Kyle Van Noy története

Az 1991. március 26-án született számtalan gyermek közül az egyik különleges örömgombóc jelentette mindazt, amit egy fiatal pár a nyugati parttól szeretett volna. Egészséges, boldog baba göndör hajjal. Féktelen nevetése és csillogó szeme megolvasztotta a szívüket. A csecsemő biológiai anyja a születése után szinte azonnal felajánlotta őt titkos örökbefogadásra. Az okokat talán csak ő és Isten, valamint egy maroknyi ügyintéző tudhatja azoknál a magán, nonprofit szociális szolgálatoknál, amelyek kezelték az ügyet.

Körülbelül 28 év elteltével ugyanaz a gyermek, játékosan nevethet azokon az embereken, akik otthonukba fogadták és sajátjukként nevelték fel.

„Mindig viccelődök rajtuk” - vallja be. Az összes csecsemő közül ki kellett választani valakit, aki az NFL-ben lesz. Srácok, szerencsések vagytok! „Bementetek a kórházba, és kiszedtetek az alomból.”

Ahogy a beszélgetés komolyabbá válik, a fiatalember hozzáteszi: „Egyszerűen áldott vagyok, hogy ők a szüleim. Valóban, nagyon jó emberek. Örülök, hogy anyának és apának hívhatom őket.”

Layne és Kelly Van Noy ugyanazt érezte a kisfiúval kapcsolatban, akit röviddel születése után hivatalosan örökbe fogadtak és Kyle-nak neveztek el.

Kérdések és válaszok

Nincs olyan konkrét pillanat vagy egyetlen esemény, amelyet meg tudna határozni. A felismerés, hogy ő örökbefogadott gyermek fokozatosan jött.

Életének körülbelül első évtizedében a fiatal Kyle családjával Kaliforniában élt. Ezekben az években észrevette a meglévő fizikai és személyiségi különbségeket maga és bátyja, Travis között. Ezután kérdéseket kezdett feltenni annak a férfinak és nőnek, egyikük sem néz ki hozzá hasonlóan, akiket mindig a szüleinek tekintett.

Igen, örökbe fogadták, válaszuk egyaránt igaz és tényszerű volt.

„Nem volt olyan nagy ügy. Senki sem viselkedett vele furcsán vagy máshogy” – emlékszik vissza Van Noy vállat vonva. „Csak el kellett fogadni és kész. Tehát soha nem igazán törődtem vele. Ez nem igazán zavar engem. Van egy csomó unokatestvérem, akik úgy bánnak velem, mintha az unokatestvéreim lennének.”

11 éves kora körül Van Noy és családja a szomszédos Nevada-ba költözött vissza Renóba, ahol született. Addigra a futballpályán elkezdett érvényesülni, és mind a játékával, mind a megjelenésével kitűnt.

„Ahogy öregszel, mások rájönnek, hogy örökbefogadott vagy és olyanokat mondanak, hogy tudod ez amolyan rossz dolog” - folytatja Van Noy. „Ez igazából áldás. Anyám az anyám, az apám az apám. Soha nem bántak velem másképp. Nem tudom, mi lenne nélkülük. Csak azt tudom, hogy nem ők a biológiai szüleim.”

Tinédzserként, ahogy Van Noy nőtt, felkeltette a főiskolai játékos megfigyelők és toborzók figyelmét, akik az ország legígéretesebb középiskolás játékosai közé sorolták. Végül úgy döntött, hogy az otthonához közeli Brigham Young Egyetemen (Utah) játszik. A négyéves főiskolai karrierje során 36 meccsen kezdett az 52-ből. Felsőbb évesként a Bednarik és a Butkus Awards elődöntőjében is szerepelt, a legjobb védekező játékos, legjobb linebacker díj jelöltjei között és feltűnt a neve néhány All-America listán is. A Detroit Lions draftolta őt a 2014-es Draft-on a második körös választásukkal (összesen a 40. helyen).

 „Baby Kyle”, ahogy őt néha még most is nevezik, egészen komoly fiatalemberré nőtte ki magát. Családja azonban továbbra is védelmezi őt, talán azért is, mert ő a legfiatalabb a családban.

„Igen, ezt látom” - ismeri be Van Noy. „Mindegyikük nagyon védelmező. Büszke vagyok rá. Biztos vagyok benne, hogy ők is büszkék. Örülök, hogy vannak, minden családnak ilyennek kéne lenni.”

Bár megpróbálták megvédeni őt mások ítélkezéseitől, nem tudták megvédeni őt a saját kíváncsiságától.

„Kik a biológiai szüleim? Miért adtak örökbe? Vannak-e rokonaim?”

A titkos örökbefogadás azt jelenti, hogy az örökbefogadó család alig vagy semmit sem tud a biológiai szülőkről, és nincs közvetlen kapcsolata sem velük. Ez a törvény, így Van Noy a mai napig nem tudja a választ az előbbi kérdéseire.

Elmagyarázza, miért van ezzel kibékülve.

„Csak elmondom mindenkinek, milyen nagy áldás ez, és csak megpróbálok jobban rávilágítani a dologra. Sok ember a rákra és a különböző betegségekre összpontosít. Én, a feleségem és az alapítványunk arra összpontosít, hogy megosszuk a történeteinket, elősegítsük a nevelőszülői gondoskodást és az örökbefogadást, valamint hogy megismertessük ennek a szépségét.”

Egymást erősítő kapcsolatok

Utahban Van Noy találkozott egy szépségkirálynővel, Marissa Powellel, aki Utah Államot képviselte a 2013-as Miss USA versenyen, és harmadik helyezett lett. Az első randevúik egyikében azt kérte Kyle-tól, hogy osszon meg egy szomorú tényt magáról. Amikor elmondta, hogy csecsemőként örökbe fogadták, „Melissa azt mondta, hogy: Ó, apám és testvérem is örökbe fogadottak. Tehát nagyon jó volt” - emlékszik Van Noy. „Családjuk nagyszerű, öccse olyan, mint az igazi testvére.”

Ez a megosztott élettapasztalat csak megerősítette kötődésüket. 2014-ben a pár közös jótékonysági szervezetet indított, Van Noy Valor Foundation néven. A szervezet célja „egy kicsit minden”, beleértve a sok örökbefogadott gyermek által érzékelt megbélyegzés megszüntetését, arra ösztönözve őket, hogy ez nem valami olyan, amit valaha szégyellniük kellene. Az alapítvány támogatja a nevelőszülői gondoskodást és az örökbefogadást.

„Nem mindenkinek van tökéletes kapcsolata a szüleivel, és ez rendben van, de a lehető legtöbbet kell, hogy kihozza ebből a helyzetből” - javasolja Van Noy. „Csak arra törekszünk, hogy felkészítsük őket a sikerre, bármi is legyen, amit el akarnak érni. Remélhetőleg képesek leszünk a gyerekeknek főiskolai ösztöndíjakat adni, ez lenne a végcélunk.”

Az általuk rendezett rendezvények között van iskoláskorú gyerekeknek szánt és van a karácsonyi ünnepekhez kapcsolódó ajándékozás is, amely mindig feleleveníti Kyle gyerekkorát.

„Azt akarjuk, hogy a gyerekek, akiknek még nem volt karácsonyuk, egy esélyt kapjanak az ünnepekre, ajándékokat bonthassanak és élvezhessék az ünnepi hangulatot. A nap végén, ha ez mosolyt csal az arcukra, és kapcsolatba lépnek velem és a feleségemmel, akkor azt hiszem ez győzelem, mert így látnak ezen a folyamaton átesett embereket, akik tudják, hogy is van ez.”

Van Noy hazafi lett, miután a csapat majdnem három évvel ezelőtt megalkudott érte a Detroittal. Ezt azzal hálálta meg, hogy a védelem oszlopos tagjává vált és azóta két Super Bowl győzelemhez járult hozzá. Augusztus végén a csapat elismerte Van Noy elkötelezettségét a pályán kívül végzett munkája iránt, és őt jelölték a Ron Burton Community Service Award 2019-re. (Ezt a díjat 2003-ban alapította a Massachusetts Interscholastic Athletic Association és azok kapják, akik sokat tettek a közösségért) (Ron Burton 1960-66 között volt az akkor még Boston Patriots játékosa. Innen is vonult vissza és rendkívül sokat tett a közösség életének javításáért. A díjat 2003-as halála után alapították.)

Van Noy alapítványának fő célja a kapcsolatok ápolása, ami kicsit szomorú, ha belegondolunk abba, hogy az ő kapcsolata a biológiai szüleivel valószínű soha nem fog létrejönni. Noha azt állítja, hogy ez már nem fontos neki, van egy dolog, amit nagyon szeretne megtudni, hogy van-e testvére.

„Ha testvérem lenne” - felelte Van Noy, „megnézném, hogy néz ki valaki, aki félig olyan, mint én. Azt hiszem, hogy mindenki, ahogy öregszik, többet meg akar tudni a család orvosi hátteréről, biztos, ami biztos.”

Manapság az ilyen megfontolások sokkal inkább előtérbe kerülnek, mint valaha.

Teljes kör

Szeptember elején a Patriots öltözőben Van Noy érthetően kissé el van foglalva. A Pittsburgh Steelers nem az egyetlen nagyon várt érkező a közelgő hétvégére. Időről időre a telefonjára pillant, hisz Marissa bármikor felhívhatja, hogy menjen a kórházba - Azonnal! A boldog pár az első gyermekét várja.

Régimódian Van Noy és felesége ellenállt a kísértésnek, hogy megtudja a baba nemét a születéséig, ami éppen azalatt történt, amikor a hazafiak szétkapták a Steelers-t a 2019-es évadnyitón.

„Nagyon izgatott vagyok - ismeri be -, hogy találkozzak valakivel, aki a félig belőlem van. Tudom, hogy meglátom magam benne. Ez valami, amit mindig is akartam.”

Most, hogy megvan a baba, vajon a feleségével fontolgatják-e egy gyermek örökbefogadását?

„Tudod, erről már beszéltünk” - felelte lelkesedéssel. „Ez egy határozott lehetőség a jövőnkben. Soha nem fogom bezárni az ajtót. Jelenleg azonban csak arra koncentrálunk, hogy kicsi családunk életét beindítsuk.”

Van Noy saját gyermekkori körülményeire gondol, hova jutatták őt, és talán egy nap hova vezetik. Végül valószínűleg visszatér Kaliforniába. A szezon alatt New Englandben élnek, de fenntartanak egy otthont Santa Monicaban is - „imádom a meleg időt” - ismeri el bocsánatkérő vigyorral - ahol ő és Marissa valószínűleg az NFL utáni időszakban le fognak telepedni.

Nehéz leírnia az apává válással kapcsolatos érzelmeit. A bűnbánat nyomait még nehezebb felidéznie, amikor az életének kibontakozását tartja szem előtt, különös tekintettel arra, ahonnan indult. Van Noy továbbra is határozottan filozófiai szempontból keresi, és talán meg is találja magának a másik felét.

„Lehet, hogy egy nap megtalálom” - ismeri el. „Úgy érzem, másképp kerültem ebbe a világba a családdal, amellyel lennem kellett. Ezen a ponton jól érzem magam.”

A végén itt is megemlítem, hogy Kyle Van Noy-t jelölte a csapat az idei Walter Payton év embere díjra. Erről nem a szurkolók döntenek, de 5 éve a szurkolók egy közösségi média kampány keretében támogathatják kedvencüket, vagy a számukra legszimpatikusabb ügyet. A közösségi média kampány győztese 25.000 dollárt, a második helyezett 10.000 dollárt, míg a harmadik helyezett 5.000 dollárt kap az általa képviselt ügy támogatására. Jelenleg Kyle kissé visszacsúszva és pár tízezer szavazattal lemaradva az 5. helyen áll, de remélem tőlünk is kap még egy kis segítséget ő és az általa képviselt ügy is. Amennyiben úgy érzed, hogy támogatni szeretnéd Kyle-t akkor az megteheted a twitteren: "#WPMOYChallenge Van Noy" vagy "#WPMOYChallenge @KVN_03."

Forrás: https://www.patriots.com/news/half-of-me-the-kyle-van-noy-story