Statisztika: 11. hét: Patriots @ Eagles

Nem volt szép, de nem is kell annak lennie. Ebben a ligában néha meg kell találnod a módján, hogy úgy nyerj, hogy az közben nem szép és pontosan ezt tette a csapat Vasárnap este az Eagles ellen. Ha nem is lehetünk teljesen boldogok a látottakkal, a végeredmény mindent felül kell, hogy írjon.

Az Eagles felett aratott szoros győzelemmel a csapat bebiztosította, hogy zsinórban 19. alkalommal fejez be szezont pozitív mérleggel.
Ez így leírva csupán egy szám, de akkor látszik meg igazán a fontossága, ha mellé rakjuk a teljes NFL teljesítményét (az alábbi táblázatban már benne van a 2019-es szezon). Sorozatban legalább három győztes szezont jelenleg mindössze 4 csapat tud felmutatni és a Patriots mögött a második helyen 12 szezonnal van lemaradva a Seahawks.

Snap

Támadók

Már-már megszokott, de a fal és Brady végig a pályán volt, ami nem is meglepő egy végig szoros mérkőzésen.
LaCosse felépülése után is egyértelműen Watson az első számú TE a csapatban, mivel 59-21 arányban „nyerte” a játékidőt és számomra látványosan is tette ezt.
Nagy figyelem hárult idei első körös választottunkra Harryre, akinek 32-es végső snap száma kicsit torzított adat, mivel az első félidőben mindösszesen 7 játékot volt pályán, és csak azután nőttek meg a számai, hogy Dorsett sajnálatos fejsérülést szenvedett a TD elkapása során és így pótolni kellett.
Ugyanezen torzítás lehet igaz Sanu számaira is, aki így 41 játékkal WR2 volt a mérkőzésen, megelőzve Dorsettet, aki 34-ig jutott.
(Jogosan) Húzzuk a szánkat a támadók játékát látva, de ha azt vesszük, hogy a második félidőben az Edelman – Sanu (3. mérkőzés) – Harry (1. mérkőzés) elkapó gárda állt a rendelkezésre, akkor az talán valamit tompít az eredményen, vagy legalább némi magyarázatot ad.
Futóknál Michel 22 snaphez gyűjtött 14 labdát (10 futás, 4 passz) összesen 43 yardért, ami 3 yardos átlag, erre a támadási lehetőségünk 20%-at használtuk fel. Elméletben jövő héten jön Wynn és minden megváltozik! Alig várom, hogy egekbe magasztalhassam Sony teljesítményét. Írom mindezt teljes komolysággal. Szimpatikus volt az első évében, várom, hogy visszataláljon az útra. Itt jegyezném meg, hogy a széleken mutatott életjelet, de középen még mindig semmi.
Snapszámot tekintve White az első számú futónk, de ő csak 12-szer volt foglalkoztatva, abból is 7 volt a passz, tehát még mindig Sony kapja a legtöbb cipelést.
Nagy gondban vagyok viszont Robertsel, mivel őt nem tudom hova sorolni, minden játékelemben bevetették. Volt fullback, de védőként is játszott, amely 8 alkalomból egyszer sack-et is ért el, illetve nyolcszor ST-ben is pályán volt. De ne álljuk meg itt! Slater is villantott legalább egy játékot minden játékelemben, ugyanis a „Victory foramtionnál” a támadóknál pályán volt, illetve bekerült a védelembe a Hail Mary védekező egységbe.
 
Védelem

Patrick Chung sérülése alapvetően rendezte át a védelem sorait, így Duron Harmon jutott sok játéklehetőséghez, aki összesen 72 játékban volt jelen a védekezésben a lehetséges 75-ből. Illetve Brooks volt még aki megemelt snap számot játszhatott a maga 36 szereplésével.
Az abszolút igáslovak szerepében most DMac és Gilmore voltak, akik nem hagytak ki játékot, illetve 90% feletti játékidőt töltött a pályán a már említett Harmon mellett Van Noy és Hightower is.
Bár a mérkőzésen nem tűnt fel, új ST szerzeményünk Bethel is pályára került védőként 4 játékban.

ST

A 46 fős aktív keretből 32-en vettek részt valamilyen felállás során ebben a játékelemben, akik közül 5-en csak és kizárólag itt kaptak lehetőséget, köztük Nick Folk is.
Folk személyében a harmadik kickert fogyasztjuk a szezonban, de egyelőre neki minden sikerült. 5/5 mezőnygólok tekintetében és 2/2 extra pont szituációban.

Akik kimaradtak

Stidham és Ferentz nem jutottak játék lehetőséghez az Eagles ellen.

Passz

A passzjátékot csak futólag szoktam érinteni, hiszen nagyrészt az elkapások szekció ezt le szokta fedni, de úgy érzem, hogy most legalább egy hétig központi téma lesz, hogy Brady hogy teljesített a mérkőzésen.
Gyorsan a táblázat végéhez: a „QB Rat xxx” oszlopok azt mutatják meg, hogy adott kategóriából százalékosan mennyit ért el az irányító és így nem kell folyton a 2,375-ös bűvös számhoz viszonyítani. Tehát a „QB Rat Comp%” nem azt jelenti, hogy Brady milyen passz pontossággal dolgozott, tehát nem a 26/47, hanem azt mutatja, hogy a passz pontosság QB Rating elemből mennyit ért el. Jól látszik Jules esetében, hogy ha ott minden 100%, akkor van meg a tökéletes irányító mutató.
A leginkább kiugró érték természetesen a TDk száma, ugyanis Brady 317 mérkőzést játszott végig kezdőként (playoffal együtt) és ezen mérkőzések során ez az első olyan, ahol nem ő vezeti a csapat TD statisztikáját.
A játékot nézve már az éjszaka folyamán kitűnt a sikertelen passzok magas száma, így Brady passzainak csak 55%-a ért célba. Ki gondolná, hogy a Browns ellen is ennyi volt a találati aránya, illetve a Bills ellen csak 46%-ig jutott, így nem ez volt idén a legrosszabb teljesítmény tőle ebben a statisztikai kategóriában. Ahogy a közvetítésben is kiemelték, az első félidőre jutó 14 sikertelen passz, Brady legrosszabb teljesítménye volt karrierje során. Ennél a pontnál emeljük ki, hogy sok olyan elkapója volt, akikkel nem tudott sokat együtt játszani (Harry, Sanu, részben LaCosse)
A pontatlanságnak és Jules TD „lopásának” következtében mindösszesen 67-es irányító mutatót tudott produkálni, ami a szezon második legrosszabb teljesítménye a Bills ellen mutatott játék után. Ha Jules nem „lopja el” a TD-t, akkor is csak 76 pontig kúszott volna fel a mutató, amivel ugyanúgy ez maradt volna a második legrosszabb teljesítmény.

Ha már Edelman, akkor had emeljem ki, hogy a fent említett „lopás” számomra teljesen pozitív töltetű, nagyon szeretem a trükkös játékokat, főleg a Jules passzokat. Amendolának adott TD passza az egyik legemlékezetesebb NFL élményeim egyike, ezért is lepődtem meg először az alábbi táblázaton. Ugyanis csak 1 karrier TD passzot jegyez a tábla, így nagyon hiányoltam az Amendola átadást, meg ugye rémlik, hogy Bradynek volt egy elejtett passza is amit Jules adott. Aztán jobban megnéztem és láttam, hogy ez csak alapszakasz, így viszont már stimmelnek a számok és látszik, hogy van nem egy, hanem most már vele együtt (JE-nek kellett az alapszakasz TD a tökéletes ratinghez) két olyan irányítónk, aki a karrierje során tökéletes QB ratinggel játszik az alapszakaszban. Edelman és Sanu között a különbség, hogy JE az összes játékot Patriots mezben jegyzi, míg Sanunak nincs passz kísérlete nálunk.
Bill Belichick a témával kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy JE jó döntést hozott, hogy megdobta a passzt Dorsett felé, mert „…volt (több) másik opciónk is.” Várom kommentjeiteket, hogy szerintetek mi lehetett volna ez? Vissza Brady-nek? Tovább Sanunak? Simán másik útvonalon lévő WR? Megfutja?

Edelman / Sanu (alapszakasz, karrier)

Brady az első 3 mérkőzésén 7 TD-t jegyzett 0 INT társaságában, míg az utóbbi 7 mérkőzésen 7 TD és 5 INT a vonatkozó statisztika.

