Történelmi pillanat a pats.hu életében. Elkészült az első saját készítésű interjúnk. A célszemély pedig nem is lehetne más, mint egy olyan ember, aki világszerte fogalommá vált a Patriots szurkolók körében. Ő nem más, mint Mike Reiss, a Boston Globe újságírója.
Mióta érdeklődsz a futball iránt? Játszottál esetleg korábban?
Mike Reiss: Massachusettsben nőttem fel és már kisgyerekként követtem a New England Patriotsot. Élénken élnek bennem a Bears elleni 1985-ös Super Bowl emlékei. De a játék iránti szeretetem igazán akkor kezdett növekedni, amikor az 1990-es évek elején középiskolába kerültem. Riporterként dolgoztam a helyi újságnál, amelyet akkor Middlesex Newsnak, ma pedig MetroWest Daily Newsnak neveznek. Akkoriban kerültem még közelebb a játékhoz, nagyon elkezdett érdekelni, hogy mi tette annyira hatékonnyá a Wesseley (Mass.) High csapatát, amely Wing-T offenset játszott. Amikor egyetemre kerültem, akkor is követtem az eseményeket, de igazán akkor váltottam nagy sebességre, amikor egyetemről kikerülve az első állásom során a feladatom az lett, hogy írjak a Patriots.com (a Pats hivatalos weboldala) és a csapat hivatalos újsága, a Patriots Football Weekly számára. Akkor éreztem igazán, mennyire szeretem a tudósítások írását az eseményekről és tanulmányozni a foci világát. Játszani sohasem játszottam, hacsak azt nem vesszük annak, hogy az iskolabuszra várva mindig ezzel ütöttük el az időt, a kedvenc játékom volt már akkor is.
Mikor kezdtél el tudósításokat írni az NFL-ről?
Mike Reiss: 1997-ben kezdtem el írni a Patriotsról a csapatnál. Mint írtam, ez volt az első munkám egyetemről kikerülve, nagyon szerencsés voltam, hogy ebbe a pozícióba kerültem. Nagyon sokat tanultam meg arról, hogyan működnek belül a dolgok, amelyek a kívülállók számára láthatatlanok.
Miért választottad a Patriotsot?
Mike Reiss: A végzős évemet töltöttem a UMass-Amhersten és az ország sok-sok újságjához küldtem el a pályázatomat. Azt hiszem, én vezettem az országot akkor az elutasítások terén, de köszönhetően a család egy barátjának, megtudtam, hogy a Patriotsnál van egy üresedés és cikkírót keresnek. Ezen a területen éltem, szerettem volna maradni, érdekelt is a dolog, úgyhogy belevágtam.
Hogyan kerültél később a Boston Globe-hoz?
Mike Reiss: Mindig is az volt az álmom, hogy a Boston Globenál dolgozzak. Egy volt szerkesztőt, Don Skwart kerestem meg, amikor még a Patriots Football Weeklynél és a Patriots.com-nál dolgoztam. Nagyon kedves volt és fogadott. Tőle kérdeztem meg: "Mit kellene tennem ahhoz, hogy egy napon a Globenál dolgozhassak?". Azt javasolta, hogy váltsak át egy csapattól független laphoz és én követtem is a tanácsát. Hat év múlva a váltás megtérült. A lap sport részlegének szerkesztője, Joe Sullivan kinevezett a nyugati régió helyi sportjával és elsősorban középiskoláival kapcsolatos tudósítások írására, illetve innentől kezdve kezdtem el blogolni a Globenál a Patriotsról is.
Hogyan válhat valakiből olyan sportújságíró, aki képes az NFL-ről jó írásokat készíteni?
Mike Reiss: Nagyon nehéz kérdés, nem is igazán tudok rá válaszolni. Talán néhány idősebb kollegám tudna, akiknek jóval több tapasztalatuk van ilyen téren. Én csupán 12 éve dolgozom a területen, az nagyon kevés idő. Ha mégis meg kell próbálnom a válaszadást, csak azt tudom mondani, hogy mint minden munkánál, a siker kulcsa a kemény munka.
Van kedvenc foci témájú könyved?
Mike Reiss: Nincs olyan foci témájú, amelyik kiemelkedne. Talán azért is van ez, mert ugyan sok könyvet olvastam, de a legtöbb közülük nem kapcsolatos a focival.
Milyen a viszonyod a Patriots-al?
Mike Reiss: A tulajdonosi körre, illetve a menedzsmentre gondolok, amikor erre a kérdésre válaszolok. Mindenképpen azt tudom mondani, hogy profi a viszonyunk. Én megértem, hogy nekik is munkájuk van és ők is megértik, hogy nekem is van kötelességem, ami éppen velük kapcsolatos. Néha adódik stresszes helyzet, hiszen nem mindig ugyanazok az érdekeink, de úgy érzem, mindkét oldal tudja ezt kezelni.
Melyik volt a legemlékezetesebb Patriots mérkőzésed (pozitív és negatív szempontból)?
Mike Reiss: Annyira sok pozitív volt, hogy igazán nehéz egyet választani. De azt hiszem, ha egyet kell közülük választanom, az a 2007-es alapszakasz záró mérkőzés. New Yorkban a hangulat frenetikus volt és az a két egymás utáni passz Randy Mossnak – az elsőt elejtette, a második viszont a rekorddöntő TD-t hozta – ez volt a legfantasztikusabb mérkőzés, amit személyesen láthattam. A negatívum pedig természetesen a Super Bowl XLII. Szürreális élmény volt azt megélni, hogy végigköveted velük a tökéletes alapszakaszt és utána arról írsz, hogy éppen csak lemaradtak a tökéletes szezonról.
Melyik három meccs számodra minden idők legjobb mérkőzése?
Mike Reiss: Nehéz kérdés. Mivel főleg a Patriotsot követtem és róluk is írok, az ő meccseik közül választok. A Giants elleni 2007-es alapszakasz záró meccs az első, a 2001-es Super Bowl a második, harmadik pedig a Raiders elleni Snow Bowl (2001-es Wild Card mérkőzés).
Kivel a legkönnyebb interjút készíteni a csapatból?
Mike Reiss: Nagyrészt attól függ, hogy miről van szó, de mindig élvezettel hallgatom, amit Rodney Harrison mond. Ő mindig őszintén, a szívéből szól.
Ki a kedvenc játékosod?
Mike Reiss: Nincs igazán nagy kedvencem, de a 170 cm magas vagy annál kisebb emberek közé tartozva nagyon szeretem nézni Wes Welker játékát, aki érvényesül a „nagyok” között.
Mit vársz a Patriotstól 2008-ban?
Mike Reiss: Amíg Tom Brady egészséges, azt hiszem, nem kételkedhetünk egy újabb remek szezonban. Ha tippelnem kell a mutatóra is, akkor 13-3-at vagy 12-4-et mondanék.
Köszönjük szépen!
Mióta érdeklődsz a futball iránt? Játszottál esetleg korábban?
Mike Reiss: Massachusettsben nőttem fel és már kisgyerekként követtem a New England Patriotsot. Élénken élnek bennem a Bears elleni 1985-ös Super Bowl emlékei. De a játék iránti szeretetem igazán akkor kezdett növekedni, amikor az 1990-es évek elején középiskolába kerültem. Riporterként dolgoztam a helyi újságnál, amelyet akkor Middlesex Newsnak, ma pedig MetroWest Daily Newsnak neveznek. Akkoriban kerültem még közelebb a játékhoz, nagyon elkezdett érdekelni, hogy mi tette annyira hatékonnyá a Wesseley (Mass.) High csapatát, amely Wing-T offenset játszott. Amikor egyetemre kerültem, akkor is követtem az eseményeket, de igazán akkor váltottam nagy sebességre, amikor egyetemről kikerülve az első állásom során a feladatom az lett, hogy írjak a Patriots.com (a Pats hivatalos weboldala) és a csapat hivatalos újsága, a Patriots Football Weekly számára. Akkor éreztem igazán, mennyire szeretem a tudósítások írását az eseményekről és tanulmányozni a foci világát. Játszani sohasem játszottam, hacsak azt nem vesszük annak, hogy az iskolabuszra várva mindig ezzel ütöttük el az időt, a kedvenc játékom volt már akkor is.
Mikor kezdtél el tudósításokat írni az NFL-ről?
Mike Reiss: 1997-ben kezdtem el írni a Patriotsról a csapatnál. Mint írtam, ez volt az első munkám egyetemről kikerülve, nagyon szerencsés voltam, hogy ebbe a pozícióba kerültem. Nagyon sokat tanultam meg arról, hogyan működnek belül a dolgok, amelyek a kívülállók számára láthatatlanok.
Miért választottad a Patriotsot?
Mike Reiss: A végzős évemet töltöttem a UMass-Amhersten és az ország sok-sok újságjához küldtem el a pályázatomat. Azt hiszem, én vezettem az országot akkor az elutasítások terén, de köszönhetően a család egy barátjának, megtudtam, hogy a Patriotsnál van egy üresedés és cikkírót keresnek. Ezen a területen éltem, szerettem volna maradni, érdekelt is a dolog, úgyhogy belevágtam.
Hogyan kerültél később a Boston Globe-hoz?
Mike Reiss: Mindig is az volt az álmom, hogy a Boston Globenál dolgozzak. Egy volt szerkesztőt, Don Skwart kerestem meg, amikor még a Patriots Football Weeklynél és a Patriots.com-nál dolgoztam. Nagyon kedves volt és fogadott. Tőle kérdeztem meg: "Mit kellene tennem ahhoz, hogy egy napon a Globenál dolgozhassak?". Azt javasolta, hogy váltsak át egy csapattól független laphoz és én követtem is a tanácsát. Hat év múlva a váltás megtérült. A lap sport részlegének szerkesztője, Joe Sullivan kinevezett a nyugati régió helyi sportjával és elsősorban középiskoláival kapcsolatos tudósítások írására, illetve innentől kezdve kezdtem el blogolni a Globenál a Patriotsról is.
Hogyan válhat valakiből olyan sportújságíró, aki képes az NFL-ről jó írásokat készíteni?
Mike Reiss: Nagyon nehéz kérdés, nem is igazán tudok rá válaszolni. Talán néhány idősebb kollegám tudna, akiknek jóval több tapasztalatuk van ilyen téren. Én csupán 12 éve dolgozom a területen, az nagyon kevés idő. Ha mégis meg kell próbálnom a válaszadást, csak azt tudom mondani, hogy mint minden munkánál, a siker kulcsa a kemény munka.
Van kedvenc foci témájú könyved?
Mike Reiss: Nincs olyan foci témájú, amelyik kiemelkedne. Talán azért is van ez, mert ugyan sok könyvet olvastam, de a legtöbb közülük nem kapcsolatos a focival.
Milyen a viszonyod a Patriots-al?
Mike Reiss: A tulajdonosi körre, illetve a menedzsmentre gondolok, amikor erre a kérdésre válaszolok. Mindenképpen azt tudom mondani, hogy profi a viszonyunk. Én megértem, hogy nekik is munkájuk van és ők is megértik, hogy nekem is van kötelességem, ami éppen velük kapcsolatos. Néha adódik stresszes helyzet, hiszen nem mindig ugyanazok az érdekeink, de úgy érzem, mindkét oldal tudja ezt kezelni.
Melyik volt a legemlékezetesebb Patriots mérkőzésed (pozitív és negatív szempontból)?
Mike Reiss: Annyira sok pozitív volt, hogy igazán nehéz egyet választani. De azt hiszem, ha egyet kell közülük választanom, az a 2007-es alapszakasz záró mérkőzés. New Yorkban a hangulat frenetikus volt és az a két egymás utáni passz Randy Mossnak – az elsőt elejtette, a második viszont a rekorddöntő TD-t hozta – ez volt a legfantasztikusabb mérkőzés, amit személyesen láthattam. A negatívum pedig természetesen a Super Bowl XLII. Szürreális élmény volt azt megélni, hogy végigköveted velük a tökéletes alapszakaszt és utána arról írsz, hogy éppen csak lemaradtak a tökéletes szezonról.
Melyik három meccs számodra minden idők legjobb mérkőzése?
Mike Reiss: Nehéz kérdés. Mivel főleg a Patriotsot követtem és róluk is írok, az ő meccseik közül választok. A Giants elleni 2007-es alapszakasz záró meccs az első, a 2001-es Super Bowl a második, harmadik pedig a Raiders elleni Snow Bowl (2001-es Wild Card mérkőzés).
Kivel a legkönnyebb interjút készíteni a csapatból?
Mike Reiss: Nagyrészt attól függ, hogy miről van szó, de mindig élvezettel hallgatom, amit Rodney Harrison mond. Ő mindig őszintén, a szívéből szól.
Ki a kedvenc játékosod?
Mike Reiss: Nincs igazán nagy kedvencem, de a 170 cm magas vagy annál kisebb emberek közé tartozva nagyon szeretem nézni Wes Welker játékát, aki érvényesül a „nagyok” között.
Mit vársz a Patriotstól 2008-ban?
Mike Reiss: Amíg Tom Brady egészséges, azt hiszem, nem kételkedhetünk egy újabb remek szezonban. Ha tippelnem kell a mutatóra is, akkor 13-3-at vagy 12-4-et mondanék.
Köszönjük szépen!
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges