A New England Patriots cornerbackje 2013-ban szívós munkával, igazán eredményes szezont mondhat magáénak. Egyik legnagyobb példaképe, az édesapja, Theodore szeptember 12-én halt meg. 13-án a Pats 13-10-es arányban győzedelmeskedett a New York Jets együttese ellen és Talib 6 éves pályafutása egyik legjobb teljesítményét produkálta.-TORESPONT-
“Ott volt velem” – mondta Talib, aki akkor 2 INT-t szerzett és egy fumble-be is belehajszolta az ellenfelet. „Ö az elsőszámú példa a számomra”.
Theodore Talib tüdőbetegségben (sarcoidosis) szenvedett az elmúlt három évben. A 2008-as draftot követően, amikor a Tampa Bay az első körben (20. helyen) kiválasztotta, Aqib Talib magával vitte Tampába, az addig Trentonban (New Jersey) élő édesapját is. Egyrészről nagyon fontos időt tudtak így együtt tölteni, másrészről nehéz időszak volt a fiatal ember életében, látni hogyan gyengül egészségileg az az férfi, akit mindig csodált.
A Clevelandben felnőtt ifjabb Talib éppen édesapja miatt tetováltatta a jobb kézfeje fölé a “family first” (elsö a család) kifejezést.
“Mindig is nagyon odafigyelt a családjára, mindig gondoskodott rólunk. Bár édesanyámmal (Okolo) születésemtől kezdve külön éltek, apám élete végéig gondoskodott anyámról is. Megmutatta hogyan legyek apa, családfő és olyan valaki, aki jól kezeli az életét.”
Ennek ellenére Talib, eddigi NFL-es pályafutása során, szembe került már a törvénnyel, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni. Mindezek ellenére, amióta a Patriots egy trade keretében megszerezte a cornerbacket 2012. novemberében, egy törvényellenes cselekedet sem köthető hozzá.
Az ESPN stábja idén már többször is megkereste a játékost egy ilyen interjú miatt, de ő folyamatosan visszautasította ezeket a felkéréseket, ám most mégis kötélnek állt. Lássuk Aqib Talib útját az NFL-be:
Mikor játszott először: “Szervezett keretek közt valamikor nyolcadik osztályos koromban kezdtem játszani. 1999-ben elköltöztünk Texasba és ott volt először rajtam vállvédő és sisak.”
Miért költöztek Texasba: “Clevelandben és Trentonban is éltem egyszerre. Apám Trentonban volt, így iskolába Clevelandbe jártam, míg a nyarakat Trentonban töltöttem. Aztán a negyedik és hatodik osztály között Trentonba jártam iskolába és a nyarakat Clevelandben töltöttem. Szóval én olyan ingázó srác voltam. Aztán a hetedik osztály utáni nyáron anyám Celevelandből Texasba költözött. A bátyám, aki tizenegyedikbe járt, sokat hallott a texasi középiskolai fociról és mivel az álma neki is az NFL volt, így kijelentette, hogy ő az utolsó két évét Texasban akarja elvégezni.”
Első élmények a fociról: “Clevelandben sokat játszottunk az utcán, de az mégsem volt az igazi, hiszen még vállvédőnk sem volt. Kosaraztunk és baseballoztunk. Egyszerüen akkor senki nem játszott igazi, szervezett focit.”
Fiatalkori kedvenc csapata és játékosai: “Egyértelmüen a Cowboys. Ember, egy igazi Michael Irvin drukker voltam. Meg persze Deion Sanders. Ök voltak Amerika Csapata (America’s Team).“
Legszebb emlékek a Richardson Berkner Középiskola idejéből: „11. osztályban, szerintem 7-3-mal végeztünk, holtversenyben a harmadik helyen álltunk, de nem jutottunk be a rájátszásba. Aztán 12-ben, 8-2-vel végeztünk és be is jutottunk a playoffba, ez volt az első eset 30-40 év alatt, amikor a suli ezt megcsinálta. Azt hiszem, ez a playoff a legkedvesebb emlékem onnan.“
Beiratkozás a Kansas Egyetemre: Mark Mangino (vezetőedzö) mutatta a legnagyobb érdeklődést irányomba az összes edző közül. Eljött hozzánk, együtt reggelizett velünk és a következőket mondta: „Mi a Kansas vagyunk, talán nem olyan jók, mint a Texas, de a BIG 12-ben játszhatsz és olyan csapatok ellen mutathatod meg mit tudsz, mint a Texas, Oklahoma, Oklahoma State és Nebraska.“ Na hát így adta el magukat nekem.“
Legszebb emlékek a kansasi időkből: „Egyértelmüen az Orange Bowl. 11-0-ra álltunk, mielőtt kikaptunk a Missouri ellen. Aztán megnyertük az Orange Bowlt és én letten a Bowl MVP-je.“
3 év után jelentkezett a Draftra: „A második (sophomore) évem után sokakkal beszéltem erről és Mangino edző azt mondta: „Ha még egy évet játszol és a harmadik év (junior) után itthagysz minket, akkor te leszel az első első körös tanítványom.“ Szóval, valahogy így terveztük a dolgot. Betett a támadók közé, engedett néhány TD-t szereznem, returner is voltam. Az Orange Bowl után pedig még inkább hittem az egészben.”
20-ként választotta ki a Tampa Bay Buccaneers a 2008-as Drafton: “Az ember folyamatosan követi valahogy a kiválasztásokat évről-évre és úgy voltam vele, hogy ha Combine-on gyorsan tudok futni, akkor meglehet az esélyem az első körre. Úgyhogy odamentem és futottam egy 4.44-es időt, ami után az elképzelésem beigazolódott és az első körben ki is húztak. Nagyon sok draft előtti interjún voltam és sokaktól hallottam, hogy “ha ezen és ezen a ponton még benn leszel, akkor kiválasztunk.” Szóval csak idő kérdése volt, hogy mikor mondják a nevem.”
4,5 év a Buccaneers színeiben: “Imádtam a csapatomat. Nagyon közel álltunk egymáshoz, Raheem Morris-szal 3 évet dolgoztam együtt és mind a mai napig az egyik legjobb barátom. Nagyon jó élmények kötnek oda, remek volt a környezet és az idő is nagyon jó volt. Ott vettem az első házamat is és nem akartam változtatni.”
Trade a Patriotshoz 2012. novemberében: “Először nagyon meglepődtem, hiszen elég sokat beszélgettünk Schiano edzővel, minden alkalmat kihasználtam, hogy vele beszélhessek. Egyike voltam a csapat vezetőinek, úgy gondoltam minden rendben megy. Schiano edző mindig elmondta hogy állnak a dolgok, legyen bármilyen szituációról szó. Eltradeltek, de lehet ennél jobb helyre kerülni? Izgatott voltam, úgy voltam vele, hogy “a fenébe eltradeltek”. De a testvérem csak annyit mondott: “A Patriotshoz mész, minden évben a playoffban játszhatsz.” Sok volt az izgalom abban az időben, sehova máshova nem szerettem volna ha eltradelnek, csak ide.”
Kikerülni a free agency piacra fél év után: “Volt fél évem megtapasztalni hogyan müködnek itt a dolgok. Ez egy elsőosztályú hely, az edzőktől kezdve az öltözőig. A csapattársak is gyorsan befogadtak. Itt is szoros a kapcsolat a srácok közt, akár csak Tampában. Nem akartam megint újabb öltözőbe kerülni és új emberekkel találkozni. Nem hagyhatsz ki egy ilyen lehetőséget, hogy egy ilyen szervezetben dolgozhatsz. Semmi okom nem volt máshová menni.”
Egy éves szerződés után, újra kikerülni a free agency piacra: “Egyelőre nem foglalkozom vele, nem izgulok miatta. Van még dolgunk itt, most a Patriots tagja vagyok és napról napra készülök.
Két legnagyobb példaképe: “Az apámnak 4 gyereke van és mindig keményen dolgozott. Mindig gondunkat viselte és úgy tett, mintha mindig minden rendben lenne. Persze tudtuk, hogy ez nincs így. Óriási munkát végzett a családdal, figyelni a gyerekeire és a többiekre – kilenc testvére volt. Mindegyik úgy hívta fel őt és kért pént, mintha gazdag lett volna, de nem. Aztán a testvérem. Ember, a testvérem (akit Talib csak Q-ként említett) apám nyomdokában van. Mindent belead mindig. Ö mutatta meg, hogyan kerülhetek be a ligába. Fogalmam sem volt az ösztöndíjakról, a combine-ról, meg ilyenek, a testvérem volt az agy az egész folyamatban. Kilejenthetem, hogy az apám és a testvérem voltak akik a felszínen tartottak. Remek emberek.”
Amit a footballban szeret: „A versenyt. Imádom, hogy a srácok felállnak velem szemben és azt hiszik meg tudnak verni, de én tudom, nem fogom hagyni nekik. Ez a legjobb dolog a fociban – ott hatvanvalahány ember másik hatvanvalahány ellen és mindegy mi történik, a legjobbjukat adva nyerni akarnak mind. Versenyzői mentalitás mindenhol. Az öltözőben a szemetest használjuk kosarazáshoz, ilyen dolgoknál is kijön a verseny köztünk. Ez a legfontosabb dolog amit szeretek – a verseny.”
Az eddigi útjának az összegzése: Ember, ez olyan mint egy mozifilm. Valaki igazán írhatna róla egy könyvet. A környék ahonnan jöttünk Clevelandben, szörnyü volt. Szinte csak elhagyatott épületek állnak ott, hihetetlen számomra.”
A hála amit érez, hogy honnan jutott el idáig: “Egy percet sem veszek biztosnak. Minden reggel és este imádkozom. És köszönetet mondok Istennek minden egyes alkalommal, hogy így megáldott engem.“
forrás: ESPN Boston
“Ott volt velem” – mondta Talib, aki akkor 2 INT-t szerzett és egy fumble-be is belehajszolta az ellenfelet. „Ö az elsőszámú példa a számomra”.
Theodore Talib tüdőbetegségben (sarcoidosis) szenvedett az elmúlt három évben. A 2008-as draftot követően, amikor a Tampa Bay az első körben (20. helyen) kiválasztotta, Aqib Talib magával vitte Tampába, az addig Trentonban (New Jersey) élő édesapját is. Egyrészről nagyon fontos időt tudtak így együtt tölteni, másrészről nehéz időszak volt a fiatal ember életében, látni hogyan gyengül egészségileg az az férfi, akit mindig csodált.
A Clevelandben felnőtt ifjabb Talib éppen édesapja miatt tetováltatta a jobb kézfeje fölé a “family first” (elsö a család) kifejezést.
“Mindig is nagyon odafigyelt a családjára, mindig gondoskodott rólunk. Bár édesanyámmal (Okolo) születésemtől kezdve külön éltek, apám élete végéig gondoskodott anyámról is. Megmutatta hogyan legyek apa, családfő és olyan valaki, aki jól kezeli az életét.”
Ennek ellenére Talib, eddigi NFL-es pályafutása során, szembe került már a törvénnyel, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni. Mindezek ellenére, amióta a Patriots egy trade keretében megszerezte a cornerbacket 2012. novemberében, egy törvényellenes cselekedet sem köthető hozzá.
Az ESPN stábja idén már többször is megkereste a játékost egy ilyen interjú miatt, de ő folyamatosan visszautasította ezeket a felkéréseket, ám most mégis kötélnek állt. Lássuk Aqib Talib útját az NFL-be:
Mikor játszott először: “Szervezett keretek közt valamikor nyolcadik osztályos koromban kezdtem játszani. 1999-ben elköltöztünk Texasba és ott volt először rajtam vállvédő és sisak.”
Miért költöztek Texasba: “Clevelandben és Trentonban is éltem egyszerre. Apám Trentonban volt, így iskolába Clevelandbe jártam, míg a nyarakat Trentonban töltöttem. Aztán a negyedik és hatodik osztály között Trentonba jártam iskolába és a nyarakat Clevelandben töltöttem. Szóval én olyan ingázó srác voltam. Aztán a hetedik osztály utáni nyáron anyám Celevelandből Texasba költözött. A bátyám, aki tizenegyedikbe járt, sokat hallott a texasi középiskolai fociról és mivel az álma neki is az NFL volt, így kijelentette, hogy ő az utolsó két évét Texasban akarja elvégezni.”
Első élmények a fociról: “Clevelandben sokat játszottunk az utcán, de az mégsem volt az igazi, hiszen még vállvédőnk sem volt. Kosaraztunk és baseballoztunk. Egyszerüen akkor senki nem játszott igazi, szervezett focit.”
Fiatalkori kedvenc csapata és játékosai: “Egyértelmüen a Cowboys. Ember, egy igazi Michael Irvin drukker voltam. Meg persze Deion Sanders. Ök voltak Amerika Csapata (America’s Team).“
Legszebb emlékek a Richardson Berkner Középiskola idejéből: „11. osztályban, szerintem 7-3-mal végeztünk, holtversenyben a harmadik helyen álltunk, de nem jutottunk be a rájátszásba. Aztán 12-ben, 8-2-vel végeztünk és be is jutottunk a playoffba, ez volt az első eset 30-40 év alatt, amikor a suli ezt megcsinálta. Azt hiszem, ez a playoff a legkedvesebb emlékem onnan.“
Beiratkozás a Kansas Egyetemre: Mark Mangino (vezetőedzö) mutatta a legnagyobb érdeklődést irányomba az összes edző közül. Eljött hozzánk, együtt reggelizett velünk és a következőket mondta: „Mi a Kansas vagyunk, talán nem olyan jók, mint a Texas, de a BIG 12-ben játszhatsz és olyan csapatok ellen mutathatod meg mit tudsz, mint a Texas, Oklahoma, Oklahoma State és Nebraska.“ Na hát így adta el magukat nekem.“
Legszebb emlékek a kansasi időkből: „Egyértelmüen az Orange Bowl. 11-0-ra álltunk, mielőtt kikaptunk a Missouri ellen. Aztán megnyertük az Orange Bowlt és én letten a Bowl MVP-je.“
3 év után jelentkezett a Draftra: „A második (sophomore) évem után sokakkal beszéltem erről és Mangino edző azt mondta: „Ha még egy évet játszol és a harmadik év (junior) után itthagysz minket, akkor te leszel az első első körös tanítványom.“ Szóval, valahogy így terveztük a dolgot. Betett a támadók közé, engedett néhány TD-t szereznem, returner is voltam. Az Orange Bowl után pedig még inkább hittem az egészben.”
20-ként választotta ki a Tampa Bay Buccaneers a 2008-as Drafton: “Az ember folyamatosan követi valahogy a kiválasztásokat évről-évre és úgy voltam vele, hogy ha Combine-on gyorsan tudok futni, akkor meglehet az esélyem az első körre. Úgyhogy odamentem és futottam egy 4.44-es időt, ami után az elképzelésem beigazolódott és az első körben ki is húztak. Nagyon sok draft előtti interjún voltam és sokaktól hallottam, hogy “ha ezen és ezen a ponton még benn leszel, akkor kiválasztunk.” Szóval csak idő kérdése volt, hogy mikor mondják a nevem.”
4,5 év a Buccaneers színeiben: “Imádtam a csapatomat. Nagyon közel álltunk egymáshoz, Raheem Morris-szal 3 évet dolgoztam együtt és mind a mai napig az egyik legjobb barátom. Nagyon jó élmények kötnek oda, remek volt a környezet és az idő is nagyon jó volt. Ott vettem az első házamat is és nem akartam változtatni.”
Trade a Patriotshoz 2012. novemberében: “Először nagyon meglepődtem, hiszen elég sokat beszélgettünk Schiano edzővel, minden alkalmat kihasználtam, hogy vele beszélhessek. Egyike voltam a csapat vezetőinek, úgy gondoltam minden rendben megy. Schiano edző mindig elmondta hogy állnak a dolgok, legyen bármilyen szituációról szó. Eltradeltek, de lehet ennél jobb helyre kerülni? Izgatott voltam, úgy voltam vele, hogy “a fenébe eltradeltek”. De a testvérem csak annyit mondott: “A Patriotshoz mész, minden évben a playoffban játszhatsz.” Sok volt az izgalom abban az időben, sehova máshova nem szerettem volna ha eltradelnek, csak ide.”
Kikerülni a free agency piacra fél év után: “Volt fél évem megtapasztalni hogyan müködnek itt a dolgok. Ez egy elsőosztályú hely, az edzőktől kezdve az öltözőig. A csapattársak is gyorsan befogadtak. Itt is szoros a kapcsolat a srácok közt, akár csak Tampában. Nem akartam megint újabb öltözőbe kerülni és új emberekkel találkozni. Nem hagyhatsz ki egy ilyen lehetőséget, hogy egy ilyen szervezetben dolgozhatsz. Semmi okom nem volt máshová menni.”
Egy éves szerződés után, újra kikerülni a free agency piacra: “Egyelőre nem foglalkozom vele, nem izgulok miatta. Van még dolgunk itt, most a Patriots tagja vagyok és napról napra készülök.
Két legnagyobb példaképe: “Az apámnak 4 gyereke van és mindig keményen dolgozott. Mindig gondunkat viselte és úgy tett, mintha mindig minden rendben lenne. Persze tudtuk, hogy ez nincs így. Óriási munkát végzett a családdal, figyelni a gyerekeire és a többiekre – kilenc testvére volt. Mindegyik úgy hívta fel őt és kért pént, mintha gazdag lett volna, de nem. Aztán a testvérem. Ember, a testvérem (akit Talib csak Q-ként említett) apám nyomdokában van. Mindent belead mindig. Ö mutatta meg, hogyan kerülhetek be a ligába. Fogalmam sem volt az ösztöndíjakról, a combine-ról, meg ilyenek, a testvérem volt az agy az egész folyamatban. Kilejenthetem, hogy az apám és a testvérem voltak akik a felszínen tartottak. Remek emberek.”
Amit a footballban szeret: „A versenyt. Imádom, hogy a srácok felállnak velem szemben és azt hiszik meg tudnak verni, de én tudom, nem fogom hagyni nekik. Ez a legjobb dolog a fociban – ott hatvanvalahány ember másik hatvanvalahány ellen és mindegy mi történik, a legjobbjukat adva nyerni akarnak mind. Versenyzői mentalitás mindenhol. Az öltözőben a szemetest használjuk kosarazáshoz, ilyen dolgoknál is kijön a verseny köztünk. Ez a legfontosabb dolog amit szeretek – a verseny.”
Az eddigi útjának az összegzése: Ember, ez olyan mint egy mozifilm. Valaki igazán írhatna róla egy könyvet. A környék ahonnan jöttünk Clevelandben, szörnyü volt. Szinte csak elhagyatott épületek állnak ott, hihetetlen számomra.”
A hála amit érez, hogy honnan jutott el idáig: “Egy percet sem veszek biztosnak. Minden reggel és este imádkozom. És köszönetet mondok Istennek minden egyes alkalommal, hogy így megáldott engem.“
forrás: ESPN Boston
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges