoff” mottóra épít, amibe tökéletesen illik egy ennyire jó potenciállal rendelkező játékos fejlesztése. Ehhez adott a szakmai stáb is, hiszen végre túl vagyunk a Patricia vezette faledzéseken, és Petersék munkásságát ismerve itt minden adott egy a szemünk előtt kibontakozó karrierre.
Mivel a középiskolába centerként volt jó, így akár David Andrews pótlására is érkezhetett, hiszen a kapitány sem lesz fiatalabb már és hamarosan ő is szögre akasztja a stoplist. Egy pozícióval beljebb még inkább maszkolható Robinson hiányossága, szóval centerként való használata is lehetett indikátora a kiválasztásának. Mindenképpen egy olyan pickről beszélünk, ami a „bízom az edzőimben” narratívára épül és Wallace esetében is elhagyta Mayo száját egy sajtótájékoztatón.
Ez is egy újdonság a Gillette-ben, hogy a Head Coach nem akar mindent mikró menedzselni, hanem bátran támaszkodik a mankóira, bízva abban, hogy a kiválasztásukkal megadta a stabil alapokat egy erős fejlesztési folyamathoz. És ha a faledzők azt mondják szerintük Wallace és Robinson jó lesz a közös munka folyományaként, akkor így talán nekünk is elfogadhatóbbá válik ez a választás. Mayonak mindenképpen.
A már említett Addazio a másik falemberünk választásánál is megbújik a háttérben, hiszen azt a Phil Trautweint is edzette korábban, aki Wallace trénere volt a Penn State fociprogramjában. A kapocs köztük a mai napig nagyon erős és rendszeresen kommunikálnak egymással, így ne legyen kétségünk afelől, hogy a két séma alapja és annak leoktatásának módja nagyon is hasonló alapokon nyugszik. És ez azért fontos infó, mert tudatosságot mutat abban a tekintetben, hogy milyen elvárásaink vannak a falembereink felé és miért volt mindkét játékos magasan a mi draft boardunkon.
Mindkettő nagy munkabírású, elhivatott, jó személyiséggel rendelkező, magas potenciállal bíró, fejleszthető játékos.
És még egy apró opció a végére, ami Cole Strange személyében manifesztálódik. A bal oldali guardunk sérülése pletykák alapján a kelleténél komolyabb és a rendelkezésre állást folyamatosan gátolhatja. Ez pedig egy olyan dolog, amikor hiába tehetséges valaki, egyszerűen nem lehet mit kezdeni vele. Ha ez a pletyka valóban bír valóságtartalommal, akkor lehet alapja azoknak a feltételezéseknek, hogy Sidy Sow átmozog a bal oldalra, Robinson pedig csatázhat a RG posztért a tavaly draftolt Mafi, Andrews párossal.
Utóbbit még nem írnám le teljesen Van Pelt rendszerében vagy a névrokona utódjaként a fal közepén, pláne most, hogy valódi és elismert faledzőket kaptak a srácok, akik ki tudják belőlük hozni a potenciált. De Mafi nem nézett ki valami jól tavaly a pályán töltött ideje alatt. Ráadásul neki gondjai is lehetnek a nagyon mozgékony elképzeléseknél.
Mivel Robinsonnak gyakorlatilag a fal minden posztján van korábbról tapasztalata, annak ellenére, hogy a Texasnál csak RG-ként szerepelt, akár Strange és David Andrews helyén is elképzelhető, ha előbbi nem fejlődik/sérült marad, vagy utóbbi visszavonul. Ehhez persze rengeteget kell még fejlődnie, de az alapok megvannak, innentől kezdve Scott Petersen a világ szeme.
Van tehát bőven opció arra miért Layden Robinson érkezett a negyedik kör elején, nekünk pedig annyi dolgunk maradt vele kapcsolatban, hogy meglássuk mit tud majd hozzáadni az új rendszerhez. Lehet nem idén, majd csak jövőre, de szinte biztosak lehetünk benne, hogy eljön majd az ő ideje. Ha mégsem így lesz, akkor azért ezt a picket nem teszik ki Elliot Wolfék az ablakba, mert számos kezdő potenciállal rendelkező játékos volt még elérhető a 103. választásnál.
Az a koncepció mindenesetre látszik, ha a Wallace és Robinson pickekből nem lett volna egyértelmű, amiről Onwenu a napokban elmondta, hogy az idei sémában sokkal nagyobb hangsúly van azon, hogy oldalirányba mozogjon a fal a tavalyi cutback lane-eket előnyben részesítő blokkolási sémához képest. Ha emlékeztek ezzel az outside zone-nal próbálkoztunk két éve egy teljes nyáron és training campen keresztül a preseason minden pillanatát ennek szentelve, de most talán olyan oktatja ezt le, aki csinált már ilyet.
A drafton a tehetség mellett a legfontosabb, hogy a rendszerbe illő játékos érkezzen, akit nem csak beilleszteni, hanem fejleszteni is tudnak. Brandon Thorne football analyst és scout véleménye alapján egy tipikus „Van Pelt séma” játékost kaparintottuk meg.
Emiatt szerintem bizakodhatunk a választást illetően.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Hozzászólás
Nagyon jó cikk, köszönöm.
Remek, köszöjük a cikket és az írásos visszatérést is! :)