Nagyító alatt: Patriots-Cardinals #15

cspeti98 küldte be 2024. 12. 21., szo - 12:25 időpontban
Cikkek
patscardinals

A bye week nyugalma után a csapat ismét megajándékozott minket egy bosszantó vereséggel, engem pedig azzal a nem túl hálás feladattal, hogy újat írjak az Arizona Cardinals elleni zakóról. Azért nem könnyű feladat ez, mert aki látott egyet az idei vereségeink közül, az látta az összeset. Egy-két kiemelkedő egyéni teljesítmény, amik csak egy ideig tudják ellensúlyozni a ki nem kényszerített hibákat és az edzői stáb bénázásait. Ezzel a recepttel nem lehet sok meccset nyerni az NFL-ben.

All-Pro Zo

Ha egyetlen egyéni teljesítményt kell kiemelni a Cardinals elleni találkozóról, akkor az kétségkívül Christian Gonzalezé lenne. A másodéves CB sokak draft előtti lieblingjével, az ifjabb Marvin Harrisonnal nézett farkasszemet, és egyértelműen megnyerte kettejük egyébként rendkívül látványos párbaját. Harrison egyetlen alkalommal tudta megverni, még a meccs elején egy mesh koncepcióban, ahol Gonzalez a snap pillanatában hátrányba került, majd a keresztbe futó elkapó miatt nem tudott visszazárkózni. 

A meccs későbbi szakaszában is előfordult, hogy Harrison az útvonala elején előnybe került, ezekben az esetekben viszont Gonzalez elképesztő atletikusságáról tanúbizonyságot téve rendre vissza tudott zárkózni, időnként pedig a labdás skilljeit is bemutatta. Ezek közé tartozott az első félidő végi hatalmas mentése is, ami az év egyik legnagyobb Patriots-játéka volt. Már a védőkről szóló nagyítóban is írtam arról, hogy neki All-Pronak kell lennie a játéka alapján, erre most ismét ráerősített idei leglátványosabb teljesítményével.

Kusza gameplan két remek egyéni teljesítménnyel

A támadóktól borzasztó nehéz kiemelni bárkit is, aki Gonzalezhez hasonlóan kiemelkedő teljesítményt nyújtott. Ennek elsődleges oka, hogy az elmúlt hetekben rendszeresen Maye volt ez a személy, és bár semmiképpen sem mondanám, hogy rosszul játszott, a játékhívások igencsak bekorlátozták őt a meccs jelentős részében. Az első félidőben ugyanis kéthétnyi készülés eredményeként végig screenpasszokkal operáltunk. Persze olyan téren volt benne logika, hogy a Cardinals a liga egyik leggyakrabban blitzelő csapata, így nem volt egy eleve rossz ötlet ezt megbüntetni, de csak erre építeni a gameplant, miközben pocsékak vagyunk screenekben, minimum megkérdőjelezhető döntés. Maye átlagos passzmélysége az első félidő egy pontján 1,6 yard volt, ami döbbenetesen alacsony szám, főleg egy olyan tehetséges irányító esetében, mint ő. Olyan ez, mintha venne az ember egy Ferrarit, amit csak arra használna, hogy minden vasárnap elmenjen vele a Tescoba elintézni a heti bevásárlást. A célnak megfelel, de ehhez elég lenne egy olcsóbb autó is (Bo Nix esetében látjuk). Ha viszont az ölükbe hullott Maye, akkor tessék használni, mert másképp ez a csapat nem fog tudni meccseket nyerni.

A garbage time-ban, amikor már minden mindegy volt, persze sikerült a kezébe adni a labdát, és láss csodát, az offense elkezdett működni. Persze az igazsághoz hozzátartozik, hogy ilyenkor már az Arizona védelme sem volt olyan éles, Maye megoldásai viszont így is zseniálisak voltak. A Kendrick Bourne-nek kiosztott mélységi passza ismét egy tökéletesen volt helyezve, utána pedig a touchdownja a liga jelenlegi elit irányítóit idézte, zseniális rögtönzés volt.

A második touchdownja aztán ismét a futásai jelentette veszélyről árulkodott, ennek fényében különösen idegőrlő, hogy az edzői stáb továbbra sem hajlandó ilyen módon alkalmazni. A harmadik negyedben például ideális helyzet lett volna erre az a drive, ahol a Cardinals redzone-jában veszítettük el a labdát egy sikertelen negyedik kísérlet után. Az megint egy másik kérdés, hogy a CEO típusú HC nem vette észre, hogy már harmadikra megvolt a first down, így a piros zászló ismét a zoknijában maradt. De ha már így történt, negyedik kísérletre igazán rá lehetett volna próbálni egy QB sneakre. Helyette jött két duo futás, ami egyébként 2017 óta a legkevésbé hatékony futáskoncepció a 68%-os sikerességi rátájával. Csak összehasonlításképpen, a QB-k ugyanebben az intervallumban 88%-os sikerességi rátával állnak.

Ez a szituáció aztán újabb komikus sajtótájékoztatóhoz vezetett, Mayo ugyanis erős utalásokat tett arra vonatkozóan, hogy ő inkább Maye-t futtatta volna (az irányító is megjegyezte, hogy elég jó volt ezekben a szituációkban az egyetemen), de AVP nem akarta. Másnap aztán jött a szokásos magyarázkodás meg nyilatkozatvisszavonás – innen lehet tudni, hogy hétfő van – ami azóta is tart. Most a legújabb mondás az, hogy azért nincsenek QB futások, mert félünk, hogy Maye megsérül egy elúszott szezonban. Ez idáig egyébként nagyjából érthető, bár így kimondani nem olyan okos dolog, de akkor mitől féltettük akkor, amikor még volt tétje a meccseknek. Vagy ha már féltjük, akkor be lehetne küldeni Brissettet, aki szintén elég nagy darab csóka, és már küldtük is be QB sneakre idén.

Maye és az értelmezhetetlen gameplan és játékhívás mellett az offense-ben ki kell emelnünk Antonio Gibsont is, aki szép lassan megkerülhetetlen tagjává válik ennek a támadósornak. Abszolút üde színfolt, és hosszútávon egyértelműen nagyobb szerepet kell majd neki adni, a kérdés már csak az, hogy az edzői stábnak miért nem sikerült ezt észrevennie december elejéig? Pedig itt még azt sem lehet mondani, hogy csak rájuk maradt a játékos, hiszen ők hozták ide tavasszal, gondolom, volt vele valami tervük, vagy ha nem, akkor minek igazolták le egyáltalán? És vajon hány meccset nyerünk, ha hajlandóak vagyunk használni? Gibsonnak ugyanis a 10. hét óta pontosan annyi 10+ yardos játéka van, mint Hunter Henrynek és Rhamondre Stevensonnak (10), csakhogy amíg a másik két úriember több, mint 200 snapből hozta ezt össze, Gibson csak 77 playben volt a pályán.

A Cardinals elleni 33 yardjából 44-et kontakt után szerzett (erős az OL), valamint 7 elrontott szerelést harcolt ki, így a legutóbbi két meccsén összesen 14-nél jár 14 futásból. Ha ez nem lenne elég extra, ő volt a forduló második leggyorsabb játékosa.

A szöveg megvan, a teljesítmény nincs

A liga legjobb elkapóira jellemző, hogy óriási arcuk van, ez pedig valószínű, hogy elengedhetetlen ahhoz, hogy valaki tényleg elit legyen. Az első lépés már nálunk is megvan, a fiatal wide receivereink egója az egekben van, teljesítmény azonban nem társul hozzá. Polk, akinek elmondása szerint a ligában a legjobb kezei vannak, ezúttal is csak kardiózni volt a pályán, igaz ő ezt legalább tisztességgel megcsinálta. Boutte ezzel szemben többször is idő előtt befejezte az útvonalait, ha pedig ez nem lenne elég, összehozott egy interceptiont is. A pontot az i-re mégis a meccs utáni nyilatkozatával tette fel. Azt találta mondani, hogy bár el kellett volna kapnia a labdát, ez nem volt egy egyszerű feladat teljes sebességgel egy alacsonyan és mögé érkező labdánál. Akkor talán precízebben kellett volna megfutni az útvonalat, esetleg megállni a két zóna között, mert Maye passza oda ment, ahova kellett neki, az egyetlen helyre, ahol Boutte anélkül el tudja kapni, hogy agyonütné az érkező safety. Különösen annak fényében érdekes ez a nyilatkozat, hogy Tua csak néhány órával korábban ölte meg majdnem az elkapóját egy kórházpasszal. És ne értsen félre senki, ez nem Boutte vagy Polk ellen szól, ez a kultúra épül a csapatnál: ha felelősséghárító az edző, akkor azok lesznek a játékosok is, főleg a fiatalok. Mindenki csak kicsit hibás mindenért, az eredmények mégsem jönnek.

Mi történik edzésen?

Az elkapósor és a támadófal öldöklő csatát vív az NFL legrosszabb csapategysége címért, és ezúttal is nehéz lenne megállapítani, ki volt a gyengébb. Lowe, Robinson és Brown is katasztrofálisan játszott, márpedig ha a támadófal egyik oldala csődöt mond, nem sok esély van a győzelemre. Lowe teljesen el volt veszve, egyáltalán nem úgy tűnt, mint aki két héten keresztül készült erre a meccsre, a második drive-ot gyakorlatilag egymaga nyírta ki, mert kétszer is elaludt a snap pillanatában.

Robinson sajnos úgy tűnik, nem fogja tudni megoldani a bal oldali guard pozíciót, lassan el kellene engedni ott azt a projektet, csak így meg nincs kezdő kaliberű LG a rosteren (Sow valamiért szóba se jöhet ott a stáb szerint), cserébe RG-vel tele a padlás. De nemcsak a Robinson LG-ként projekt feneklett meg, Brown a relatív erős kezdés után visszatért a földre, és látható, hogy ő nem lesz hosszútávú megoldás a fal közepén. Persze még így is jobb, mint bármelyik korábbi opciónk, de ez is csak a liga leggyengébb kezdőcentere címre elég. Ráadásul a Cardinals ellen két elrontott snapje is volt az első félidőben, ami korábban nem volt rá jellemző. A meccs közben azt gondoltam, ez annak köszönhető, hogy kevesebb snapet kapott edzésen, mert Strange-et próbálgatják, de nem, ennél sokkal komikusabb az ok: Brown keze izzadt, ami zavarta Maye-t a center alóli snapeknél, így Brown betűrt egy törölközőt a nadrágjába, a labda pedig ezt találta el mindkét rossz snapnél. Miután kivették a törölközőt, megoldódott a probléma. Én már csak arra vagyok kíváncsi, hogy miért csak élesben találkozott Brown ezzel a nehézséggel, miért nem próbálta meg a snapeket edzésen törölközővel a nadrágjában? Hamar kiderült volna, hogy ebből baj lehet, és vagy alkalmazkodnia kell hozzá, vagy ki kell venni a törölközőt.

Nem látszott az extra felkészülés

Ezzel pedig elértünk a szokásos mantránkhoz, a coachinghoz. Gyenge gameplan, amatőr hibák, szörnyű futás elleni védekezés, ahol most már rosszul felkészítettség és a tehetséghiány mellett megjelent a motiváció hiánya is, valamint átlag alatti game management (miért is kértük a labdát az elején?) jellemezte ezt a meccset is. Ha az edzői stáb erre képes két hét felkészülési idővel, akkor komoly gondok vannak. Márpedig nagyon úgy tűnik, hogy minél többet foglalkoznak a csapattal, annál rosszabb lesz a helyzet. A legfrissebb hírek nem véletlenül szólnak arról, hogy bár Robert Kraft megtartaná Mayot, jelenleg keresi az érveket mellette, és egy gyenge szezonzárással egyáltalán nem biztos a pozíciója, amire szerintem rátett a médiában bemutatott ámokfutása is a héten, ez lehet Mayo Joe Judge momentuma. Judge-ról is jöttek olyan hírek a Giantstől való kirúgása előtt, hogy kap még egy évet, majd ezen felbuzdulva óriási ámokfutásba kezdett, 16 nap múlva pedig kirúgták.

Ha már keresni kell az érveket, akkor szerintem ideje az edzőváltásnak, hiszen ha lennének pozitívumok, azoknak látszódnia kellene. Csakhogy nálunk az edzői stáb első vonalában egyetlen ember van, aki mutatott fejlődést, Alex Van Pelt. A franchise működését kiválóan bemutatja, hogy jelenleg az ő munkája van a legnagyobb veszélyben. AVP persze messze nem tökéletes, tőlünk is megkapta a maga kritikáját, az viszont kétségtelen, hogy látszódik valamiféle koncepció és egyéni fejlődés a szezon elejéhez képest. Krafték mégis Mayot preferálják vele szemben, és a közvetítésben is éppen az ő játékhívását kritizálták. AVP kirúgása semmilyen problémát nem oldana meg, de legalább Maye-nek megint új támadókoordinátorral kellene egy hullámhosszra kerülnie, ráadásul ha ez Krafték közbenjárásával történne, az tovább erősíteni a diszfunkcionalitást. Emlékezzünk arra, hogy Belichick és O’Brien viszonya sem volt felhőtlen miután tulajdonosi utasításra le kellett cserélni Patriciát. 

Az igazi megoldás egy HC-csere lenne, de csak akkor, ha ezúttal az új vezetőedzőt úgy választanák ki, ahogy a normális csapatok szokták, interjúztatással és hozzáértők bevonásával. Mert ha ismét Krafték szimpátiája fog dönteni, esetleg a ragaszkodás a múlthoz (Vrabel), akkor megint nagyobb esély van arra, hogy felsülnek, mint arra, hogy a megfelelő jelöltet választják ki. Ha ennek a folyamatnak a végén Vrabel lenne a nyerő, azzal együtt tudnék élni, még ha őt túlértékeltnek is tartom HC-ként, minden más esetben problémásnak látom. Ez ugyanis azt jelentené, hogy Krafték semmit nem tanultak a Mayo döntésből. Nem értették meg, hogy amikor interjúztatás nélkül kinevezték lemondtak arról, hogy belelássanak a ligaszerte zajló folyamatokba. Nem ismerték a trendeket, nem tudták összehasonlítani Mayot a népszerű jelöltekkel, pedig ott kiderült volna, hogy hiányos a tudása. Simán csak vibe-ok alapján döntöttek (ez például WR draftnál egész hasznos, mi pont ott nem döntünk így), aminek most isszuk meg a levét. Ezért nem jó az összevetés Dan Campbell-lel. Őt egy folyamat végén választották ki, mert az általa felvázolt koncepciót erősebbnek találták, mint a többiekét, így pedig lehetett bízni annak működőképességében akkor is, amikor nem jöttek az eredmények. Ebben segített az is, hogy a szezon végén láthatóan jobbak voltak, mint az elején 0-10-1 után 3-3 lett az év vége, mi éppen a 0-7-es zárás felé robogunk. Campbell ráadásul azokban a dolgokban, amiket a filozófiájának tartott – bátor döntések, motiváció, kemény játék – nem mondott csődöt, miközben Mayo pont abban a leggyengébb, amire építi a HC szerepét. 

A jó hír, hogy már csak három meccs van ebből a gyötrelmes szezonból, utána pedig talán már kicsit tisztábban fogunk látni a jövővel kapcsolatban. A kilátások egyelőre nem túl pozitívak, de abban azért lehet reménykedni, hogy Maye miatt csak néhány jól elsülő döntésre van szükségünk, hogy elinduljunk felfelé. Az meg még Kraftékban is benne van minden tudásbeli hiányosságuk ellenére is.

Hozzászólás

topin küldte be 2024. 12. 21., szo - 18:49 időpontban

Látom nem merted borítóképnek berakni a Dumb & Dumberes Mayo,Covington képet :)

Lupus küldte be 2024. 12. 21., szo - 19:42 időpontban

En olyat lattam, ahol Kraft es Mayo arca volt. Mindketton szivarvany szinu bohoc paroka es Mayo orran egy nagy piros bohocorr. "The clown show"

Lupus küldte be 2024. 12. 21., szo - 19:40 időpontban

Egesz erdekes ez a felelosseg tologatas es masok busz ala dobasa. Egy interjuban volt szo errol a 4. kiserletes futasrol. A HC fulen is ott a fejhallgato es minden behivott jatekot hall. Sot, van nala is mikrofon es barmikor athivhatja a jatekot. Ezek utan a merkozes utan feltett  kerdesre adott valasza Mr Mayonak tobb volt, mint amator es busz ala dobos. Hiszen ott volt elotte a lehetoseg, hogy tegyen valamit...

topin küldte be 2024. 12. 21., szo - 20:02 időpontban

Sőt, ő maga mondta, hogy minden játék "rajta" van..tehát ha fényt kap, bármikor megvilágosodásra bírhatja bármelyik koordinátorát a hülyeség helyett.

És erre várunk 15 hete..nem látszik az alagút vége.

St.Jeannek volt egy jó írása, hogy a kérdés valójában Kraftnak az kellene legyen, hogy mi szól MAyo mellett, hogy jövőre ő legyen a HC. És akkor ne olyan érveket nézzünk, hogy miért ne rúgják ki, ne arra keressenek indokot, hogy mivel lehet felmenteni: újonc, gyenge roster, rossz stáb, stb.  Ez felmentés.

Arra miket lehet sorolni, miért érdemli meg jövőre a HC szerepet, mit tud adni a csapatnak, hogy tudja jobbá tenni a rostert, hogy tudja emelni a játékosok plafonját, hogy tud stábot építeni, stb. És valljuk be, konkrétan nem lehet érvet mondani miért ő legyen a HC, amivel megnyeri az állást magának.

Campbellnél ahogy Peti is írta, ott volt a bátor játék,a felelősség vállalása, a motivátori kiemelkedőség, stb, a látható fejlődés a játékosok, a stáb, a csapat láttán. Az eredmények és az összkép javulása, a coaching minősége.

Mayo mellett mi szól, ami miatt neki kellene adni a köv.évet? Ha tudtok érvet írjátok le..

Lupus küldte be 2024. 12. 21., szo - 20:42 időpontban

"Azert mert, csak. Azert" -tudod, Markos-Nadas ;)

Egyebkent, meg mert Kraft ur elhiszi, hogy jo dontest hozott. Nincs ra semmi ertelmes magyarazat, de hisz benne. (Marmint, abban, hogy jo dentest hozott)

Raadasul az oltozo szereti. Jobb a hangulat, mint volt Belichick alatt. 

 

Szerintem az egyetlen lehetoseg arra, hogy Mayo ne legyen jovore HC, ha a kovetkezo 3 forduloban is ujra eloall valami oriasi media visszhangot produkalo nyilatkozattal/visszavonassal stb. A lenyeg nem az lesz, hogy mi a merkozesek eredmenye  tok mindegy, hogy 46-10re nyer a Bills, vagy 17-3ra. Legyen minden merkozes utan egy igazi, orszagos, szemlesutos szegyent hozo nyilatkozat, vagy cselekedet. Ha ez nincs jovore Mayo marad, AVP es Covington megy.