[vicc/on]Szóval senki ne mondja nekem, hogy nincs jobb opció mint Brady, csak a mi csapatunkban van két jobb irányító![vicc/off]

Elkapás

A QB szekcióban elég sok általános információt leírtam, így itt egyénekre bontva tudjuk megnézni a történteket. Edelman mindössze 50%-os biztonsággal kapta el a labdákat, de nagyon úgy tűnt, hogy a bal vállára rásérült és úgy játszotta végig a mérkőzést. Reméljük semmi komoly és nem jelenik meg a sérült listákon.
A TE szekciónk jól teljesített, főleg a nagy öreg Watson. Először volt lehetősége LaCossenak és Watsonnak együtt játszani, összesen 5/6 és 55 yard. Jó volt látni, hogy a pálya közepét támadtuk, remélem a jövőben többet próbáljuk ott megjátszani a játékosainkat, mert az egy olyan dolog ami jellemző volt ránk és mellette még sikeres is.
Harry is bemutatkozott, ami inkább volt csendes mint kirobbanó. Brady négyszer próbálkozott irányába amiből három elkapás született összesen 18 yardért. Személy szerint az első elkapása nagyon tetszett, megvolt az előnye a védővel szemben, majd miután biztosította a labdát, beleállt (inkább bele ült) a védőbe és próbálta kihasználni testi erejét, hogy extra yardokat tegyen hozzá. Ezenfelül számomra volt egy emlékezetes megmozdulása, egy futás blokkolásnál ért be a pálya közepére, hogy segítse a futást. Nem mondom, hogy kulcs blokk volt, lehet semmit nem tett hozzá ahhoz a játékhoz, de nekem ott a szándék és az elszántság volt az ami nagyon megtetszett. Bízom benne, hogy egészséges marad és belelendül a játékba.
A futóink nem tudtak olyan biztos kézzel beszállni az elkapásokba mint eddig megszokott volt, White felé szálló három sikertelen passz ami nagyon fájó, de itt nem feltétlen a futók hibáztak.

Futás

A futás erősen stagnál a szezonban és az utolsó mérkőzéseken, ugyanis az elmúlt három mérkőzésen 3,4-es átlaggal futottunk, ami pontosan megegyezik a mostani mérkőzéssel és csak 1 tizeddel jobb, mint a 3,3-as szezon átlagunk. Ami fájó, hogy hogy a tavalyi átlaghoz képest nem tized a különbség, hanem egy teljes yard. Tavaly 4,3-at hozott a csapat, idén pedig az említett 3,3-at.
A „jó” hír, hogy a futás lassan a passz szintjén lesz, mivel azzal 4,6 yardot haladtunk kísérletenkét míg futással ugye 3,4, ha levesszük Brady győzelmi futását, akkor 3,6-ra ugrik fel a futás és így már csak 1 yard a különbség. Jobban örültem volna, ha a futás nő fel a passzhoz és nem fordítva.
Futóink TD-t nem értek el, de White megfutotta a kétpontos kísérletet, ami szükséges volt ahhoz, hogy a végét viszonylagos nyugalommal tudjuk nézni a mérkőzésnek. Tulajdonképpen egy kvázi TD-t szerzett.
Az Eagles zsinórban 38 mérkőzés óta nem engedett 100 yardos futót. (leghosszabb aktív sorozat jelenleg) Jegyezzük meg, nem ezen a mérkőzésen forgott ez veszélyben.

Passz védekezés

Gilmore ismét jó meccset hozott a számok alapján, az egy holding büntetése nincs feltüntetve itt, az az egy eset árnyékolja be kicsit a teljesítményét.
Jason McCourty számai sem lennének rosszak, de a mérkőzés legelső játékából rá fújták a támadó Pass Interference szabálytalanságot, ami egyből 49 yard előre haladást eredményezett. A büntetés után 7 yard futás, rossz passz, rossz passz, FG volt a sorrend, így feltételezhetjük, hogy ha nincs a McCourty elleni ítélet, akkor simán pont nélkül küldjük le őket a pályáról.
Chung távollétében Brooks és Harmon esetében nem csak a snap számok nőttek, hanem a hozzá kapcsolódó feladat is. Nem meglepően a „helyetteseket” támadták összesen 10 passzal amiből 7 sikeres lett. Brooks statisztikai lapján a 43 yard még csak elfogadható lenne, de a végjátékban az ő szükségtelen keménykedésére dobott zászló miatt fújták vissza J. Jackson INT-jét, ami lezárhatta volna a mérkőzést, de helyette még kétszer próbálkozhatott a Philly. Szerencsére nem lett gond belőle és Brooks igyekezete látszik, mindkét esetben köze volt a megállításhoz.
A táblázat kicsit csal, ugyanis csak 126 passzolt yardot tart nyilván annak ellenére, hogy Wentz 214 egységig jutott. Itt feltételezem, hogy a különbséget olyan játékok adják, ahol nem klasszikus passz volt, pl egy gyors előre „pöckölés” TE-nek / WR-nek.
TE Z. Ertz 9 elkapásig és 94 yardig jutott, ami az egyik legjobb teljesítmény a védelmünk ellen az idei évben.

Nyomás gyakorlás

A meccs összképét tekintve nem lehet panasz a nyomás gyakorlásra, de a NextGen Stats egy érdekes dologra hívta fel a figyelmet. A második negyed elején megsérült RT Lane Johnson, akit pótolni próbált a Philly, de ez elég sikertelen volt. Amíg Johnson pályán volt, addig 12 lehetőségből nulla sack született, nélküle viszont 13 lehetőségből 5 sack-et ért el a Patriots. Mint látható mi is ott és akkor ütünk, ahol és amikor lehet. A tendenciát megfordítva reméljük, hogy Wynn visszatérése ellentétesen, de ugyanekkora hatással lesz a mi falunk játékára. És ne feledjük, itt jobb oldali tackle esett ki nem is a fontosabb bal.
A fentiektől eltekintve az 5 sack és összesen 25 nyomás nagyon szép teljesítmény. De ez ugye nem csak az elöl lévők dicsérete, ugyanis ha a secondary nem védekezi le az elkapókat, akkor nincs idő odaérni az irányítóhoz.
Az 5 zsákolás 5 különböző játékostól érkezett és a nyomás gyakorlás lista is tartalmaz összesen 10 nevet, ami mutatja, hogy mennyire összetett a védekezésünk, nehéz lehet QB részről olvasni, tulajdonképpen bárki bárhonnan érkezhet.
Bár a mérkőzésen INTet nem sikerült elérni egy Shelton és Guy összjátéknak köszönhetően volt fumble utáni labdaszerzésünk.

Blokkolás

13-szor érkezett nyomás Brady-re, ami sok, de amikor temetjük a falunkat, akkor gondolatban ugorjuk vissza a cikkben és idézzük fel, hogy a Philly fala 25-öt engedett. Newhouse-t minden meccs után elővesszük, aki most sem volt jó, de Cannon ismételten sok nyomást engedett. És ahogy legutóbb is írtam, ez Cannon képességei mellett egy sokkal rosszabb eredmény.
Fény az alagút végén, hogy a hírek szerint Wynn a terveknek megfelelően halad a felépüléssel és a következő mérkőzésen már ő játszhat.

Érdekességek

Az utolsó 6 mérkőzésből 5 olyan alkalom volt, amikor 40+ passzot hívott JMD, az azt megelőző 7 mérkőzésből 1 ilyen volt.

Kyle Van Noy 5,5 sack-el karrier csúcsot állított be. Reméljük nem ez a vége.

Az Eagles 95 yardos TD driveja a leghosszabb volt amit a Patriots engedett 2011. negyedik hete óta.

Bill Belichick a szezon során előszőr használta a „Victory Monday” intézményét, így a győzelemre való tekintettel senkinek nem kell jelentkeznie a csapatnál a hétfői napon, de szakértők véleménye szerint ennek ellenére sokan fognak megjelenni (főleg támadó oldalról), hogy kijavítsák a hibákat.

A mérkőzés előtt Tedy Bruschi volt formában és a Twitteren a mérkőzés felkészülése kapcsán segítette a közösséget egy képpel, ami a stroke (agyvérzés) korai jeleire és a gyors intézkedés szükségességére hívja fel a figyelmet. Lehet, hogy ő már előre tudta, hogy nem lesz egy sima mérkőzés.

Soha ne legyen rá szükség, de ha már megosztotta:

• Egyensúly problémák
• Látászavar
• Eltorzult arc
• Kar elgyengülése
• Beszéd nehézségek / zavarodott beszéd
• Gyors segítség hívás (112)

Források: NFL Game Book, NFL App, Yahoo Sports, Teamrankings.com, Twitter (Field Yates, ESPN Stats & Info, Next Gen Stats, Mike Reiss, Tedy Bruschi), patspulpit.com