Bryan Stork (C, Florida State, 4. kör), Cameron Fleming (OT, Stanford, 4. kör) és Jon Halapio (OG, Florida, 6. kör), a New England Patriots draftolt újoncai május 10-én, szombaton konferencia telefonhívás keretében válaszoltak a média kérdéseire-TORESPONT-
Bryan Stork interjú
K: Isten hozott, és gratulálunk! A New England választott téged. Megosztanád velünk az ezzel kapcsolatos gondolataidat?
BS: Nagyon izgatott vagyok. Ez határozottan azon csapatok egyike, ahová mindig is kerülni akartam, és alig várom, hogy a csapat tagja lehessek, és segíthessek mérkőzéseket nyerni.
K: Patriots szurkoló voltál? Miért kedvelted a csapatot?
BS: Igen. Tetszett, ahogy csinálják a dolgokat, ahogy működtetik a szervezetet.
K: A combine-on problémáid voltak a válladdal és a térdeddel. Most már rendben vannak?
BS: Igen, remekül vagyok. Egyébként nem volt semmi komoly, futball játékos vagyok.
K: Hogyan jellemeznéd, milyen volt a kapcsolatod a Patriots-cal a draftolási időszakban?
BS: Volt néhány meghallgatásom, és tartottak felmérőt is.
K: A draft előtti időszakban, amikor is nem tudtál részt venni a combine-on, milyen volt a kommunikációd a csapatokkal, tekintve, hogy nem tudtad megmutatni mire vagy képes fizikálisan? Úgy érezted, hogy ettől függetlenül a csapatok fel tudják mérni, milyen játékos vagy?
BS: Nem aggódtam emiatt. A tudásomat akkor csillogtatom meg igazán, ha kint vagyok a pályán. Én futball játékos vagyok. Ügyes srác vagyok, aki büszke is erre. Nem aggódtam olyan dolgok miatt, amelyek lehet, hogy képesek lennének hátráltatni, mert valójában nem tudnak.
K: A Patriots immár az egymást követő harmadik szezonnak is ugyanazzal a kezdő támadófallal vág neki. Van benned amolyan „Na, majd én megmutatom!” érzés? Felvillanyoz, hogy amint belépsz, máris küzdened kell?
BS: Minden vágyam, hogy végre ott legyek, és küzdhessek a helyemért, hogy dolgozhassak. Csakis ezzel foglalkozom. Nem jósolom azt, hogy kezdő leszek, egyszerűen futballozni akarok.
K: Center és guard poszton is játszottál, az FSU karriered vége felé pedig főleg center voltál. Preferálod valamelyik pozíciót a támadófal belső részén?
BS: Nem igazán számít, azért vagyok itt, hogy futballozzak. Ez a lényeg.
K: Mondanál nekünk valamit arról, hogy mi történt az ujjaddal? Majdnem amputálták. Mi történt, hogy lehetett elkerülni azt?
BS: Néhány évvel ezelőtt történt. Túl vagyok rajta, egészséges vagyok, szóval nem kell többet beszélnünk erről.
K: Ismered Logan Mankins-t, vagy bárki mást a támadófalból?
BS: Persze, hallottam már róluk.
K: Mondhatjuk, hogy Mankins, vagy bármely másik srác rajongója vagy?
BS: Hát persze, a Patriots offensive line egyik rajongója vagyok. Komolyan. Nagyon sok futball meccset nézek, és Trickett edző [Rick Trickett, Assistant Head Coach/Offensive Line, FSU ] is sok felvételt mutatott róluk a Florida State-en. Kicsit vicces, hogy pont itt kötöttem ki, de nagyon boldog, és nagyon büszke vagyok.
K: Megvan még a szakállad? 
BS: Igen, megvan.
K: A formája amolyan idényközi, vagy az előszezonnak megfelelő?
BS: Egyszerűen csak növekszik. Lehet, hogy kicsit megnyírom majd. Most, hogy új állásom van, úgy kell kinéznem, mint egy profi.
K: Azon kívül, amikor a Florida State színeiben játszottál itt, jártál már máskor is Boston környékén? Egyáltalán, láttad már a környéket?
BS: Nem, eddig még nem. Talán egy kicsit, amikor a Boston College ellen játszottunk, és persze most.
(forrás: patriots.com)
Cameron Fleming interjú 
K: A Stanfordról érkezve melyek a fő erősségeid, és melyik az a néhány dolog, amelyben úgy gondolod, képes lehetsz javulni?
CF: Nem igazán tudnám most megmondani. Az edzők dolga, hogy eldöntsék, miben kell fejlődnöm, és miben vagyok jó. Csatlakozni fogok a csapathoz, és megkezdem a munkát. Valójában csak ennyit tudok mondani.
K: Melyek voltak az első gondolataid, amikor a Patriots téged választott.
CF: Nagyon izgatott voltam, nagyon örültem, hogy egy ilyen remek szervezetben játszhatok majd. Nagyon boldog voltam, hogy ők választottak.
K: Milyen jellegű kapcsolatod volt a Patriots-cal a draft előtt, ha kapcsolatba kerültetek egyáltalán?
CF: Hogy őszinte legyek, nem igazán tudom megmondani. Nem tudom teljesen felidézni, hogy mi történt. Annyi minden történt akkortájt – Combine, Pro Day, a draft előtti hívások, meg minden. Elképzelhető, hogy hívtak, és megkérdezték az azonosító számomat… [A válasz vége nem volt teljesen érthető, majd a hangfelvétel szerint az újságíró viccesen megjegyezte, hogy Fleming olyan, mint a repülő-, vagy a rakétamérnök, aki elfelejti kivel is beszélt nemrég. Fleming egyébként repülés és űrhajózás szakon szerzett egyetemi fokozatot – a szerk.]
K: A Patriots-ban jelenleg két nagyon jó offensive tackle játszik. Játszottál valaha a támadófal belsejében? Jelezték-e feléd, hogy a támadófal különböző posztjain is kipróbálhatnak majd?
CF: Eddig nem hallottam ilyesmit. Odamegyek, és ott fogok játszani, ahova raknak, és tanulni fogok azoktól a srácoktól. Említette, hogy két remek tackle-jük van. Ezzel tisztában vagyok. A lényeg, hogy megvan az esélyem, hogy tanuljak tőlük, és hogy lássam, miről szól az egész NFL.
K: Játszottál guardot valaha?
CF: Talán néhány play erejéig a Stanfordon, poénból.
K: A draftolási időszakban volt olyan csapat, amelynek a részéről felmerült, hogy guardot kellene játszanod?
CF: Szerintem ez csak önökben merült fel – csak a média kérdezget engem erről. Szerintem valamennyi csapat azon volt, hogy megszerezze a nekik megfelelő játékost, a többit pedig a csapaton belül fogják megoldani.
K: Minden bizonnyal nem fogsz túl sokat beszélgetni Matt Patricia-val, de ő is rakétamérnök. [A híradások szerint Matt Patricia kiváló rakétamérnök lehetett volna, de ő az edzői pályát választotta – a szerk.] Amikor két rakétamérnök van együtt egy szobában, vajon miről beszélgetnek?
CF: Minden bizonnyal elmélyülnénk egy kicsit az átlagember számára érdektelen és érthetetlen részletekben. Beszélgetnénk akármelyik új repülőgépről – odavagyok a repülőgépekért. Nagyon kedvelem az űrhajózást is, de jobban érdekelnek a repülőgépek, a sugárhajtású gépek, és hasonlók. Ha benne lenne, egy egész napot végigdumálhatnánk.
K: Ha nem jött volna be a futball, mi lett volna a B-terv?
CF: Minden bizonnyal elmentem volna dogozni, remélhetőleg a magánszektorba, vagy ilyesmi – ha nem lettem volna elég szerencsés ahhoz, hogy a Patriots-hoz kerüljek, megpróbáltam volna használni a másik agyféltekémet, azt amelyik nem a futballé.
K: Elég hamar megszerezted az egyetemi fokozatodat, pontos ez így? Elmondanád, hogy volt ez időrendben?
CF: Teljes egészében nincs még meg a fokozatom. Úgy egy hónapon belül fogom megszerezni. Maradhattam volna még az ötödik évre is. Ez most a negyedik egyetemi évem, négy évet jártam ide. Bár az első évet piros mezesként teljesítettem. [Az első egyetemi évben az edzéseken részt vehetett, de nem játszhatott mérkőzéseken – a szerk.]
K: Tartott neked bármilyen felmérőt Dave DeGuglielmo, a Patriots offensive line edzője?
CF: Nem, nem volt ilyen.
K: Ismersz valakit a csapatból, vagy bárkit az offensive line-ból?
CF: Tudom, hogy volt néhány offensive line játékos, akik a Stanfordról mentek a Patriots-ba. Vill Svitek töltött itt némi időt, és talán Matt Kopa is egy kicsit. Aztán ott van Marcus Cannon is, valójában ő toborzott engem a TCU-ba, [Texas Christian University –a szerk.] ő volt a vendéglátóm a TCU-n, amikor még úgy volt, hogy a TCU irányába kötelezem el magam.
K: Ezek közül a srácok közül adott-e bármelyik valamilyen tanácsot a draft időszakára?
CF: Velük nem igazán beszéltem, mivel van néhány olyan srác, mint Jonathan Martin [OT, Stanford, 2012-ben a Miami Dolphins draftolta a második körben, jelenleg a San Francisco 49-ers játékosa – a szerk.] vagy Dave DeCastro [OG, Stanford, 2012-ben a Pittsburgh Steelers draftolta az első körben – a szerk.], akik korban közelebb állnak hozzám. Ők elmondták, hogy miről szól ez az egész, és hogy mit kell tennem a siker érdekében, ami alapjában véve nem más, mint hogy keményen kell dolgozni, leszegett fejjel kell robotolni. Ez lényegében ugyanaz, mint amit a Stanfordon csináltunk, kivéve, hogy itt kicsivel több lehetőség lesz a futballra, mivel nem kell suliba járni.
K: Mit gondolsz, melyik lenne a nehezebb: rakétamérnöknek, űrhajósnak lenni, vagy sikeressé válni az NFL-ben?
CF: Nem hiszem, hogy bármelyik is nehezebb lenne a másiknál. Ha azt a másik utat választanám, akkor is beleadnék mindent. Mindent megtennék azért, hogy a legjobb rakétamérnök legyek. Űrhajós nem lehetek, ahhoz túl magas vagyok. Valójában egy hüvelykkel vagyok magasabb a kelleténél. De ha azon az úton indulnék el, akkor is beleadnék mindent, ami csak tőlem telik. Most éppen az NFL útján járok, és a Patriots-ban fogok játszani, és itt is beleadok majd mindent. Nem hiszem, hogy bármelyik út nehezebb lenne a másiknál.
K: Miért baj az egy űrhajósnál, ha túl magas?
CF: Be kell ülni a repülőgépbe. Látott már 7 láb magas embert a pilótafülkében?
K: Még soha nem ültem pilótafülkében, és nem is láttam még olyan magas embert a pilótafülkében.
CF: Kiterjedés és tömeg. Belemehetünk a részletekbe, ha szeretné. Szolgálhatok néhány egyenlettel.
K: Egykori edződ, David Shaw az NFL Network vendége volt, amikor draftoltak. Azt mondta, senki sem tud túljutni rajtad. Meg tudnád osztani velünk a saját tapasztalataidat? Ez szerinted is így van?
CF: A tapasztalataim forrása az, hogy nekünk Stanfordban van néhány edzőnk. Mint tudják, ott van Jim Harbaugh edző, aki már az NFL-ben van, és Shaw edző, aki, ha akarna, valószínűleg bármikor elmehetne az NFL-be. Van néhány remek O-line edzőnk is, mint Tim Drevno [egykori offensive line edző] és Mike Bloomgren [társ-vezetőedző/támadó koordinátor], és úgy vélem, ők mind remek tanítómestereim voltak. Mindegyiküktől más és más dolgot tanulhattam. Ők voltak, akik ösztönöztek. Hogy senki nem jut túl rajtam? Mindig azt a célt próbáltam elérni, hogy senki se tudjon túljutni rajtam. Az offensive line játékának mondhatni ez az egyik lényege. Próbáltam a lehető legjobbat nyújtani a pályán, és úgy alakult, hogy néhányszor sikerült végrehajtanom azt.
K: Az elmúlt néhány évben sok tehetséges offensive line játékost draftoltak a Stanfordról. Mi van a programban, ami ilyen sok offensive line játékost segít hozzá, hogy NFL szintű tehetséggé váljon?
CF: Úgy gondolom, hogy csakis az ottani környezet teszi. Néhány iskolában minden csak a futballról szól, néhány iskolában pedig minden csak a tanulásról. Nálunk a futball és a tanulás egyaránt fontos. Az NFL-ben a legfontosabb dolog az egyensúly, hogy képes legyél kontrollálni az életedet, és ennek köszönhetően a futballra is teljes mértékben tudj koncentrálni. Úgy vélem, hogy ez olyasmi, ami igazán fontos dolog, amire a Stanford megtanítja az embert, mivel az iskola nagyon szigorú, és mert nagyon kemény futballt játszunk. Nem beszélve az általunk játszott futball professzionális stílusáról. Nagyon sok play-t variálunk, valószínűleg többet, mint bármelyik másik egyetem, és nagyon sok variációnk van a játékok áthívására, nagyon sok dolgot kell észben tartanunk, szóval úgy gondolom, hogy ezek mind segítenek abban, hogy fel lehessen készülni az NFL kemény világára.
(forrás: patriots.com)
Jon Halapio interjú
K: Mi volt a reakciód, amikor megtudtad, hogy a Patriots téged választott?
JH: Megkönnyebbültem. nagyon nagy megkönnyebbülés volt. Nagyon izgatott és boldog voltam. Ez most egy nagyon izgalmas időszak a számomra. Igazán nagyon örülök, hogy bejött az a telefonhívás.
K: Mit gondolsz arról, hogy a Patriots-ban újra csatlakozhatsz a csapattársadhoz, Dominique Easley-hez (DL, Florida)?
JH: Remek érzés. Szeretem a srácot, és biztos vagyok benne, hogy ő is legalább annyira izgatott, mint én, és mindketten készen állunk arra, hogy megkezdjük a munkát.
K: Milyen volt Easley ellen játszani az edzéseken Floridában?
JH: Sokkal jobb futball játékossá váltam általa. Ő egy nagyon tehetséges cimbora, és mindketten nagyon izgatottak vagyunk amiatt, hogy a New England Patriots-ért dolgozhatunk. Mindketten alázattal telve érkezünk a csapathoz; mindketten jól edzhetőek vagyunk, így készen állunk az edzésekre, és hogy kivívjuk a csapat elismerését, és hogy dolgozzunk a csapatért.
K: Easley olyan srác, akit nehéz blokkolni? Melyek azok a tulajdonságai, amelyek kiemelkedőek?
JH: Ő egy igazi megállíthatatlan játékos; ebben nincs semmi újdonság, amit a New England ne tudna már róla. Egy mindenhol bevethető, kiváló játékos. Mint ahogy az elején mondtam, már nagyon izgatottak vagyunk, hogy megérkezzünk oda, és elkezdhessük a munkát.
K: Az egyik scout riport szerint 80 százalékos mellizom szakadással játszottál, igaz ez?
JH: Igen, ez így van.
K: Beszélnél arról, hogy mennyire kemény vagy? Ez az egyik dolog, amire büszke lehetsz? Mennyire volt nehéz azzal a sérüléssel játszani?
JH: Nagyon nehéz volt, de egyszerűen imádom a futballt. Amikor futball mérkőzésen játszol, tele vagy adrenalinnal, így nem is érzed annyira a fájdalmat. De most nagyon örülök, hogy New England-be mehetek, és teljesen egészségesen dolgozhatok.
K: Mikor történt ez a sérülés?
JH: Tavaly júliusban.
K: Hogy érzed most magad?
JH: Remekül, igazán jól.
K: Milyen érzés, amikor valakinek elszakad a mellizma?
JH: Olyan, mintha valaki olyan sokáig nyújtaná az izmot a mellkasodon, hogy elpattan, mint egy gumiszalag, amit túl hosszúra húznak.
K: A Patriots a teljes kezdő offensive line-nal tér vissza. Milyen elképzelésekkel fogysz csatlakozni a csapathoz?
JH: Csatlakozom a csapathoz, megteszek mindent, amit az edzők kérnek tőlem, és dolgozom a csapatért. Legyek akár csere játékos, vagy bármi is legyen a szerepem, arra készülök, hogy ott legyek, hogy legalulról kezdjek mindent és hogy dolgozzak minden nap, hogy hozzájáruljak a csapat sikeréhez.
K: Mint játékosnak, melyek az erősségeid, és melyik az a néhány dolog, amelyen még dolgoznod kell, hogy készen állj az NFL-beli megmérettésre.
JH: Nagyon jó az edzésmunkám. Nagyon örülök, hogy oda kerültem, és dolgozhatok a csapatért. Ez minden amit mondhatok, nagyon jól edzhető játékos vagyok, és készen állok, hogy dolgozzak, hogy segítsek, hogy mindent megtegyek a csapatért.
(forrás: patriots.com)
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges