A meccs után Belichick azt mondta, hogy „úgy éreztük, hogy valahogy meg kell állítanunk a futójátékukat, illetve a korai downos nagy játékokat hozó play-action játékukat. Ezzel a kettővel értek el sikereket egész évben.”
Hogy limitálják a nagy játékokat, a Patriots teljesen mást játszott, mint az addigi meccseken. Azok után, hogy főleg emberfogással (man coverage) játszottak korábban, ezen a meccsen a korai downokon szinte kizárólag csak területvédekezéssel (soft zone coverage) operáltak, hogy levédekezzék a Rams hosszú passzait.
„Keverték a kártyákat,” mondta McVay. „A korai downokon végül szinte kizárólag single high buzz-t (szerk.: cover 3) és quarters-t (cover 4) játszottak. Harmadik downokon pedig a designer játékaikat hívták. Nagyon jó munkát végeztek. Fantasztikus game plan volt. Jobb munkát végeztek, mint én.”
A Rams támadó sémájának a nagyszerűsége az egyszerűségében rejlik. Nem használnak sok különböző felállást vagy sémát, de minden játékuk egymásra épül, egy rendszerként működik. A futójáték, a play action, a screen játékok mind úgy vannak beépítve a rendszerbe, hogy a snap előtti másodpercekben még nem tudni, hogy melyik következik és ez nem is derül ki a játék első pár másodpercéig. A játék elején minden ugyanúgy néz ki. Egészen a Bears elleni, 14-ik heti mérkőzésig, úgy nézett ki, hogy bármikor az ellenfél kitalált valamit a Rams támadósora ellen, McVaynek megvolt rá a válasza. Belichick a megoldást a maga „egyszerű” game planjében találta meg: a 6-1-es front, amely választ tudott adni a Rams legsikeresebb játékaira.
6-1-es Front
A szezon során a Patriots játszott már 6-2-es fronttal, szóval a 6-1-es felállás nem kellett volna, hogy nagy meglepetést okozzon a Ramsnek. A Patriots 4 emberes védőfala túlságosan is sebezhető volt a futás ellen. A line of scrimmage-en felálló 6 játékos által a Rams támadófala nem tudott senkit sem duplázni és így nem tudtak fellépni a linebacker sorba a nagyon sikeres outside zone játékaiknál.
Az erős oldalon (strong side: ahol a tight end van) a Patriots defensive tackle-je 2-es technikában állt fel (szemben a guarddal), az end a tight end belső oldalán, míg Chung játszott a fal szélén. Chung azon képessége, hogy tudta tartani a pozícióját a futás ellen és passz ellen is tudott védekezni, kulcsfontosságú volt. Azok után, hogy a második félidőben megsérült, Dont’a Hightower került a helyére, de a Rams nem próbálta meg kihasználni ezt a passzjátékai során.
A gyenge oldalon (weak side) a védelem egy lyukas technikával játszott (kivéve a defensive endek). A defensive tackle az A-lyukban, Hightower a B-lyukban, az end a C-lyukban, míg Kyle Van Noy a fal szélén állt fel.
Ennek a 6-1-es felállásnak az alapjai a következők:- Mindkét defensive endnek két lyukra kell figyelnie és olvasnia kell az oldalukon játszó offensive tackle blokkját. Az end belső vagy külső lyukban is játszhat, attól függően mit olvas a tackle-ről. Ezzel a stratégiával a futónak nem egyértelmű, hogy melyik lyukon kell átrobognia az outside zone futásoknál
- Van Noynak, aki a fal szélén játszott, dominálnia kellett a gyenge oldalon, hogy megakadályozza a gyenge oldali outside zone futásokat
- A fal szélén játszó játékosok (Chung, Van Noy) voltak a felelősek a flat passzok levédekezésében is
- Az, hogy a fal szélén játszó játékosok szélesen játszottak, két alapjátékától is elriasztotta a Ramst: fly sweep és boot
- Nincs belső linebacker az erős oldalon, de mivel az összes lyukra van felelős a védőfalban, az alapkoncepció az, hogy a fal eléggé le tudja lassítani a futót ahhoz, hogy időben jöhessen a segítség a secondary részéről.
Secondary futás elleni támogatása
McVay azt mondta, hogy a Patriots sok quarterst, avagy Cover 4-et játszott. A Rams ellen a Patriots secondary-je hátul játszott és csak akkor léptek fel futás ellen, amikor biztosak voltak abban, hogy a futónál van a labda. Ez hasonló ahhoz, mint ahogy a Lions, Bears, és az Eagles játszott az alapszakaszban a Rams ellen. Két hét felkészülési idővel, Belichick azokra a stratégiákra épített és tökéletesítette azokat. Megint csak, a lényege ennek az, hogy a falban a lyukak tömve vannak és az eléggé lelassítja a futójátékot ahhoz, hogy a secondary időben érjen oda, ha futójáték van. Egyéb esetben és alapjaiban a secondary-nek a hosszú passzos play-action játékok elleni védekezésre kellett figyelnie.
Hightowernek sem kellett kapkodnia a gyenge oldali futás-olvasásban és gyorsan a line of scrimmage felé vennie az irányt, hiszen, ha kicsit lassabban is olvassa a futójátékot, akkor is odaér időben, a fentebb említett okok miatt. Ráadásul elég erős ahhoz, hogy megnyerje az őt blokkolni próbáló játékos elleni párharcot, mint ahogy ebben a játékban is tette:
"Mollywhopping" by Dont'a Hightower#SuperBowl #Patriots pic.twitter.com/lCZNbIvuFb
— Josh Cohen (@jco3215) 2019. február 5.
Azáltal, hogy jól olvasták a tackle-ket, az endek remek pozícióba tudtak kerülni ahhoz, hogy levédekezzék a Rams alapjátékait. Ha a tackle kereste a kontaktot ellenük, akkor tartaniuk kellett a pozíciójukat, mint ahogy azt az első videón tették. Jó play olvasás által meg tudták állítani a fly sweep-et és a bootot is.
Itt Deatrich Wise Jr. (91) olvassa tökéletesen a jobb oldali tackle, Rob Havenstein (79) blokkját. Havenstein nem kereste a kontaktot Wise-zal, hanem folyamatosan a pálya széle fele ment. Wise először a blokkra készült fel, de mikor látta, hogy Havenstein nem keresi vele a kontaktot, befele nézett, hogy fly sweep játék jön-e. Az volt a dolga, hogy Chung felé irányítsa a játékot, aki azért volt felelős, hogy megállítsa azt. Chung fantasztikus munkát végzett azáltal, hogy tartani tudta a tight end Tyler Higbeet és Wise-zal együtt megállították a játékot.
Azzal, hogy a fly sweep ellen lényegében csak az end és a fal szélén játszó játékos volt a felelős, a linebackereknek és a secondary játékosoknak nem kellett reagálniuk a játékra. Az, hogy a meccs elején meg tudták állítani ezeket a játékokat nagyon fontos volt, hiszen a korábbi meccsein a Rams pont ezekkel a játékokkal tudta pozíción kívülre kényszeríteni az ellenfél védőit.
Ebben a játékban Havenstein ellép Wisetól, aki ezt olvasva marad a pozíciójában a line of scrimmige-n. Ha fellépett volna és ráharapott volna a play-fake-re, akkor Woods könnyedén blokkolhatta volna, így utat nyitva Goffnak a fal szélén, akinek elég ideje maradt volna egy passzhoz. Ezt a boot játékot sokszor és sikeresen hívta a Rams idén. Wise azonban jó pozícióban volt ahhoz, hogy lejöjjön Woods blokkjáról és üldözőbe vegye Goffot.
A secondary nagyon szépen segített a védőfalnak azzal, hogy minden elkapót szorosan fogtak Wise mögött. A másik védekezési séma, amit McVay említett az a single-high buzz vagy cover 3-buzz, ami egy cover 3 séma, ahol a strong safety feljebb lép, hogy a pálya közepén a középhosszú passzok ellen védekezzen. A safety buzz azért jó, mert Jared Goff így nem tudhatta, hogy a snap előtti két mélyebben elhelyezkedő safety a helyén marad-e vagy sem.
Megint csak a 6-1-es fal szélén játszók voltak felelősek a flat passzokért. Van Noy látta, a keresztbe futó elkapót, Josh Reynoldsot, és szépen (és szabályosan) leütközte. Ez is egy hatékony módja a flat passzok levédekezésének…. Ezáltal viszont Goff nem tudott senkinek sem passzolni.
Cover 4
A Patriots sok soft cover 4-et játszott, ami azt jelenti, hogy a defensive backek nem szorosan követik az elkapókat, hanem inkább arra törekednek, hogy az elkapók köztük és az irányító között maradjanak, akár 2-3 yardnyi távolságra is tőlük. A lényeg, hogy ne jöjjenek a hosszú passzok, a rövid passzok után pedig gyorsan jöjjön a szerelés. Arra törekedtek, hogy a Ramst sok játékos támadósorozatokra kényszerítsék.
A Ramsnek még így volt lehetősége a nagy játékra a Patriots cover 4 ellen még a meccs elején, de Goff nem látta, hogy Cooks a secondary mögé tudott jutni.
Goff első olvasása Cooks kéne, hogy legyen, de valószínűleg a snap előtt azt olvasta, hogy a secondary túl mélyen játszik, így a deep post nem lesz szabad opció. Goff azt is gondolhatta, hogy Cooks útvonala majd magával vonzza a cornerbacket és Devin McCourty-t is, aki Cooks oldalán állt fel, ami területet adott volna Woods keresztbe futásának.
Ehelyett McCourty olvasta Goff szemeit és Woods felé lépett, ami által viszont Cooks teljesen szabadon maradt. Goff az alapján, amit a snap előtt gondolt, Woods felé nézett, de nem dobhatta neki a labdát, hiszen McCourty fellépett. Goff határozatlansága miatt aztán a pass rush is közel került hozzá, így kénytelen volt eldobni a labdát.
A Rams edzői kara nyilván látta ezt a kihagyott ziccert az első negyedben és tudták, hogy ehhez a játékhoz még vissza kell majd térniük a meccsen. A harmadik negyedben, három pontos hátrányban a Rams a 30 yardos vonalhoz érkezett és megvolt az esélyük, hogy egy touchdownnal átvegyék a vezetést. McVay itt húzta elő újra ezt a playt.
Goff tudta, hogy először Woods felé kell néznie, hogy McCourty-t feljebb léptesse. Ez működött is, de úgy tűnt, hogy Goff mindenképp meg is akart győződni arról, hogy McCourty fellépett. Ezért viszont túl sokáig nézett Woods felé és ezáltal túl későn dobta a labdát Cooksnak. Devin McCourty szerencséjére, a testvére, Jason McCourty is látta, hogy a korábbi ilyen játéknál mennyire szabadon volt Cooks. Jason McCourty könnyedén megnyugodhatott volna, hiszen az ő oldalára nem jött elkapó, azonban ő óriási sprintet levágva bravúrosan kiütötte a labdát Cooks kezei közül.
Két fajta játék hívása
Albert Breer szerint a Patriots védelem minden játékra 2 féle játékhívással ment fel. A Rams nagyon jó abban, hogy gyorsan áthívják a támadójátékukat az alapján, hogy mit látnak a védelem felállásából a snap előtt. Azzal, hogy a Patriots védelem 2 féle játékhívással ment fel a pályára, könnyedén változtathattak azon, hogy mit játszanak, attól függően, hogy a Rams hogy áll fel, illetve, hogy változtat-e a snap előtt.
A fenti videó egy 3-ik és 2 játék a második negyedben, amikor a Rams végre jó helyről indulhatott és könnyedén pontszerző pozícióba kerülhetett volna. A Patriots számára fontos volt, hogy 3 és outtal végződjön ez a támadás.
A Patriots 2 játékhívásos stratégiája semlegesítette a Rams snap előtti áthívásait. A Rams támadójáték áthívása és az ezáltali kedvező párharcok létrehozása semmissé válik, amikor a Patriots védelem is áthívja a maga védelmi játékát. Valószínűleg nem volt egyszerű a védelemnek minden játékra egyszerre két játékhívással felmenni a pályára, ezért jár a dicséret egyrészt az edzői karnak, hogy annyira leegyszerűsítették a sémát, hogy ezt megtehessék, másrészt a játékosoknak, akik tökéletesen vitték véghez ezt a stratégiát az év legfontosabb mérkőzésén.
Designerek
Amikor McVay azt mondta, hogy a Patriots „designereket” hívott harmadik downokon, akkor arra gondolt, hogy a Patriots hogyan helyezett nyomást az irányítóra.
„Százhuszonvalamennyi nagy játékuk volt a szezonban. Azt gondoltuk, ha meg kell küzdeniük minden egyes yardért, ha sok játékra kényszerítjük őket, ha harmadik downokra kényszerítjük őket, akkor sikeresek lehetünk.” mondta Belichick. „Úgy éreztük jó esélyünk van megakadályozni őket abban, hogy sikeres harmadik downjaik legyenek.”
Biztos volt benne, hogy a Rams támadófal sémájának gondot fog okozni a Patriots designer passz siettetése. Az idei rájátszásban a Patriots védelme helyezte nyomás alá a legtöbbször az ellenfél irányítóját. Ezt leginkább remek play hívással, csapatmunkával és védelmi sémával érték el, és nem egyéni megmozdulásokkal. A legtöbbször használt designer játékuk a nose tackle twist volt.
Itt a nose tackle pozícióban felálló Adam Butler (70) a centerrel szemben áll fel, ami arra kényszerítette a Rams támadófalát, hogy minden támadófal játékosra egy-egy védő jusson (man protection scheme). A másik támadófal séma a slide protection scheme, ahol inkább egy bizonyos területért felelős egy-egy támadófal játékos.
A man protection sémában is átadhatják a támadófal játékosok a védőjátékosokat egymásnak, de a Rams támadófala az egész meccsen szörnyen kezelte ezeket a helyzeteket. Arra koncentráltak, hogy a saját védőjükkel maradjanak, ami sebezhetővé tette a falat, amikor a védőfal játékos nem az előre mutatott lyukat támadta. A fenti videóban Butler a center, John Sullivan külső vállát támadja, míg Van Noy a guard, Roger Saffoldot kényszeríti arra, hogy lépjen hátra. Amikor Saffold már épp annyira mélyen van, mint Sullivan, Van Noy befele vág, ami által Saffold és Sullivan összeütköznek, hiszen Saffold Van Noy előtt próbál maradni. Sullivan nem vált át Van Noyra, így a védőnek szabad útja van Goff felé.
A Patriots játékosai négyszer sackelték Goffot és a passz játékok felében nyomás alá helyezték az irányítót. Ezt lényegében különböző nose tackle twist játékok segítségével érték el.
A harmadik downokon és egyértelmű passz szituációkban a Patriots visszatért ahhoz, amit a legjobban csinál, a szoros emberfogáshoz. Azonban még ekkor is arra törekedtek, hogy összezavarják Goffot azzal, hogy ne lássa, honnan jön a segítség.
A fenti videóban az elején úgy néz ki, mintha minden egyes elkapóra csak egy védő jutna két mélységi safetyvel, azonban mikor elindul a játék, Devin McCourty fellép Woodshoz, hogy testvérével együtt leduplázzák őt.
Bár remek ötlet volt, hogy a korai downokon területvédekezést játszott a csapat, a New England sikere mégis azon múlt, hogy mennyire jól játssza az emberfogásos játékot. 4:29-cel a vége előtt, 7 pontos hátrányban, a Rams egészen a Patriots 29 yardos vonaláig jutott. Az első downon, Goff tökéletes labdával találta meg Cooksot, aki fade útvonalat futott. Azonban Cooks elejtette a labdát, nem utolsósorban azért, mert Gilmore ügyesen, szinte észrevétlenül fogta Cooks egyik kezét. Igen, egy defensive back fontos képessége az, hogy tudjon apró, alig látható, így be nem fújt, a játék végkimenetelében azonban fontos szabálytalanságokat csinálni.
A következő játékban a Rams a huddle-ból úgy állt fel, hogy csak kevés idejük maradt a játék elindítására. Flores erre a nagyon fontos pillanatra várt egész meccsen, hogy overload blitzet hívjon és az időzítés tökéletes volt.
A Patriots cover 0-t játszott (emberfogás safety biztosítás nélkül) és négy passzsiettetőt is küldött jobb oldalra, ahol a Ramsnek csak három blokkolója volt. Mivel a támadóidő vége vészesen közeledett, Goffnak nem volt ideje arra, hogy áthívja a védelmet és elindítsa a játékot.
„Nyilvánvaló, hogy el kellett volna dobnom a labdát,” mondta Goff az NFL Networkön Michael Silvernek a meccs után. „Tudtam, hogy ez egy ’zero’ volt, persze, hogy tudtam. De azt hittem meg tudom dobni. Nem vettem észre, hogy Gilmore engem figyel és túl korán dobtam el. Rossz helyre ráadásul. Buta játék volt. Hülyeség volt. Tanulok belőle, de most nagyon fáj.”
Még ha volt is olyan védő, aki szabadon jöhetett Goffra, az irányító még így is rendesen beleléphetett volna a dobásba. Azonban túl gyorsan akart szabadulni a labdától és a testsúlya így a hátsó lábán volt. A labda pontosan Gilmore kezébe szállt. Ennél a védelmi játéknál a védők tipikusan arra figyelnek, hogy a rövid „hot” útvonalat védjék. A Patriots elemzői valószínűleg azt látták a korábbi Rams meccseken, hogy a Rams „hot” dobása cover 0 védelem ellen a hosszabb „fade” útvonal, mert Gilmore már a játék indításakor a hosszú passzra indul el. A meccs legfontosabb védő játéka a részletes elemzés, a felkészültség, az okos séma és a tökéletes időzítésű játék hívás diadala.
Forrás: Ted Nguyen - The Athlethic
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges