Nagyító alatt: Patriots - Texans #6

Kép
Shake Drake

Túl vagyunk egy újabb mérkőzésen, ami ismét vereséggel ért véget, immár zsinórban az ötödikkel. De az eredménynél sokkal fontosabb volt, hogy végre fény dereng az alagút végén, mert Drake Maye kezdőként is debütált az NFL-ben.         
Ráadásul ez a debütálás igen jóra sikeredett, hiszen az újonc minden várakozást felülmúlóan teljesített. Három touchdown átadása volt, ami NFL-ben első kezdő meccsen utoljára egy Tom Yewcic nevű játékosnak sikerült 1962-ben. Természetesen ez újabb kérdéseket vet fel a stáb eddigi döntéseivel kapcsolatban, de elvenni a hitünket a csapattal  és az új irányítónkkal kapcsolatban már nem tudják. 

De nézzük, mit kell tudnunk a Texans elleni mérkőzéssel kapcsolatban.

A hibáink tendenciát mutatnak

A Houston jobb csapat, abszolút SB contender, így nagy meglepetés senkit nem ért azzal, hogy megnyerték a meccset. Viszont sokkal szorosabb, kiélezettebb is lehetett volna ez a találkozó, ha a csapat képes lenne túllépni azokon a hibákon, amik visszatérő elemei az eddigi szezonnak.         

Van amit könnyebben, van amit nehezebben, és van amit egyáltalán nem fogunk tudni kijavítani ezekből. De az már egy jó jel, ha sikerül ezeket az edzőknek is beazonosítani, és nem ignorálni a fotelből is jól látható problémás területeket.

A "legkönnyebben" a fránya büntetéseket lehetne elkerülni, de azért ez sem annyi, hogy mostantól majd nagyon figyelnek a játékosok. Ha ez lenne a megoldás, akkor nyugodtan el lehetne küldeni őket a francba, hogy eddig miért nem tették ezt. Ez egyértelműen coaching és felkészítés kérdése, és ezt a stábnak magában kell rendeznie, mert nélkülük nem lesznek készen a feladatokra a játékosok.

Amikor egy csapat tehetségbeli hátrányban van és a rendszer sem segíti kellően ezt maszkolni, akkor bizony a határon fognak mozogni mentálisan, koncentrációban és teljesítményben is a játékosok. Ők pontosan tudják, hogy hátrányban vannak az adott szituációban és minél inkább le kell csökkentsék ezt. Nem játszhatnak a megszokott és komfortos kereteik között, mert akkor megverik őket a párharcokban.         

Ráadásul ha valaki nagyon sokáig van túlfeszített állapotban, akkor mentálisan is gyengül, a fókusza kimaradozik és ez újabb hiányosságokhoz vezet. Akár a snap előtt, akár utána.

Szóval a rendszereinket nagyon össze kellene szedni, és komfortot adni a játékosoknak amennyire csak lehet.

Ami nehezebben orvosolható az az ellenfél exploitatív stratégiája. Vagyis hiába akarunk mi bármit maszkolni, ha ők beazonosítják ezeket és megtalálják a támadási pontokat. Nyilván itt megint lehet a stábra mutogatni a heti játéktervekkel kapcsolatban, de van egy ellenfél is, aki ugyanúgy felkészül a meccsre és ha tehetség deficit mutatkozik, akkor jó eséllyel meg is találja majd ezeket a párharcokat.

Itt is fontos lenne a komfort, de abból kell főzni ami van. Talán a legjobb szemléltetője ennek, amikor kezünkbe tartunk egy vízzel teli felsőtest méretű hatalmas üveget amiből egy-egy lukon szivárog a folyadék. Van két kezünk, meg tíz ujjunk amivel egy ideig ezt a szivárgást elállítjuk, lelassítjuk. De amikor újabb és újabb lukak keletkeznek, amik már meghaladják a betapasztási lehetőségünket, akkor már nem fogjuk az összes vizet az üvegben tartani.         
Megpróbálunk elkeseredett megoldásokat és a testünkhöz szorítjuk az üveget, hogy ezzel is fedjünk valamit a lukakból, de ezzel megszüntetni a problémát nem fogjuk, csak elodázni a véget. És egy idő után annyi luk lesz, hogy lehetetlen bent tartani azt a mennyiséget amennyire szükség lenne. Le fog csökkeni a víz mennyiságe annyira, amennyivel a legalsó lukak betömését orvosolni tudjuk.

Éppen ezért nem lehet elvárni, hogy a csapat ugyanazt a teljesítményt nyújtsa megváltozott körülmények között.

A futás elleni védekezés

Jerod Mayo nagyon mérgesen nyilatkozott a Texans elleni védőteljesítményt látva. Csatlakozott hozzá az a Davon Godchaux is, aki az egész csapatból a legjobb értékelést kapta a PFF-től (89.0) és amúgy is a védelem egyik legfontosabb és legjobban játszó embere elég régóta.

Nem a 41 pont önmagában a sok, hiszen a Texans a második félidőben az alábbi mezőnypozíciókat kapta:

Tehát 5 alkalommal is a mi térfelünkről indulhatott CJ Stroud. Ha megnézzük mennyi pontot szereztek ezekből, és mennyit a saját térfélen kezdett sorozatokból, akkor azért ez árnyalja kicsit a védelem teljesítményét.

Texans térfélről: TD, INT, Punt, Punt, FG, Punt a sorminta, vagyis a scriptelt nyitó drive volt az egyetlen hatpontossal záruló támadás. 

Patriots térfélről: TD, Missed FG, TD, FG, TD. Vagyis mindig pontszerzéssel fejezték be, kivéve amikor a kickerük mellérúgta, de ahhoz nem sok közünk volt.

Alapvetően itt már bejött a turnoverek fontossága is a képbe, ami miatt Jacoby Brissettre szavaztak annak idején, és amire mi is utaltunk, hogy Maye vezetésével az újonc mivoltából fakadóan valamivel nagyobb variancia lesz ezekben, de cserébe kapunk nagy játékokat, gyors befejezéseket, tud majd haladni az offense. És a felmerülő hibák kijavítása, az összeszokottság, a rutin, mind növeli a plafont hétről-hétre és nem egy capelt állapotban tengődünk, amiben elértünk a tetőponthoz és az már soha nem lesz jobb.

De erről majd később, most maradjunk a futásnál és hogy miért lesz ez nehezen orvosolható.

Ja'Whaun Bentley vezetésével a csapat 58 yardot engedélyezett a földön meccsenként. Ez egészen hihetetlen adat és ugye azt jelenti, hogy a futás teljesen ki van véve a repertoárból, arra extra erőforrást nem kell áldozni. Ráadásul ő viseli a pöttyös sisakot is, amivel nem csak az edző meghosszabbított keze, hanem a védelem vezére is.         
Nélküle a csapat 168 yardot enged a földön meccsenként. 

Ez a differencia egészen döbbenetes, és nagyon jól rámutat miért szenved a defense a kiesése óta.

Egyszerűen mást kell játszanunk, mert ha ugyanabban a felfogásban maradunk mintha itt lenne velünk, akkor az ő feladatköreit esélytelen átvennie bárkinek is. McMillan teljesen súlytalan egész meccses szerepben, míg rotációs emberként vagy szituációs játékosnak teljesen megfelelő. Jahlani Tavai szintén alkalmatlan erre, más skillek vannak a birtokában és eszköztelen Bentley pótlására. Ellis az, aki még úgy ahogy elkaristol, de ha egy olyan emberre bízzuk a védelmet, aki az 53-ért harcolt egész karrierjében, akkor azért talán látjuk mennyire alacsony lesz a plafonja az egységnek.

Ráadásul Barmore és Peppers sincs, de volt meccs, amit Dugger is kihagyott. 

Itt mindenképpen ki kell találni valamit, mert kontakt nélkül futnak 15-25 yardokat ellenünk, ami egyértelműen egy óriási hiányt mutat, hiszen visszatérő most már ez és minden meccsen elszenvedjük. Azzal pedig, hogy erre külön erőforrást kell áldozni, máshol esik szét a rendszer, ahonnan elvesszük azt ennek a toldozásáért. Ráadásul öszvér megoldást alkalmazunk, nem egyértelműen a runD van javítva, hanem próbálják a balanszot fenntartani a passzvédekezéssel.

Ez folyamatosan romló tendenciát mutat, hiszen már az ellenfelek is látják ezt a filmeken hétről-hétre. Nem véletlenül mondta Mayo is, hogy Bentley nem jön vissza egyhamar, így valakire szükségünk van ebben a szerepben.

Kérdés kire?

Íme az elmúlt 4 hét Bentley nélkül a futásvédekezést tekintve:

A vezetőedző változásokat jelentett be a kezdőcsapatban, kíváncsi vagyok, hogy ez a védelemben kiket fog érinteni majd. A támadóknál is biztos lesz megint variálás, de ha így marad a játékterv és a playcalling, akkor én a vonal mellett is indokoltnak látok majd egy cserét. 

Amúgy Godchaux falmunkája egészen kiemelkedő volt: 
 


Ahogy Keion White is megtette, amit csak tudott és sokszor próbált zavart okozni a backfielden. A blitzekkel amúgy is óvatosan kellett bánni, mert Stroud közel 90-es PFF értékkel játszik az ilyen siettetés ellen. Így a 4 man rush nagyobb teret kellett kapjon.

A Jaguars ellen viszont muszáj lesz odaérni, mert Lawrence az egyik legmagasabb százalékban dobja meg az első olvasását. Így ha ebben zavarni akarjuk, muszáj támogatni blitzekkel is a DLine nyomását. Illetve el kell majd ezt az első olvasást venni, hogy oda tudjon érni a passrush White vezetésével.
 

A játékosok erényeire szabott feladatok, depth chart problémák

Ez a másik pont ami kifejezetten oka az idei vesszőfutásnak, és meg vagyok győződve róla, hogy ha ebben nem hibáztak volna óriási dolgokat, akkor mutatott játékban már most előrébb tartanánk. Az is lehet győzelmünk is több lenne, de ez igazából mellékes a csapat fejlődése szempontjából a szezon ezen pontján.

Azonban a stáb azt mondta, nekik ez az eredményesség fontos, hiszen azért kezdő Brissett, mert vele van a nagyobb esély nyerni. Már kielemeztük ezt, Maye a pályán válaszolt a borzalmasan oktalan döntésre, beigazolódott amit kb mindenki tudott augusztus végétől, hogy Maye a jobb irányító. Ráadásul az ő skilljei jobban is maszkolják a csapat gyengeségeit, míg a másik QB skilljei csak még jobban felszínre hozták azokat.

Ez szerintem a legrosszabb döntésük lett úgy, hogy láttuk mekkora fék volt Brissett. De, és ez a nagyobb baj, mindenben ilyen rosszul döntöttek eddig a labda ezen oldalán.

Kezdték azzal, hogy Tyquan Thornton lett az X elkapó és a WR1 az ő fejükben. És itt most ezzel nem Thorntont szeretném bántani, hanem rámutatni arra, hogy egy játékos aki a sebességéből él, egy olyan irányítóval kerül egy játéktervbe, aki nem tudja eldobni addig a labdát, ahol ő általában ezen játékterv alapján fel fog tűnni. Konkrétan kivették Thorntont a játékból, ahelyett hogy mondjuk a sebességét kihasználták volna olyan útvonalakon, amiket meg is tud dobni Brissett, ráadásul gyorsan a nyomás érkezése előtt.

Majd ezt a döntésüket a 4.hétre olyan szintre hozták, hogy bár még a meccskeretben hagyták, de 11 X feladatkörre korlátozták. Slotban 2-3 játéka volt csupán hetente. Az 5.hétre pedig gyakorlatilag kikerült a csapatból az az elkapó, akit egész nyáron, a preseason meccsek után, a szezon első heteiben ők első elkapónak gondoltak.

Felteszem a kérdést, hogy akkor most benézték a tudását, vagy nem használták jól a játékost? Igazából mindegy, mert pár hét alatt nem egy helyet esni a depth charton, hanem gyakorlatilag lekerülni róla, az a stábra nézve botrányos értékelés.

Ha azt gondoljátok, hogy az elkapóknál ez minden, akkor tévedtek. 

Javon Baker mindezek ellenére is mellőzve van, gondolom az eredménykényszer az oka, minden más esetben nehezen tudom elképzelni miért nem kap aktív snapeket a fejlődése érdekében. Ugye ha nincs eredménykényszer, akkor nyugodtan lehet a jövő játékosait fejleszteni, hogy mielőbb minél jobb játékossá váljanak. Pláne ha a helyükön lefokoztak egy Thorntont és így nyílik üresedés.

De nem, ők inkább erőltették Osbornt, akinek 40-50 snap jutott meccsenként. Cserébe sok elkapást vagy yardot, szikrát lobbantó elkapást nem tudott felmutatni. Ja, hogy ehhez kellett volna egy QB is? Igazából volt, de a padon hagyták. Na szóval K.J. Osborn volt a másik Thornton mellett, akire a szezon első felében támaszkodott a stáb, miközben a Texans elleni meccsen nélküle volt tűzijáték.

Felteszem a kérdést, hogy akkor most benézték Osborn tudását, vagy nem használták jól a játékost? Igazából mindegy, mert ez is csak azt mutatja, hogy amit eddig kitaláltak, az mind kukába ment és rossz elképzelés volt.

És akkor elértünk a két legjobb elkapónkhoz, akiket nem fogjátok elhinni, de teljesen szabotálnak a kibontakozásban.

Polk elejtett két labdát, mindegyik 1st down lett volna, tehát nem Maye volt az oka, hogy megakadt a támadás. Mayo mentális gondokról beszélt, de a játékos egyből kiállt és közölte nincs neki ilyen, egyszerűen be van korlátozva és ez ellen nem tehet semmit. Kutakodtam mit jelenthet ez, de annyira jutottam, hogy Polkot X-ben használják, mert nincs más oda szerintük. Miközben ő slotban és Z-ben otthonosabban mozog. Boutte is kap X snapeket, a TD is abból jött, de Polk százalékosan többet fordul elő ott a snapjeiben.

Márpedig ha ez a stáb egyszer valamit a fejébe vesz, akkor azt addig viszi, amíg rá nem dől a ház, fel nem lázadnak a játékosok, és a holdról is látja mindenki a rossz döntést. Akkor, pontosabban talán akkor elkezdenek gondolkodni azon, hogy valami lehet hogy nem jó. Még nem tudják mi az, csak elkezdik érezni hogy hmmm valami ne stimmel. Mert ugye ha tudnák és rugalmasak lennének, nem ostoba döntésekhez ragaszkodnának heteken-hónapokon át, akkor most Drake Maye már 6 kezdőmeccsel és a jó ég tudja hány TD-vel lenne előrébb. 

Ahogy a csapat is.

Mert az a legnagyobb baj, hogy a Patiots még csak most ért a preseason szakaszához. Most hoznak meg olyan döntéseket, amiknek ott kell kirajzolódni és max az első 1-2 hétben átgondolják a nagyon kérdéses döntéseket, amik nagyon billegtek augusztus végén. 

Most október közepe van és Mayo azt nyilatkozta, hogy Douglas szerepét át kell gondolniuk. Értitek ezt? Teljes döbbenet.

Most így szerepeltek a Texans ellen:         
 

Ha Pop Douglast nem tudja Drake Maye használni a Texans ellen, akkor még mindig nincs meg ez a gondolat a fejükben, hiszen ezzel a meccsel bezárólag is mindig leültették a két elkapós csomagoknál. Tehát ők eddig nem tudták azt, hogy Douglas és a skilljei lennének az alfája és az omegája ennek a vergődő támadófal mögötti gyors passzjátéknak.

Ha tudták volna, akkor miért most, egy 92 yardos este után villan be a fejükbe hogy ezt megvizsgálják és eddig miért nem jutott eszükbe? A szezon előtt miért nem ez volt az alapgondolat? 

Számomra ez a teljes sokk ezzel a stábbal kapcsolatban, hogy nem proaktív, és reaktívnak is botrányosan lassú, minden saját ötletük rossz és nagyon nehezen tudnak javítani rajta, ráadásul azt sem önerőből, hanem amikor egy játékos már rájuk rúgja az ajtót, hogy vegyétek már észre hogy a mi a helyzet.

Ráadásul Douglast is bekorlátozták Brissett hiányosságaival, és ahogy már korábban mutattuk, még véletlenül sem ő volt az első olvasás a gyakoriságot tekintve. Tényleg nincsenek szavak arra, hogy mennyire suta és béna döntések, tervek és elképzelések ezek. És megint ott vagyok, hogy azt kell kiemelni október közepe van, a szezon felénél jár minden más csapat, épülnek a folyamataik, rendszereik. Mi meg most kapirgáljuk mit is kellett volna az előszezonban lefektetni.

Egy nagyon fontos, még általam is ismert összefüggésre hívom fel a figyelmet:

Ha Douglas és Maye kapcsolat működni fog a belső útvonalakon, akkor lehetetlen lesz a cover1 védekezést felrakni ellenünk. Márpedig most ezzel szipkázunk folyamatosan, hogy cover1 mellett minden területet elvesznek és tömik a boxot. Márpedig a kémia működik, ezt láttuk. Nem tökéletes, mert lehetett volna még egy Pop TD, csak azt kicsit mögé dobta Maye és így lendületet vesztett a fürge elkapó. De vajon a stáb mire várt eddig?

Íme Douglas az 5.hét óta:         
 

Természetesen a támadófal sem magától ennyire kilátástalan

Kezdjük ott, hogy Leverett személyében volt egy terve a stábnak a hatodik falember szerepével kapcsolatban. Amolyan Ted Karras féle recept, hogy bármelyik IOL poszton ő az emberük és ha be kell szállni, akkor azt egy magas padlóval tudja megugrani. 

Az 5.hét után kirakták a csapatból. 

Ez volt az a mesterterv, amire az OL depth első lépcsőfoka épült. Mondanom sem kell, más csapatok a preseasonben rájönnek erre és nem viszik 53-ba a játékost, de semmiképpen nem raknak rá ilyen terhet, amit el sem tud bírni.

Ők megtették, pedig pár hónapot dolgoztak azért vele. És lehet itt jönni Jake Andrews sérülésével, hogy emiatt ez kényszer volt, de az egykori 4.körös még edzésre se nagyon tudott beöltözni eddig, aligha jelentett volna atombiztos megoldást. Tegyük mellé az Okorafor fiaskót, amire megint nem volt elég a nyár, hogy észrevegyék és 12 snap kellett hozzá. Szerencsére ő önmagától távozott, de gondoljunk bele, ha ez a stáb 12 snap alatt lekapta a pályáról, és nem egy gyors reagálású hadtestként működnek, akkor vajon mióta lebeghetett ott ez az alkalmatlanság a szemük előtt? 

De azért megpróbálták persze, mert ez volt a terv és hiába tűnt gyengének ez, hiába kaptak jeleket arról, hogy ez nem fog működni, mivel ez a terv, ezt kellett csinálni.

Abba ne menjünk bele, hogy Wallace és Robinson nem is lépett volna pályára ha rajtuk múlik, csak a sérülések felülírták ezt. Ahogy abba se, hogy az Okorafor mögött csereként azonosított Lowe lett a nagy szerelem, miután az ex-Steeler távozott.

Most ott tartunk, hogy Lowe a fal legjobban sajnált kiesője, aki ha nem tud játszani Londonban, akkor megint valami variációra lesz szükség az összetételben. Eddig még nem kezdtünk meccset ugyanabban a felállásban.

Most is lehet Onwenunak vissza kell menni RT-be, akkor Jacobs jöhet LT-be, Sow vagy Robinson, vagy mindkettő pedig OG poziba, attól függően mi van Jordannel. Értitek ugye? Lowe és Jordan a két mentsvár, rájuk várunk a meccs előtt, hogy vajon be tudnak-e szállni? Két olyan játékos, akik jó esetben 53-ban sincsenek egy NFL csapatban.

És mindezt október közepén.

Azok után, hogy 4 nappal a megszerzése után, a kb NFL szűz Ben Brownt berakták centernek. Tették ezt azután, hogy Leverett volt hónapokon át a tervük, de 4 naposan is több esélyt adott Brown a számukra. Ez is mióta érlelődhetett, hogy zsákutca? Az új center amúgy Mayeből merített erőt és elmondta, hogy az ő magabiztossága átragadt rá és ez segítette a meccsen. 

Az a Maye, aki eddig nem állt készen, akit beraktak a liga egyik legjobb védelme ellen, aki olyan szinten lett libabőrös, amikor befutottak a pályára, hogy azt se tudta fiú-e vagy lány.  Aki olyan lámpalázas volt, hogy élete egyik legrosszabb dobása mellett jegyezte az első interceptionjét. Ilyen körülményeket teremtettek a szezon közepére, de hát tudjuk jól, volt egy tervük!

A játéktervek

Sokat tudna segíteni a csapatnak, ha a heti felkészülés összhangban lenne bármivel amit a csapat meg tud oldani, komfortos neki, és az ellenfelek nem számítanak rá. Amíg a Texans nyitó sorozata TD-vel ért véget, addig a mienk két futással indult egy yardért összesen. 

Komolyan ezt bírtuk megálmodni egy hét alatt?

Ráadásul azt hagyjuk is, hogy 2.1 yardos átlaggal bóklásztunk a tervezett futásokból, mert ez egy hízelgő adat AVP-re nézve. És nem, nem Gibson az oka, mert nem ment volna jobban Stevensonnal sem, hiszen Gibson eddig több szerelési kísérletet úszott meg a szezonban és a Houston ellen 33 yardot szerzett kontakt után. 

Ami azért fontos adat, mert összesen 19-ig jutott!!! 

Tehát megint ott vagyunk, hogy negatív yardon már érintkeznek a futóinkkal. És erre az elemre akar következetesen építeni a stáb. De hát ez az elem nem működött szinte egyik meccsen sem, és az elrontott szerelési kísérletek miatt voltak belőle nagy játékok.     

Nem értem hogy lehet ezzel jönni egy meccsre és ragaszkodni hozzá, amikor nem megy.

A center alóli játék ugyanez, Maye is szenved vele, de legalább ő kijön a sackből és ahogy korábban vázoltuk is megoldja lábon, vagy szerkezeten kívül. És nekem ne mondja senki, hogy ellenünk mindenki véletlenül telibe találja a snap countot. Csak ugye ezt sem hajlandóak elismerni az edzők, és nincs változás benne.

Mindezek után nézzünk olyat ami működik vagy működni fog.

Drake Maye a harmadik játékos a ligában aki első kezdő meccsén 3 vagy több TD-re volt képes. Tom Yewcic szintén 3, Gary Cuozzo pedig 5 hatpontost osztott ki 1955-ben. Szóval 62 éve nem volt ilyen, és ami ebben az igazán bosszantó, hogy ezt a fiút a stáb 5 hétig Brissett mögé rakta! Ez a gyerek készen állt a szezon elején, és nem véletlenül lázadozott az öltöző a Dolphins meccs után. 

Akik féltették a srácot, azok is választ kaptak rá, hogy jobbá teszi a körülötte játszókat. Jobban nézett ki a fal, jobb teljesítményt tettek le az asztalra az elkapók. Ebben az évben még nem sikerült így szétosztani a labdákat, se mélységben sikerre vinni egy átadást. 

Brissett 5 meccsen jutott el 2 darab TD-ig, neki már most 3 van. De nem akarok a touchdownokon lovagolni, mert egy olyan box score adat, ami nem releváns a teljesítmény megítélése szempontjából. 

Ahogy az interceptionök száma sem, ami bár kettő, de abból az egyik az övé csak. A másikat nem csak hogy olvasta a védő, hanem konkrétan tudták hogy ez a play jön, és egy első meccses újonctól nem lehet elvárni hogy ebből áthívás legyen. Azt mondjuk el lehetne, hogy az OT ne essen össze, és akkor talán sikerült a play, de ez már megint oda mutat, hogy mit műveltek eddig a falban és hogy jutottunk el egy Zach Thomas, D.Jacobs, Caleb Jones, McKenzie féle OT felhozatalhoz a 6.hétre. 

Igen, az utóbbi két ember is lehet pályára lép majd Londonban. Gondolom sokan ismeritek őket.       

A balszerencsés interception:


Itt pedig animált formában az első touchdown passza, ami egészen szűk ablakba, nagyon precízen lett megdobva. Több mint 50 yardot volt a levegőben a laszti és 1 yardon belüli szeparációban landolt. Aki ilyenre képes az volt a kisebb esély, amikor 100 passzolt yardért sírt egy-egy meccsen a támadósor.

Ahogy ezt abszolválta egyből ment a padra és a tableten nézte mit lehetett tanulni a driveból. Nagyszerű mentalitás és eltökéltség. És van abban valami sorszerűnek tűnő dolog, hogy ezt a TD-t Pat Patrioton állva teljesítette, belőle is erőt nyerve, vagy megtestesítve mindazt a jövőt, amit szeretnénk hogy befusson ebben a franchiseban.

A Texans bitang védelme ellen ebben az évben még senki nem dobott ennyi yardot mint Ő, pedig a többségnek jobb a fala mint neki. A nyomás lement 40.8%-ra a korábbi 50 körüliről, ami még mindig lehetne kisebb, de azért már javuló tendenciát mutat. És ez nem feltétlenül a falembereknek köszönhető.  

Ráadásul olyan megtévesztések jönnek az újonctól, ami azt jelzi, hogy komolyabb dolgokat is végre tud hajtani. Itt például elcsalja a védőt egy mozdulattal és utána dobja meg a célpontját.

Ebben a szituban pedig az eddig botrányos redzone hatékonyságon javít. Brissett ugye ilyenkor rábámult az emberére aztán odaértek hozzá, vagy megdobhatatlan volt az olvasása. Maye végig billegteti a safetyt és amikor az útvonal tetőzik akkor néz oda és villámgyorsan eljuttatja a labdát Henryhez. 

Ezzel amúgy 1/1 volt a vörös zónás hatékonyságunk.

 Sok esetben ő volt az, aki hozzátette azt az extrát, ami miatt a játék életben maradt, és ami eddig hiányzott a Patriots QB játékából az év során:       
 

A pálya minden részét képes volt támadni, nem szűkültünk be egy-egy sávba, ami jól jelzi a potenciált és a használhatóságot is.      

0-9 yard között: 13/16, 98 yard,1TD      
10-19 yard között 4/9, 95 yard, 1TD, 1INT      
20+ yard 1/1, 40 yard, 1TD      

Vele egészen más lehet a támadósor, pláne ha AVP végre képes lesz észrevenni és használni milyen kincs van a kezében. Az alábbi összeállításban a gyors játékokat szedték össze nekünk, amikből 7/8 és 66 yard érkezett. Ez azért mutatja, hogy Van Pelt nem reménytelen, csak körülményesen talál rá a titokra.

A  megiramodásaiban is ott a veszély, ez pedig a Jaguars ellen azért fontos, mert a Jacksonville a ligában a legrosszabban védekezik ezek ellen és több mint 90%-os hatékonysággal használják ellenük. Nem kellene kihagyni ezt a lehetőséget. Főleg, hogy láttuk azt is, Maye zseniális mozgásból is.

 

 

Plusz még extra, hogy a slot elkapók felé dobott labdák passer ratingje 128.3, 45 elkapásból 458 yard és 5 TD született ellenük. Mi ez, ha nem magas labda a Patsnek, akik nem csak Douglast tudják innen használni, hanem gyakorlatilag bármelyik elkapójukat. Ez egy olyan lehetőség az OC kezében, amivel csak élni kell a Wembleyben.

Douglas és Maye kapcsolata a huddle-ban is épül, hiszen az apró elkapó folyamatosan áradozott róla ott. Be volt mikrofonozva, így bárkinek elérhetőek a mondatok, amikkel táplálta az újonc önbizalmát. Egészen extázisban volt, és ha szembeállítjuk a Brissett féle passzok utáni testbeszédével, akkor látjuk mekkora zsákutcába tartottunk 5 hétig.    

Jöjjön az első közös hatpontosuk, amit reméljük követ annyi, mint a legendás Brady-Edelman páros esetében ünnepelhettünk:


Ezeket a passzokat nem sikerült 5 hétig beépíteni, pedig a játékosok itt voltak hozzá a keretben. De Maye a padon, Douglas pedig limitálva volt snapek számában. Mindenki döntse el, hogy ez egy átgondolt jó terv-e, vagy ennek kellett volna az alapnak lennie?  

Természetesen a meccs értékeléséhez tartoznak azok a bírói tévedések, amik sújtották a csapatot. Több is volt belőlük, egészen elképesztő nagy hiba is. De inkább ebben az évben és egy ilyen meccsen jöjjön, mint amikor majd nagyon számít és komolyabb céljaink lesznek.

A következő héten bár 5.5 pontos underdogok vagyunk, mégis lesz keresnivalónk szerintem. Ehhez az edzői stábnak kell nagyot javulni, és végre megérkezni a szezonba, mert amit eddig előadtak az nagyon karcsú teljesítmény volt. Mondanám, hogy tudatosan használták fel a csapat építésére ezt a hat hetet és meghosszabbították a preseasont, de akkor nem kellett volna Brissett az egyenletbe, mert az eredmény másodlagos lett volna. Mondjuk így, hogy nem volt az nekik, és kijött egy 1-5 belőle, az megint nem vet rájuk jó fényt. 

Se eredmény, se csapat nem volt itt 5 hétig.

Most viszont beindulhat végre a munka, mert a lelkesedés nem csak a játékos, de szurkolói oldalon is az egekben Drake Maye berobbanása miatt.

Találkozunk Londonban!

 

Hozzászólás

Az ember azt gondolná, hogy aki eljut egy NFL coach pozícióba, annak az amfoci intelligenciája és gondolkodása kiemelkedő és nagyon érti a játékot. Erre itt van a mi edzői csapatunk és a rengeteg eszével ezt bírta kitalálni. Siralmas, na. SOKKAL többet várt tőlük mindenki.

Mostmár az a kérdés, hogy meddig megy ez a végtelen lassúság a megfelelő csapat és játék felépítésében. Maye egyre jobb lesz, és remélem, hogy egyre merészebb is, hogy a rossz irányokra jól érthetően felhívja a figyelmüket.

Meglátjuk Londonban.

GOOO PATS!!!

 

Ja, bocsánat, maga az áttekintés ismét szuper lett, köszönük! :-)

Köszönjük,újabb kiváló irás!

Köszönet !! Őszintén nagyon vártam ezt a cikket ,hogy az ifjú padavan szinre lépése után mit mutat a nagyító . 

Nem túl rózsás a kép . 

Sanszos nagy lett ez a kabát az edzői gárdán és pl Mayo csak mint kisebbségi edzőjelölt ment interjúkra ,hogy ki legyen pipálva ez is ,és nem a tálentum miatt .

AVP -től én semmi jót nem vártam ,be is jött ,hogy egy futottak még NFL-ben ragadt edző ,semmi több . 

Hétvégére az utazóknak felejthetetlen élményt kívánok (első győzelmet Maye-től ) . 

 

Hétről hétre egyre elkeserítőbb olvasni az elemzéseket az edzőkkel kapcsolatban. 
Amikor kinevezték Mayot reméltem, hogy egy jó stábbal sikeres lesz, erre most az az érzésem, hogy ebből a bandából januárban nem soknak kellene maradnia, Érdekes lett volna látni, hogy mondjuk Vrabel milyen kultúrát és stábot épített volna. Most viszont az az érzésem, hogy égetően nagy szükségünk lenne egy támadógurura, hogy Maye jó kezekben legyen, de attól félek, hogy kapnak még 1 évet, de sok pozitívumot ettől a stábtól mér nem remélek. 
Az már egy érdekesebb kérdés, hogy ti láttok-e olyan "jelöltet" akit az offenz megsegítésére ide lehetne hozni?

Szerintem Vrabel sokkal rosszabb opció lett volna, és nem azért, mert rossz edzőnek tartom. Nála pontosan láttuk, hogy képes megemelni egy csapat padlóját azzal a kultúrával, amit épít, ugyanakkor a konzervatív felfogásával egy üvegplafont rak a csapat fölé, így pedig tök jól el lehet lenni vele a középmezőnyben, egy-egy jobb eredménnyel. Mayonál ezzel szemben benne volt a pakliban, hogy jó lesz - még mindig van rá esély, még ha egyre kevésbé is tetszik, amit csinál - ahogy az is, hogy csúfosan megbukik, ami még mindig jobb, mint a középszerben lenni, mert könnyű váltani.

Támadógurura valóban szükségünk lenne, de egyrészt nem sok van belőlük, másrészt ha tényleg jók, 1-2 évnél többet úgysem maradnak, végül pedig az igazán jókat csak HC-nak tudod elhozni. Én pont azért akartam inkább támadóoldali vezetőedzőt (Ben Johnson jövőre még mindig elérhető lesz), mert egyszerűen sokkal nehezebb egy jó OC-t megfelelően pótolni, mint egy jó DC-t, plusz a defense oldaláról jövő edzőknél sokkal gyakrabban megfigyelhető a konzervatív felfogás és az analitika teljes elutasítása, ami a modern futballban nem túl szerencsés.

NB2 JMD ötlete nem lenne rossz, valóban ő az egyetlen minőségi támadószakember, aki elérhető és valószínűleg szívesen is jönne, ráadásul ő több esélyt már nem kap vezetőedzőként, szóval a kontinuitás is meglenne. A nagy gond viszont az, hogy vele megint egy új séma lenne, ami más típusú játékosokat igényel és mást vár el az irányítótól, arról nem is beszélve, hogy az ő rendszerébe baromi nehéz lesz olyan edzőket találni, akik értelmesen le is tudják azt oktatni, mert az NFL-ben már nem nagyon futtatják a sémáját. Ebből a szempontból szerencsésebb a Shanahan-iskola, mert nagyobb a merítési lehetőség.

Én januárban azt hittem, hogy JMD lesz az OC. Akkor talán úgy alakították volna a nyáron a dolgokat, hogy az neki megfeleljen. Johnsonnak szerintem sokan örülnénk, de olyan hírek jöttek hogy okm-es HC-hez képest sokat kért a csapatoktól. Érdekes lesz ebből a szempontból az offseason. Amúgy arra láttok esélyt, hogy Kraft az asztalra csap és amiatt lesz váltás? Márcsak azért, mert érzetre Wolf nem lépne radikálisat 

 JMD csak azt az egy sémát tudja futtatni? Több ezer óra van felvétel már a Shanahan féle sémáról, elképzelni nem tudom, hogy azok alapján ne lenne ma már átlátható a rendszer felépítése és az egymásra épülő elemek.  Egy annyira tapasztalt edző mint pl. JMD nem tudná azt alkalmazni és  játékokat kitalálni?

Minden OC-nek megvan a saját rendszere, amiben egymásra épülnek az elemek. Attól lesz valakinek egy rendszere, hogy azt 100%-os formában tudja telepíteni és futtatni. Ehhez olyan nagyon stabil alapok kellenek, hogy az egymásra épülés megvalósulhasson, hogy ha valaki kicsit is kevésbé ért hozzá, akkor félre fog menni a gyakorlatban minden.

Mivel JMD-nek saját rendszere van, így ő az alapján közelít meg egy driveot, az alapján szemléli a védelmet és annak sebezhetőségét. Nem tudnak és nem is fognak rendszereket cserélni az OC-k, mert ezek több éves folyamatok eredményei. Ha még sosem dolgozott benne, de elkezdi telepíteni, akkor ugyanúgy fog járni mint BB és MP, akik azt gondolták egy nyár alatt a nulláról felhúzzák az outside zone scheme-et. 

A játékosoknál sem mindegy, hogy ZBS vagy PBS a blokkolási rendszer, mert kevesen lesznek mindegyikben jók. És bár egyik csapat sem használ kizárólag egy rendszert, átfedések, exploitatív szituk mindig lesznek, de az alapok, ahogy megközelítik a játékaikat azok egyéniek lesznek.

Teljesen máshogy közelítik meg ugyanazt a downt, teljesen máshogy épülnek egymásra a hívásaik, és teljesen más pontokat támadnak a tendenciákat tekintve is.

Értem és köszönöm a válaszod. Valamiért azt képzeltem úgy van ez mint a normál életben. Én is egy cégen belül 3 egymástól nagyon különböző területen is dolgoztam, amik között azért voltak átfedések. Ezekből kettőben egy-két év alatt elég magas szintre jutottam, a harmadikban meg épphogy elkaristoltam (mondjuk az kényszerből volt és nem is szerettem azt a fajta melót).