A Jets mérkőzésen megint előállt a helyzet, hogy egy bírói döntést nem tudtam feldolgozni így utána kellett olvasnom a szabály magyarázatának.
A kiemelt jelenet most Harmon interceptionje volt, hiszen én meg voltam győződve róla, hogy ha a játékost saját, eredeti lendülete viszi be a végzónába labdaszerzés során, akkor ott touchback-et (továbbiakban TB ami most nem a 12-es) kell ítélni.
Nézzük meg a jelenetet Croaker szerkesztésében:
Jets játékos a környéken sincs a labdaszerzésnél, így az kizárható, hogy kontakt miatt megy le a védő, tehát megteheti, hogy feláll vele és megpróbál annyi yardot szerezni amennyit csak tud, vagy választja azt, hogy lemegy az end-zone-ban és eddigi hibás felfogásom értelmében TB-et szerez.
De a szabályzat máshogy rendelkezik:
Ha egy védő játékos a saját 5 yardos vonala és a (saját) gólvonala között labdát szerez, majd az eredeti lendülete a végzónába viszi, akkor NEM TB az ítélet. Ehelyett a labda halottá válik azon a ponton ahol a birtoklásváltás megtörtént. Ez a szabály érvényes minden nemű (INT, Fumble…) labdaszerzésre, amely az 5 yardon belül történik.
A játék során az egyértelmű volt, hogy Harmon a saját eredeti lendületéből ment be az end-zone és ezért volt fontos a közvetítésben, hogy a láb érintést vizsgálják (amit nem nagyon értettem a szabály átolvasásáig).
Így a játéknak két kimenetele lehetett:
1. Labdát birtokolja és mindkét lába a játéktéren (és nem a végzónában) ér le, akkor a labdaszerzés helye a kiindulási pont.
2. Ha a birtoklás megvan, de nincs lent mindkét láb a gólvonalon kívül, akkor end-zoneban történt labdaszerzésről beszélünk és TB-t kell ítélni.
Meglátásom, hogy Harmon úgy érezte, hogy az end-zoneban ért földet és később ezért térdelt le, mert a TB-re számított, hiszen 1 yardnál valószínű többet tudott volna hozzá tenni a játékhoz.
Végül a videózás során úgy ítélték, hogy a két lába előbb ért le kint, mint a könyöke bent, így a két fenti opcióból az első valósult meg.
A szabályrészben fontos, hogy eredeti lendületéből kerül a végzónába. Ha nem így lenne, akkor az Safety az értelmezésemben.
Ha már így kiragadtam ezt a részt a szabályból, megnéztem pontosan miket ír még róla.
Touchback
A Touchback egy bírói ítélet, amikor a labda egy csapat gólvonalán, vagy a mögött válik halottá úgy, hogy az ellenfél adta a labdának a lendületet amely átjuttatta a labdát a gólvonalon. A labda lendülete eredhet rúgásból, passzból, fumble után és speciális esetekben labda elütéséből. A touchback maga nem egy játék, de olyan események folyománya amik egy játék során történnek. A TB tulajdonképpen a „safety“ ellentéte a lendület szempontjából.
Példák egy TB ítélethez:
- Egy kirúgást vagy puntot elkapnak az end-zoneban és úgy mennek le vele, hogy az soha nem hagyta el a célterületet. Ha az elkapó kiviszi a labdát a célterületről, majd visszamenekül oda, ahol leviszik, akkor safety a játék vége. Ha visszamenekül és ott még el is veszíti a labdát, amit a másik csapat szerez meg, akkor pedig TD az ítélet.
- Egy kirúgás vagy punt érinti az end-zone-t mielőtt a fogadó fél játékosa hozzáérne akkor az TB. Ha egy fogadó játékos hozzáér, de a rúgó csapat szerzi meg az EZ-ban, akkor az TD.
- Egy rúgás vagy punt elhagyja a játékteret az EZ mögött vagy a gólvonal mögött oldalt, vagy érinti a kaput (de nem lesz fieald goal) az TB.
- Ha egy játékos elejti a labdát a játéktéren és az így előrefelé az ellenfél EZ-ba jut, ahol a labda elhagyja a játékteret vagy ott egy ellenfél játékos megszerzi, vagy hozzáér a pylonhoz, akkor az ellenfél javára TB az ítélet.
- Egy védő játékos INT-et szerez az EZ-ban és halottá válik itt. A labdaszerző itt is megpróbálhat előre haladni vele, de mindaddig TB az ítélet, amíg egyszer ki nem jön a játéktérre.
Ha egy csapat TB után kapja meg a labdát, akkor azt a játéktól függően 20 vagy 25 yardra helyezik, és onnan indulhat a támadó sorozat. Kickoff és Safety rúgás után 25 yard ez a pont, minden más esetben a 20 yardos vonal a kiindulás pontja.
És itt következik a fent már látott speciális eset:
Ha egy védő játékos a saját 5 yardos vonala és a (saját) gólvonala között labdát szerez, majd az eredeti lendülete a végzónába viszi, akkor NEM TB az ítélet. Ehelyett a labda halottá válik azon a ponton ahol a birtoklásváltás megtörtént. Ez a szabály érvényes minden nemű (INT, Fumble…) labdaszerzésre, amely az 5 yardon belül történik.
Még egy (egyben két) érdekesség, amire eddig nem figyeltem.
Ha egy field goal kísérlet a 20 yardos vonalon belülről történik és sikertelen, akkor az tulajdonképpen TB és az ellenfél kiindulási pontja a 20 yardos vonal. Ha 20-on kívülről jön a rúgás ami sikertelen, akkor a labda helye NEM a line of scrimmage ahonnan a labdát feladták, hanem a „spot of the kick”, tehát az a pont ameddig a labdát hátradobták.
Őszinte leszek eddig egyik sem tűnt fel.
Ha már megvan a touchback szabály megnéztem az ellenoldali verzióját a Safety-t is.
Safety
A Safety egyike a pontszerző kísérleteknek, amelynek következtében (általában) két ponttal jutalmazzák az ezt végrehajtó csapatot. Safety sokféleképp érhető el, például úgy, hogy a labdát birtoklót a saját endzonejában leviszik, vagy a támadók szabálytalanságot követnek el a saját EZ-ban.
A Safety után az azt elszenvedő csapat még azzal is büntetve van, hogy a saját 20 yardosukról át kell rúgni a labdát a kétpontost értékesítő csapatnak.
Érdekesség, hogy gyakran „Safety punt"-nak hívják, de a szabály értelmében ez lehet punt, drop kick és normál kirúgás is, de ehhez tartó állványt nem lehet használni. Egy ilyen rúgást ugyan úgy vissza lehet hordani, mint egy klasszikus kirúgást, illetve még „onside kick” jelleggel lehet rövidet is rúgni, hiszen ha 10 yardot utazott, akkor utána megszerezhető a rúgó csapatnak is.
Ez a rúgás nagyban eltér többi pontszerzés utáni esettől, hiszen míg egy TD vagy FG után a pontot szerző csapat rúgja a labdát, addig itt az fogadja.
Ennek a birtoklás megőrzésnek köszönhetően statisztikailag jobb mint egy FG, mivel utána még lehetősége marad a csapatnak további pontokat szerezni.
A legkevésbé jellemző pontszerzési metódus, mégsem nevezhető ritkának. Statisztikai alapon minden játékhétre kell(ene) jutnia egynek.
Ha már safety, akkor annak az egypontos változata olyan, ami tényleg nem történik gyakran. Az NFL-ben 1940 óta nem jegyeztek fel ilyen esetet, az NCAA-ben legutóbb 2013-ban. Mindkét esetben a támadók érték el. Elméletben a védelem is szerezhet 1 pontos safety-t, de gyakorlati példa még nem volt rá. Egyébként ez az egyetlen elméleti eset, hogy egy csapat 1 ponttal végezzen egy NFL mérkőzésen. Az eredmény akkor sem lehet 1-0, hiszen „conversion safety” csak egy sikeres hatpontos után történhet, így beállítva egy valószínűtlen 6-1-es eredményt. Ebből következik, hogy a legkevesebb pontot hozó nem döntetlen mérkőzés is 2-0.
Egypontos safety példa, támadók:
Extra pont során a rúgást blokkolták, amit a védelem összeszedett, amit utána fumble formájában elveszített a saját end-zonjában.
Egypontos safety példa, védők:
Olyan valószínűtlen, hogy még nem történt dokumentált eset a játék történetében, de Benny Hill zenével elméletben komponálható.
Szóval a támadók felállnak extra ponthoz, egy pontos esetén blokkolják, két pontos esetén fumble. Ezt a D# összeszedi és elindul a támadók endzonja felé 98-100 yard, majd a célterület előtt szerelés közben ő is elejti, amit az eredeti támadó csapat összeszed. Ekkor az új labdabirtokló bemenekül a saját végzónájába és ott leviszik.
A Safety kategóriában van szándékos is, amikor a csapat vagy játékos (ld Darnold az előző mérkőzésen) dönt úgy, hogy ezt a megoldást választja és ezzel megakadályozza a védelem TD-jét, vagy a mérkőzés vége felé feláldoz két pont különbséget, hogy biztosabb helyről tudjon punt-olni és közben az órát is égesse.
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
Hozzászólás
Kivételesen nem GamePass-en, hanem a Sport tv-n néztem a meccset és ott Udvardi Gyula egész jól elmagyarázta ezt a "lendület-szabályt" azon melegében (nekem is újdonság volt egyébként:)
Járt a piros pont neki is és nektek is, köszi
Remek cikk, minden nap tanul valami újat az ember, köszönjük!
Főleg az a része tisztult le most nekem, hogy milyen módon lehet 1 pontot szerezni.
Nos, így érthető, hogy miért olyan vastag az a szabálykönyv. Köszönjük a remek cikket!