Első benyomás - Előszezon 1. hét: Commanders @ Patriots

cspeti98 küldte be 2025. 08. 09., szo - 05:28 időpontban
Cikkek
chism preseason

Aki ma kilátogatott a Gillette Stadionba, nemcsak meccset láthatott, hanem ünneplést is, Tom Brady ugyanis megkapta a jól megérdemelt szobrát a stadion előtt, majd az ünnepi hangulatra a csapat is rátett egy lapáttal.

 A mérkőzés előtt már tudtuk, hogy amíg a Patriots pályára küldi a kezdőit maximum 1-2 drive erejéig, a Washington ezzel szemben már eleve a cseréivel állt fel, így messzemenő következtetéseket nem érdemes levonni az eredményből. Persze, nálunk sem tudott minden első heti kezdő pályára lépni, az alábbi játékosok hagyták ki a nyitómeccset:

  • CB Christian Gonzalez 
  • OLB Harold Landry 
  • CB Carlton Davis 
  • WR Stefon Diggs 
  • OLB K'Lavon Chaisson 
  • LB Jahlani Tavai 
  • OT Vederian Lowe 
  • G Sidy Sow 
  • OT Caedan Wallace 
  • OT Morgan Moses 
  • WR Kendrick Bourne 
  • DT Christian Barmore

Nehéz jobb meccskezdést elképzelni annál, mint amit a Patriots és TreVeyon Henderson bemutatott. Az újonc futó sebességéről már eddig is ódákat zengtek, most meg is mutatta, hogy miről beszél az összes beatwriter hetek óta, az első profi labdaérintéséből 100 yardos kickoff return TD-t szerzett, és mindenkinél gyorsabbnak tűnt a visszahordás során. Persze jár a dicséret a kickoff teamnek is, mert Hendersonnak a közelébe se nagyon tudtak érni, kitűnően blokkoltak és a meccs későbbi szakaszában azt is megmutatták, hogy nem egyszeri eset volt, Antonio Gibson 62 yardos kickoff returnjénél is remekül dolgoztak, csakúgy, mint az egész meccsen, jár a kalaplengetés Jeremy Springernek.

 Térjünk még vissza Hendersonhoz egy kicsit, ugyanis a sebessége az offense-ben is megvillant, volt egy futása, ahol az utolsó embernek sikerült megállítania mielőtt meglógott volna az oldalvonal mellett. Ezen felül a keménységéről is tanúbizonyságot tett, folyamatosan kereste a kontaktot a futások végén és szívesen okozott némi fájdalmat a washingtoni védőknek. Ez a sebesség és keménység nagyon ritka kombináció, óriási erőssége lehet ő a támadósornak, nem véletlen, hogy két drive után le is ült a kezdőkkel együtt, miközben Rhamondre Stevenson és Antonio Gibson még utána is kapott pár snapet. Utánuk Lan Larison volt a legfoglalkoztatottabb futó, és a játékstílusával bizonyította, miért lehet belőle közönségkedvenc, a negyedik negyedben egy TD is összejött neki. A gond csak az, hogy ezután nem sokkal bekísérték az öltözőbe, ahol a meccs után már rögzítővel a lábán látták az újságírók.

 Nem Henderson volt az egyetlen újonc, aki hamar befejezte a napot, Will Campbell és Jared Wilson is két drive erejéig volt a pályán, ezalatt pedig egész jól megmutatták, mit várhatunk tőlük. Egyrészt elképesztő dominánsak tudtak lenni a futójátékoknál, különösen Campbell, aki rendre 10 yard mélyen terrorizálta a Commanders kisebb védőit, valamint Drake Maye futott touchdownjánál is szépen nyitották az utat. Ugyanakkor az is szépen előjött, hogy milyen hátrányokkal járhat két rookie egymás mellett a fal bal oldalán, hiszen az első drive végén nekik köszönhetően került a földre és veszítette el a labdát Maye, mert nem sikerült felvenniük egy twistet, ott azért érződött a rutin hiánya.

A támadófalban fontos megemlíteni egy harmadik újoncot, Marcus Bryantet is, akiről kijelenthetjük, hogy utcahosszal vezet a swing tackle pozícióért folyó harcban. Morgan Moses hiányában a kezdőben találta magát RT poszton, és bár nem csinált olyan látványos dolgokat, mint az újonc társai, teljesen megbízható teljesítményt nyújtott (44 snap alatt mindössze 2 nyomást engedett, igaz egy büntetést is összeszedett), és egyelőre úgy tűnik, élni tud a lehetőséggel. A stáb is így gondolhatta, mert a félidőben számára is véget ért a találkozó, míg legfőbb posztriválisa Demontrey Jacobs még a negyedik negyed végén is pályán volt, ami nem a legjobb ómen egy 53-ért küzdő játékosnak. Hasonló a helyzet Layden Robinsonnal is, aki egyértelműen Cole Strange és Tyrese Robinson mögé szorult és Mekhi Butler társaságában játszott guardot a meccs végéig, innen nagyon nehéz lesz visszakapaszkodnia.

Összességében a támadófal sokkal kompetensebbnek tűnt, mint az elmúlt két évben bármikor, borzasztó keményen játszottak és dominálni tudták a Commanders cseréit. Ez persze elvárás is volt a kezdőkkel szemben, de egyértelműen erősebbnek tűnik ez az egység, mint a közelmúltban, és ha egy elfogadható szintet tudnának hozni egy közepesen jó mélységgel, az rengeteget dobhat a támadósoron.

Nézzük meg, mi a helyzet elkapófronton, ugyanis ott sem volt eseménytelen a mai meccs. A top5 egyértelmű: Diggs nem játszott, de ő van a depth chart tetején, a kezdőkkel szerepelt Pop Douglas, Kayshon Boutte és Mack Hollins, ők két drive után már a pálya széléről figyeltek, mögöttük pedig Kyle Williams jött. Nekik sok szerep nem jutott, a kezdők keveset voltak fent és elkapásig senki nem jutott, Williams pedig hiába nyerte meg folyamatosan a párharcait, Josh Dobbs nem igazán tudta megtalálni, ennek ellenére biztató, amit láttunk tőle.

 Szintén vegyes érzései lehetnek Javon Bakernek, aki a támadóknál eléggé el volt tűnve, mindössze egy dropra futotta, a speciális egységben viszont ő volt a másik gunner Brenden Schooler túloldalán, és nagyon lelkesen játszott, két tackle-lel zárt, amivel Mike Vrabel elismerését is elnyerte és a roster végén az ilyen apróságok sokat számíthatnak. Ráadásul az egyik legfőbb riválisa, Ja'Lynn Polk egy sérülést is összeszedett a második negyedben, ami után már nem tért vissza. Efton Chism viszont beszállt a versenybe, a második félidőben viszonylag egyértelmű volt, hogy ő a legjobb játékos a pályán, ami önmagában még nem jelent sokat (emlékezzünk Zach Sudfeldre, Austin Carr-ra, vagy Brian Tymsre), de az ilyen teljesítményekkel lehet felfelé kúszni a depth charton. John Jiles egy fokkal kevésbé volt látványos, de a rostervégi elkapók közül egyértelműen ő tett ma a legtöbbet a jobb megítéléséért.

A tight endeknél senki nem tudott extrát nyújtani, egyedül Jack Westovert lehet megemlíteni, aki többször is feltűnt fullbackként és egészen jól mozgott leadblockerként. JMD láthatóan klasszikus FB nélkül sem fogja teljesen elengedni a posztot, ami Westover számára remek hír, mert ez bizony rosterhelyet érhet harmadik tight endként, főleg a többiek játéka mellett.

Zárjunk végül az irányítókkal, ahol nagyjából az történt, amit vártunk. Maye a fumble-jét leszámítva nem volt rossz, de ez a két drive semmire nem elég, Dobbs megmutatta, hogy miért csere QB, de annak miért jó, Wooldridge pedig megcsinálta azt, amit egy PS-be vágyó UDFA-irányítónak kell.

A védelemben is vannak izgalmas kérdések, leginkább a védőfalban. Truman Jones a kiváló edzőtábora után és a Harold Landry, K'Lavon Chaisson páros hiányzása miatt a kezdők között kapott helyet, és az 54-es mezt gyakran láttuk a labda környékén, kimondottan jól játszott. Ez Anfernee Jennings számára lehet rossz hír, akinek az elcserélését már mi is pedzegettük, és egyre inkább úgy fest, hogy nem illik bele a sémába. Hiába kitűnő futás ellen, pass rushban túl gyenge ahhoz, hogy egy négyemberes frontban komoly szerepet harcoljon ki, erre utal az is, hogy még a negyedik negyed utolsó perceiben is pályán volt. Sajnos Bradyn Swinson is nagyon mélyen tanyázik a depth charton, ő is fent volt a meccs végén, egyelőre úgy tűnik, az UDFA Elijah Ponder is beelőzte.

Linebacker poszton túl sok izgalom nem történt a depth chart pontosan az, amire az eddigi edzésriportok alapján is következtethettünk, ellenben a secondaryben kicsit tisztább lett a helyzet. DJ James interceptionjére valószínűleg úgy fogunk emlékezni szeptemberben, mint a playre, amivel bebiztosította a helyét az 53-ban.

Alex Austin is stabilizálta a pozícióját, mert bár nem volt tökéletes, hozta azt, amit egy depth CB-től vár az ember, a K.J. Osborn elleni védekezése pedig tanítanivaló volt. Marcellas Dial sérülésével Miles Battle egy fokkal közelebb került az 53-hoz, és egészen jól tudott élni a sansszal, egészen jól mozgott és szépen megmutatta a kitűnő adottságait, a mai játéka alapján nem lepne meg, ha szívesen dolgozna vele hosszabb távon a stáb. A játékideje is erre utal, a meccs végét már ő is a pálya mellől nézte végig, de azért Kobe Minor még okozhat neki fejtörést.

A safetyknél már beharangoztunk egy potenciális Dugger-cserét, egyelőre viszont eddig ettől nem kell félni, ott volt a kezdőkkel, és hamar le is cserélték. Mellette nem túl meglepő módon Peppers, Hawkins és Woodson alkották a top4-et. Woodson egyébként Bakerhez hasonlóan nagyon látványosan játszott a speciális egységben, egyértelműen visszaköszönt az, amit az egyetemen láttunk tőle a játék ezen elemében.

Mögöttük egy elég nagy szakadék következik a depth charton, Dell Pettus és Marcus Epps is a PS-jelöltekkel mutatkozott a negyedik negyedben, egyikőjük helye sincs kőbevésve a játékidő alapján. Mögöttük aztán újabb szakadék, a ma látottak alátámasztják az edzésriportokat, hogy a többiek maximum PS-helyért küzdhetnek, ebbe az irányba talán Jordan Polk tette a legnagyobb lépést az interceptionjével.

Többször szó esett a cikkben a speciális egységről, most térjünk ki rájuk külön is, ugyanis Jeremy Springer tanítványai ihletetett formában játszottak, a játék ezen elemében is egyértelműen a Commanders fölé nőttünk. Ráadásul egyre izgalmasabbá válik a rúgók közti párharc, John Parker Romo egy 57 yardos field goallal jelezte, hogy őt érdekelné ez a poszt. Az előny persze még így is Borregalesnél van, hiszen érte picket adott a csapat, de nem engedhet ki, mert Romo ott liheg a nyakában, és egyelőre nem akar hibázni.

Végül pedig beszéljünk az edzői stábról, akik az első próbán pontosan azt hozták, amit vártunk. A Patriots tipikus Vrabel-csapatként játszott: kőkeményen, minden snapben a maximumot nyújtva, ugyanakkor rendkívül fegyelmezetten. Josh McDaniels kézjegye is megjelent az offense-en, kaptunk párat a szokásos draw és toss futásokból, ahogy a már említett fullbacket használó playekből is, a slot elkapóknak pedig láthatóan ismét eljött a Kánaán. 

Mint ahogy az elején is írtam, messzemenő következtetéseket senki ne vonjon le ebből a meccsből, maximum annyit érdemes, mint egy edzésriportból, de a csapat körülötti hangulat és az eddig látottak mindenképp bizakodásra adnak okot, csak remélhetjük, hogy ez kitart a szezonkezdetig.

Első benyomás

Hozzászólás

hopi46 küldte be 2025. 08. 09., szo - 11:44 időpontban

Egyértelműnek tűnt, hogy a 2.-3. vonalunk jobb a Commandersnél! Kezdéskor Henderson alaposan belecsaptt a lecsóba, rendkívül gyors, persze remek blokkokat is kapott. A kezdők felemásak voltak, a futók lubickoltak, az elkapók betliztekl Ez még nem az igazi! Chism beállásával az elkapások javultak, rendkívül agilisan játszott, látszik, hogy meg akar ragadni a rosteren, amelynek az összerakása nem lesz könnyű. A def.és a ST is megtette a magáét. Nekem Henderson, Gibson, Chism, DJ James, Woodson, Larison tetszett. Sok képességünket (Ofal, CB-k,Pass rush) nem lehetett igazán felmérni, mert a kezdők nem/alig játszottak és a bajnokikon nem a 2.vonal ellen fogunk játszani. Nagy csata várható az 53-ért!

dravait küldte be 2025. 08. 09., szo - 15:54 időpontban

Húúú, az a Henderson futás mindjárt az elején jól megalapozta a szezont!! Eszment gyors a pali, és nagyon jól látja a szabad réseket. Gibson is jót ment, Steve meg hozta a szokásost. A futószekcióval nem lesz baj.

Maye remélhetőleg tanul a fumble-ból, kicsit bénára sikeredett, ahogy esés közben kiejtette a labdát a kezéből, ez nem nézett ki jól, de még idejében jött, biztosan hasznára válik a srácnak.

Nagyon jó volt őket végre megint a pályán látni, azt kicsit sajnáltam, hogy a chat szoba majd üresen maradt az első elérhető meccsen. Jobb lett volna együtt örülni, hogy nem tűnik rossznak az új csapatunk.