A Keion White sztori

Keion White a 2023-as drafton egyike volt annak a négy játékosnak, aki bár a helyszínen várta az első napi kiválasztását, de ez mégsem történt meg. Will Levis-t és Joey Porter Jr.-t aztán rögtön a második nap első két pickjével elvitték, míg Brian Branch és White egymás után, a 45. és a 46. pick-kel lett kiválasztva. Utólag nyugodtan mondhatjuk, hogy egyáltalán nem volt elbizakodott a tehetségét illetően, és simán első napos tehetség volt az idei teljesítménye alapján.

White az észak-karolinai Raleigh városában nőtt fel, és a helyi Garner Magnet High Schoolba járt középiskolába. Már korán megmutatkozott a tehetsége a sportban, az iskolai focicsapatban egyszerre játszott defensive end-et és tight end-et is. Végzősként utóbbi poszton 20 elkapásból 243 yardot és négy touchdown-t szerzett, és bár csak háromcsillagos prospect volt, több egyetem is látott benne fantáziát, így ő az ajánlatok közül végül az Old Dominion egyetemét fogadta el.

Újoncként még sokan nem gondolták igazi NFL aspiránsnak, amikor megjelent az Old Dominion edzőpályáján. De White már ekkor tudta mit akar, így az akkor 180 centi magas, alig több mint 100 kilós újonc megnézte az egyetemi csapat roster-ét, és megkereste rajta a legjobb játékost. 2017-ben ez Oshane Ximines volt, aki akkor defensive end-ként játszott, és aki akkor két évnyire volt attól, hogy az iskola történetének első NFL-draft pickje legyen. Miután a célpont megvolt, White munkához látott.

– Hallottad már azt az elméletet, hogy keresd meg a legnagyobb fickót a csapatban, és egyszerűen verd pofán? – kérdezte White. – Na, ez volt az én filozófiám is.

Az edzőpályán White a blokkolási gyakorlatok során amikor csak tehette Ximines ellen állt fel. A konditeremben pedig csak őt figyelte. Ha Ximines többet emelt nála, White azonnal ment a tárcsákhoz, és már pakolta is fel a saját rúdjára. Folyamatos volt közöttük a vetélkedés, és ez vezetett az egyik legnagyobb összecsapásukhoz az egyetemen.

A 2018-as holtszezonban White egyre erősebb lett, és elképesztő súlyokat mozgatott meg. Ezzel folyamatosan nyomasztotta Ximines-t, egészen addig, míg egy edzés előtt úgy döntöttek, hogy végre megküzdenek egymással egy abroncshúzó versenyen.

Ez olyasmi, mint egy a hagyományos kötélhúzás, de ebben a változatban a két résztvevő kötél helyett egy gumiabroncs két oldalán áll fel, és próbálja meg elhúzni a másikat. Ez nem csak erő kérdése, mert a kötéllel szemben a gumiabroncsot lehet tépni-rángatni, oldalra tolni, forgatni, szóval igazi kihívás technikában, egyensúlyban is. Persze, főleg erő, de sokkal komplexebb, mint egy kötélhúzás. Amerikában ez egy bevett gyakorlat az edzőpályákon. Igazi kakasviadal.

  ( Valahogy így : https://www.youtube.com/watch?v=EVobzIafHVQ )

A hír gyorsan elterjedt az öltözőben. 

– Ez volt a nap fő eseménye – mondta Ximines – Én és Keion, a csapat két legnagyobb, leggyorsabb, legerősebb játékosa.

A gumiabroncsot kettőjük közé helyezték, miközben a csapattársak körbeállták őket. Amikor megszólalt a sípszó, White (akkor már 122 kg) és Ximines (116 kg) megragadta a gumiabroncsot, megvetették a lábukat, és húzták ahogy csak bírták. Megfeszítették a törzsizmaikat, és minden erejüket és ügyességüket bevetették a másik ellen. Hangos nyögésektől visszhangzott az egész edzőpálya, a csapattársaik pedig ámulattal nézték mi történik. Mert ez a viadal méltónak bizonyult a hírveréséhez : miközben az edzők már azt hitték, hogy valamelyikük összeesik, ők hosszú perceken keresztül minden erejüket megfeszítve küzdöttek.

Aztán nemsokára mindketten szinte egyszerre tényleg megrogytak, de amikor földre értek, még akkor is, a földön hemperegve próbálták letépni egymásról a kereket, és nem adták fel egy istennek sem.

– Ha valaha is próbáltál három percig egyfolytában 100%-os teljesítményt leadni, hát az pokolian kimerítő. És mi pontosan ezt csináltuk – mondta White. – Egyikünk sem hátrált meg egy pillanatra sem. A végére mindketten csak feküdtünk a földön, és még mindig próbáltuk húzni azt az átkozott abroncsot. Ez persze arra a napra mindkettőnk edzését tönkrevágta. Esküszöm, hogy ennyire fáradt még soha életemben nem voltam.

– Egyikünk sem akarta feladni – tette hozzá Ximines. – De persze nem kell mondanom, hogy végül kié lett a győzelem.

White elismerte, hogy Ximines minden egyes edzésen "szétrúgta a seggét", de ő pontosan ezt is akarta. Fiatal volt és kiforratlan, de már ekkor is határtalan teherbírása volt, és semmi más nem érdekelte csak a versengés. A küzdelem iránti vágy egyszerűen bele volt kódolva a génjeibe.

– Ha a legjobb akarsz lenni, akkor nem riadhatsz vissza a kudarctól – mondta White. – Könnyedén elkerülhettem volna az igazi nehézségeket, és csinálhattam volna úgy, ahogy kényelmes. De nem igazán érzem úgy, hogy ettől fejlődnék. Ha folyamatosan keresem a kudarc lehetőségét, és felülemelkedem azon a szinten, amin elbukom, akkor folyamatosan egyre jobb leszek.

És ezt csinálja a Patriots-nál is. Ez is része annak, hogy Keion White második NFL-szezonjában a liga egyik legígéretesebb fiatal játékosa lett.

Az egyetemen töltött első két évében Keion a támadócsapattal edzett. Jeff Comissiong az Old Dominion defensive line edzője mindent megpróbált, hogy megszerezze White-ot, még cserét is felajánlott érte a defense-ből, de a csapat offense edzői hallani sem akartak arról, hogy az atletikus, erős tight end-et elvigyék a védelembe. Még Ximines sem tudta elfogadni ezt, ő és Comissiong is biztos volt benne, hogy White rossz helyen van.

– Még a támadó edzőink is azt mondták, hogy ez a srác mindig a határokat feszegeti. Mindig azon a határon van, hogy zászlót dobjanak rá – mondta Comissiong, aki manapság a Boston College-nál edzősködik. – Én meg azt mondtam nekik : ez azért van, mert ő egy született védőjátékos. Igazi védekező mentalitása van.

White-nak a 2017-ben redshirt éve volt, csak korlátozottan játszott. A következő szezonban újoncként 11 elkapása volt, 124 yardért. Nagy termetéhez képest hihetetlenül erős és gyors volt, az atletikussága kiemelte a csapattársai közül is. Már csak ezért is adott volna meg bármit érte Comissiong.

A csapattársa, Ximines is pontosan látta ezt, aki 2018-ban már előkelő helyen szerepelt az NFL draft board-okon, és próbálta rávenni White-ot, hogy tartson vele, és igazoljon át a védelembe.

– Nem tudtam megérteni, miért volt ott – mondta Ximines, aki az idei szezonban csatlakozott White-hoz a Patriotsban. – Attól a pillanattól kezdve, hogy megláttam őt belépni az egyetemre, tudtam, hogy a védelemben a helye. Azt mondtam: ez a srác egy D-end. Ő nem tight end. Nem tud igazán jól elkapni. Mindig mondtam az edzőmnek, hogy Keion-nak defensive end-ben kellene játszania, de ez végül csak azután történt meg, hogy én eljöttem az egyetemről.

Comissiong 2019-ben valóra váltotta a tervét. Miután Ximines-t a harmadik körben draftolta a New York Giants, az Old Dominion edzőit rávette, hogy White helyettesítse barátját a védelemben. Az edzők beleegyeztek, hogy tavasszal kipróbálja magát az új pozícióban - ami egyébként Keion-nak egyáltalán nem volt annyira új, hiszen a középiskolában végig játszott defensive end-et -, és ha nem jön be, akkor visszatérhet a támadó oldalra.

Ez végül egy életre szóló döntésnek bizonyult.

White abban az éveben 12 mérkőzésen kezdett a védelemben, és 19 "tackle for loss"-szal beállította az Old Dominion University szezonrekordját. Saját bevallása szerint ezt a statisztikát nem is igazán értette.

– Az edzőm azt mondta, hogy csak játsszak gyorsan, és a technikát majd később tisztázzuk – mondta White. – Öt évvel később még mindig nem tisztáztam a technikámat, de még mindig gyorsan játszottam.

Comissiong tudta, hogy White-ból különleges játékos lesz, aki ráadásul nem csak a pályán bizonyította kivételes képességeit. White egyszer elkísérte Comissiong-ot a felesége általános iskolájába, ahol a nagy darab védőjátékos megmutatta a szelíd oldalát is. White aznap több speciális nevelési igényű diákra is külön figyelmet fordított, és könnyen megtalálta a közös hangot a nehezebb természetű diákokkal is. Annyira megnyerőnek bizonyult, hogy a tanulók könyörögtek Comissiong asszonynak, hogy hozza magával máskor is a "hatalmas segítőjét".

White már újoncént is 180 kiló feletti súlyokkal nyomott a fekpadon. Comissiong egyszer direkt azért ment le konditerembe, hogy lássa, a játékosa el tudja-e érni az aznapra kitűzött célt, és ha kell, pakoljon még fel neki tárcsákat a rúdra. A cél akkor 170 kg volt - és látta, hogy igen, meg tudja csinálni.

A pályán White az utasításoknak megfelelően gyorsan játszott, de annyira intelligens volt, hogy a játékán belül szükséges változtatásokat saját maga elvégezte. Például még csak a nyolcadik meccsén lépett pályára az új pozíciójában, de felismerte a Florida Atlantic támadó játékhívását. Bár defensive end-ként kellett volna felállnia, se szó se beszéd átlépett a defensive tackle külső oldaláról belülre, az offensive guard-dal szembe.

– Senkinek nem mondott semmit. Az emberek meg a vonal mellett csak pislogtak, és azt kérdezték, hogy "ez meg mi a fenét csinál?" – mondta Comissiong. – Aztán elindult a play, Keion pedig megcsinálta a szerelést a backfield-en, jónéhány yard veszteséget okozva a támadóknak. Mert látta, hogy ebből a pozícióból fogja tudni megállítani a futót.

Nem sokkal ezután az NFL játékosmegfigyelői felvették a kapcsolatot Comissiong-gel, ami egyáltalán nem lepte meg Ximines-t.

– Néztem őt,  és alig hittem el. Ugyanolyan súlyokat mozgatott a konditeremben, és a pályán ugyanolyan gyors volt, mint én – mondta Ximines. – Tudtam, hogy ez a srác igazi nagyágyú lesz. Mindig azt mondogattam neki: ki fognak választani a drafton, tesó, mégpedig az első körben.

De White nem hitt neki. Azt hitte, hogy mindent megtervezett már, de kiderült, hogy tévedett. A 2020-as évre beütött a COVID-19, és emiatt az Old Dominion teljes programját törölték, az egyetemi amerikai foci teljes alapszakaszát elhalasztották, White pedig átjelentkezett a Georgia Tech egyetemre. Ott tervezte élete következő szakaszát, de az nem a sport volt. Létesítmény üzemeltetést és építészetet tanult, és egyáltalán nem gondolt az NFL-re.

2021-ben White nyolc mérkőzést hagyott ki, miután egy baráti kosárlabda mérkőzésen bokatörést szenvedett. A következő tavasszal otthagyta az addigi bárpultos állását, amelyet az egyetem mellett végzett, és elkezdte építeni a jövőjét. A McKenney's-nél, egy nagy építőipari cégnél kezdett dolgozni, majd a Certified Finishes-nél is, amely egy padlóburkolatokra szakosodott cég volt.

– Egész életemben azt mondogattam, hogy nem, én nem megyek az NFL-be, bármelyik haveromat megkérdezheted – mondta White. – Azt mondtam: 'Nem megyek. Én az amerikai vállalati szektorban fogok dolgozni'.

Aztán ez a terv 2022-ben megváltozott. Ekkor White egyszerre két munkahelyen dolgozott, és ráébredt, milyen lesz az élete így. A McKenney's-nél a könyvelési és pénzügyi osztályon dolgozott, napi hat órán keresztül csak számokat ütögetett be egy Excel táblázatba. Eközben a Certified Finishes-nél junior projektmanagerként dolgozott, ahol azt kellett kiszámolnia, mennyi anyag kell az adott megrendeléshez, és mennyi lesz a hulladék. Ehhez egy speciális tervezőprogramot használt, de itt is csak a számítógép előtt ült.

– Nem lett volna ez egy rossz terv. A Georgia Tech diplomájával egy valag pénzt kereshettem volna – mondta White. – De megvolt a lehetőségem, hogy focizzak, és úgy döntöttem, hogy megragadom az alkalmat. Két vállalati állásom volt, és úgy voltam vele, hogy talán mégsem akarok egész nap egy íróasztal mögött ülni. Tulajdonképpen az NFL volt a B tervem.

Ráadásul White-nak ebben az évben kiváló szezonja volt a Georgia Tech-nél. Ő vezette a védelmet a sackek (7,5) és a 'tackle for loss' mutató (14) tekintetében is. A szezon során az NFL scoutok is felfigyeltek a teljesítményére. Először meghívták a Senior Bowl-ra. White úgy gondolta, hogy ez túl jó lehetőség ahhoz, hogy kihagyja, úgyhogy természetesen megmutatta magát. Ezután következett az NFL Combine, ahova szintén meghívást kapott. Mire észbe kapott, már meghívták a 2023-as NFL draftra.

– Nem hajszolom a számokat. Nem hajszolom a statisztikákat. Nem mondom, hogy jó játékos vagyok, vagy ilyesmi. Egyszerűen csak megyek előre, teszem a dolgomat, és minden magától megoldódik – mondta White. – Bárhol is legyen a helyed, ha keményen dolgozol, ott leszel. Én csak sodródom az árral.

És mostanra White pontosan ott van, ahol lennie kell. Miután tavaly draftolta a Patriots, a második körös játékos korán reggel bement a Gillette Stadium edzőtermébe, csak hogy megnézze, ki van ott. Reggel fél hatkor Deatrich Wise már Jeremiah Pharms-szal nyomta az edzést. Ekkor döbbent rá White, hogy megint megtalálta a legnagyobb srácot az épületben, aki a legelképesztőbb számokat produkálja. Ahogy az Old Dominion-nál Ximines-t, úgy itt is megtalálta a csapattársat, akivel versenyezhetett.

White a fekvenyomásban legyőzte Wise-t, a 175 kilóba három-négyszer is belenyomott. Ugyanakkor a veterán 250 kilóval guggolt, amivel megelőzte Keion-t.

– Ez inkább egy afféle 'ki nem mondott' verseny – mondta White. – Ha te 180-at vagy 200-at nyomsz a padon, én is 180-at vagy 200-at akarok nyomni. Ha te emennyivel guggolsz, én is annyival akarok guggolni. És nem vehetsz ki egy szabadnapot se, mert Deatrich nyomja megállás nélkül. Ha ő ezt csinálja, én is ezt csinálom. Ha Deatrich-nak gyengébb napja van, tudni fogja, hogy én ott vagyok a sarkában.

– Látom, hogy ott nézelődik, elsétál mellettem, nem szól egy szót sem, de elmegy és még pakol súlyt tesz a rúdra - mondta Wise.

White egyfajta mémmé vált a közösségi médiában, amikor teljesen érzelemmentesnek látszott az arca a drafton való kiválasztásakor, mint aki egyáltalán nem is örülne, vagy hogy egyáltalán érdekelné, mi történt éppen. De Keion nem a szavak embere, ő maga is elismeri, hogy nem egy nagy szónok. Egy kis időbe telik neki, mire összemelegszik az emberekkel. A tavalyi szezonban, az egész újonc éve alatt, állítása szerint 'nem igazán szólt egy szót sem'.

Ez aztán megváltozott az offseason-ben.

– Talán csak tavasszal kezdtem el beszélgetni az itteni emberekkel – mondta White. – Úgy érzem, amikor egy új rendszerbe és egy új programba kerülsz, ez nagyon fontos. Addig a tetteiddel kell beszélned.

– Most már határozottan sokkal beszédesebb – tette hozzá Wise. – Most már tudjuk róla, hogy szeret szórakozni. Szeret utazni. Szeret beszélni a szenvedélyeiről és a hobbijairól.

White állandóan aktív, próbál mindenben tevékeny lenni, nemcsak a sportban. Hobbija közé tartozik például a pickleball - ahogy több mostani és korábbi Pats játékosnak és edzőnek is, a csapat rendszeresen vesz részt jótékonysági eseményeken is. Emellett a szakmáját sem akarja elhanyagolni, foglalkozik ingatlanokkal, és tervei között szerepel az is, hogy a következő holtszezonban amolyan karitatív tevékenységként rászorulóknak Ikea-bútorokat fog összeszerelni, csak hogy elfoglalja magát. Mindig egyedi ötletei vannak, de a munkamorálja rendíthetetlen.

És nagyon-nagyon tehetséges. Újoncként 16 meccsen lépett pályára, 26 szerelést, egy sack-et és 5 QB hit-et jegyezhettünk fel a neve mellé, de ekkor még főleg rotációban használták csak. Ebben a szezonban azonban robbantott : három meccsen 17 szerelés mellett már négy sack-kel és hét quarterback hit-tel vezeti a Patriots védelmét, és egy forced fumble-t is kiharcolt. Mostanra 130 kilósra gyúrta magát, és atletikusságából mit sem vesztett.

White számára minden arról szól, hogy saját magának bizonyítson. Az Old Dominionban megfelelt a kihívásnak, és egy NFL-kaliberű csapattárssal versenyzett. A Georgia Tech-nél pedig megmutatta mindenkinek, hogy képes folyamatosan is rendkívül magas szinten teljesíteni.

– Úgy éreztem, hogy kétszer olyan keményen kell dolgoznom – mondta White. – És még most is ezt gondolom. Még mindig versenyzek és próbálok bizonyítani. Ez az év arról szól, hogy bebizonyítsam, hogy hatékony tudok lenni ebben a ligában, ahelyett, hogy csak egy beugró játékos legyek.

A tinédzser, aki csak a legnagyobb srácot akarta megütni az öltözőben, most már NFL irányítókat üt meg. A jövő épületgépészéből a Patriots védelmének jövőjévé lépett elő.

– Ha csak lehajtod a fejed és egyenesen futsz, akkor előbb-utóbb eltalálsz valamit – mondta White. – Én ezt tettem, és amit én eltaláltam, az az NFL volt.

forrás : www.masslive.com