Nagyító alatt: Patriots - Jets a 3.héten

Kép
vs Jets

A harmadik héten beköszöntött a letargia a Patriots szurkolóinak háza táján. Ehhez egy rém gyenge teljesítmény kellett a brigádtól és bár a támadók korábban sem voltak igazán jobbak, most mégis más megítélés alá esik a csapat.          

Ennek oka nyilván a meccs összképe, amin az első két találkozón jól szereplő védelem sem tudott segíteni. Sőt, inkább ők is hozzátettek ehhez. De most nézzük vajon miért alakult így a csütörtöki csoportrangadó, és tényleg akkora baj van a csapatnál, mint a mutatott játékból látni véltük?

A vereséghez vezető okok

Itt nyilván elsőként azt kellene írni, hogy a Jets jobb csapat, és ezzel le is lehetne zárni a dolgokat. Míg New Yorkban a SuperBowl a cél, ezért hoztak veteránokat a kulcsposztokra, akik örömmel is jöttek Rodgers mellé egy gyűrű reményében, addig nálunk egy újjáépítés első fázisában vagyunk, annak minden hiányosságával.

Alapvetően a csütörtöki meccs egy rövidebb felkészülést jelent, ami mindig a jobb csapatnak kedvez. Minél kevesebb kiigazításra van szükség, annál nagyobb eséllyel fognak jól működni az elképzelések a pályán. Na már most nálunk az offense elég hervasztóan muzsikált eddig, így egy erős védelem ellen mindössze három napja volt a stábnak egy életképes gameplant összekovácsolni.

Azt hiszem láttuk, hogy ez egy esélytelen küldetés volt és lehet Ethan Hunt sem járt volna sikerrel, nem hogy Alex Van Pelt. Az új OC-t rengeteg kritika éri, hol jogosan, hol jogtalanul, de erre majd később kitérek.

A labda másik oldalán kiesett a kapitány Ja'Whaun Bentley, és bár ő "csak" egy játékos, aki helyére majd jön a soron következő a szurkolók szemében, viszont a valóságban az egyik legfontosabb láncszeme ennek a védelemnek. A hiánya nem csak abban jelentkezett, hogy így óriási területek tátongtak a pálya közepén, amit ő a maga kicsit darabosabb módján, de be szokott játszani, hanem abban is, hogy így három napja volt a védelemnek is felkészülni egy új rendszerre.

Raekwon McMillan ugyanis nem tudja egy az egyben átvenni ezeket a feladatokat Bentleytől, és amikor jobb híján ezzel próbálkoztunk, akkor átjáróházzá váltunk. Covington megpróbálta Tavait bevetni, hátha a sokrétű játékos feltalálja magát, de ebből egy katasztrófa közeli produkció lett a részéről Bentley feladatköreiben.

 

 

Nem mondom, hogy ha 6 napjuk van erre, akkor megoldják a házi feladatot és egy olyan játéktervvel jön a defense, hogy azzal feltartóztatjuk a Jets támadóit, de azt gondolom így a 3 napos intervallumban esélytelenek voltak ők is. Én magam is szidtam a konzervatív hozzáállást, meg azt, hogy nem megnyerni akarjuk, hanem nem elveszteni a meccset. Ahogy a hátrálós védelmi felfogás, az elkapóktól 10 yardra felállás sem volt szimpatikus. Utólag viszont belátom, hogy ezen idő alatt, a kiesett emberek mellett a lassítás volt az egyik olyan út, ami mellett reálisan letehették a voksukat. 

Működhetett is volna, de a Jets nagyon magabiztos játéktervvel érkezett, aminek szinte minden egyes eleme működött. Semmit nem nagyon tudtunk elvenni tőlük, így pedig ez a kilátástalan kivéreztetés lett belőle. Bentley hiányát az év hátralévő részében is érezni fogjuk a base felállásunkban, és a kérdés az lesz, hogy milyen maszkolást tud a stáb végrehajtani az ő feladatkörébe kerülő játékosok esetében. Az ugyanis látszik, hogy egyelőre egy az egyben átvenni ezt senki nem tudja.

Így együtt, a rövid hét, a domináns ellenfél, nálunk a matchupokban kulcsszereplő posztok gyengülése (OT,LB) és az ellenfél játékterve megpecsételte a sorsunkat. Viszont ez nem jelenti azt, hogy ez a mi valós tudásunk. Az első két heti védelem közelebb lehet a realitáshoz, így várhatunk némi javulást a harmadik héthez képest.

A támadók

Ígértem, hogy kitérek AVP-t érő kritikákra, és most akkor ennek itt az ideje. Konzervatív, nem volt jó a gameplan és a playcalling sem, outcoacholta az ellenfél. Ezek mind igazak, de azért ne vegyük a fejét, hanem vizsgáljuk meg miért így történtek a dolgok. Elsőként máris a konzervatív jelzőt hozom, mert ezt nem tudom védeni.           

Nem értem például, hogy Maye miért nem passzolhatott a végén, hiszen pont a tanulási fázisra hivatkozva nem kezdő. Most "ingyen" tapasztalatot szerezhetett volna, touchdownért vezethette volna a támadókat, mi ez ha nem egy éles helyzet, ahol már semmi eredménykényszer nincs rajta. Ha eladja, vagy incomplete lesz, vagy sackelik, akkor sem változik semmi a meccs összképét tekintve, de ő maga versenyhelyzetben gyűjthet tapasztalatot, vagy akár konkrét sikerélményt is. 

Doug Pederson 10-47-nél még negyedikre is dobatott Mac Jones esetében a hajnali meccsen, hogy éles képet kapjanak róla, hol is tartanak vele. Nem térdeltek, hanem éltek az ingyen versenyhelyzettel.

Szeretném hangsúlyozni, hogy semmi nem múlik Maye fejlődését tekintve ezen a pár játékon, amit megint direkt elvettek tőle, de azért furcsa, hogy mennyire igyekszünk szabotálni a gyorsabb fejlődést. Így is sackelték előtte, nem halt bele, sőt nyomás alatt egy rosszul feladott/időzített snap után a meccs dobását mutatta be.           
 

 Arról nem is beszélve, hogy a lassú Brissetthez képest, ő lábon is megoldott egy 1st downt a kimozgás után. Ezt is már korábban felhoztuk mellette érvként, hogy nem fogják feltétlenül sackelni, és ő lábon, szerkezeten kívül is veszélyes lesz.

 

Egyszerűen értetlenül állok a Maye kérdés kezelése előtt, és bár Albert Breer megszellőztette, hogy nem egy teljes red shirt év a cél, hanem valamikor jönni fog az év során az újonc, a fent vázolt eset értelmezhetetlen nekem. Ráadásul annak fényében, hogy ebből a pár játékból is lehetett látni, amit korábban írtunk, hogy jóval nagyobb fenyegetés ő, jóval nagyobb légiveszély az ellenfélre nézve, természetesen cserébe sokkal több újonc hibát, rossz olvasást, rossz döntést is fog hozni, mint a veterán. De a meccs végén, ha már beállítottuk, akkor ez nem mindegy?

Na de ne csak keseregjünk, hanem próbáljunk meg elemezni is. Van Pelt legnagyobb hibája az eddig hiányolt play actionből induló passzjátékok erőltetése volt. Ennek ugye az a feltétele, hogy a futás működik, a védelem tömi a boxot és a snap után feljebb lépnek a linebackerek is. A mögöttük lévő terület pedig könnyen támadható válik ezáltal. Ehhez nekünk csak a futójáték hiányzott, és a fal, amelyik bármennyi időt is hagy ennek a kibontakozására, hiszen a nehézség ebben, hogy a QB a játék elején egy darabig háttal van a defensenek, így nem tud korrigálni, ha gyorsan átjönnek a támadófalon.  

Mit mondjak, gyorsan átjöttek. Azóta már az OC is lenyilatkozta, hogy talán nem volt szerencsés a futás megalapozása nélkül behívni ezeket. Hát nem. Eleve egy rövid héten háromnapos felkészülés után miért kellett ezt most egy domináns DLine ellen bevetni az erősen kérdéses, de mivel ők jobban értik ezt a szakmát, hagyjuk meg nekik a döntési lehetőséget, akkor is ha szerintünk ez hibásnak tűnik.  

Egyébként nagyon telibe lett találva a PA játékaink indítása, és Evan Lazar meg is kérdezte, hogy láttak-e ők valamiféle jelet, ami miatt ennyire elkapták a Jetek a labda feladását. Stork annak idején bólogatott, lehet most is van valami árulkodó jel, amiből leszűrhető, hogy play actionből passzolni szeretnénk.

Egyébként próbáltunk utána már átállni shotgunba, ahol ugye a védelemmel szemben van a QB és ha jön a gyors nyomás, akkor legalább a sackből meg tud menekülni egy pontatlan dobással. Illetve volt kísérlet arra, hogy az első két héthez képest gyorsabban, három lépéses dropbackekből passzoljunk. Ez utóbbiak egyébként kivétel nélkül mind pozitív játékokat eredményeztek. Lehet, ha hosszabb hetünk van a felkészülésre, akkor több ilyen játék kerül a játéktervbe és nem alkalmazkodva, hanem kapásból így érkezünk a meccsbe.  


12 ilyen játékot tudtunk behívni:  
 


A Brownsnál Kevin Stefanski nem találja amúgy a ritmust AVP távozása után, és az addig jellemző 2 tight endes és hat offensive linemanes felállások is eltűntek. Ezt csak azért írom, mert akadtak olyanok, akik a Browns támadójátékát Stefanskinak adták és AVP csak biodíszlet volt. Nagyon úgy fest, hogy ez nem így volt. És egyébként sem annyira kutyaütő az offense a teljes ligát tekintve, mint amennyire mi azt gondolni véljük.           

 


A legrosszabb támadósor éppen a Clevelandé. De az irányítók terén, ha körbenézünk, akkor ott sem a mi irányítónk kullog a sor végén. Ez amúgy nagyon hajaz arra, amit cspeti is írt korábban, hogy Brissett nem annyira rossz, mint elsőre látszik.

Az elkapósorban Demario Douglas durcizott egy sort a második meccs után, ezért most megkapta a maga játékait. Akkor Hunter Henry, most ő volt az, aki egyedül bevonásra került. Jó lenne, ha őt továbbra is ennyire sokoldalúan tudnánk használni, és mellé szépen be tudnánk venni a többieket is.

 


Amíg minden meccsre egy embert tudunk felépíteni, addig ez nagyon döcögni fog.

A támadófal nem kényeztetett el minket, 56.5%-ban volt nyomás alatt a Pats irányítója a héten, ami 2020-as 14.hét óta a legtöbb. Ebbe azért a rövid hét is belejátszhatott. Nehogy azt olvassa ki bárki, hogy a csütörtöki meccs a kifogás, de nem mehetünk el szó nélkül ezen tény mellett. Caeden Wallace most debütált kezdőként, és egyelőre csütörtököt mondott. Szerencsére a következő meccsünk vasárnap lesz, és 10 napot tud LT-ként készülni.   

Nekem egyébként ez a legnagyobb gondom az OLine kapcsán, hogy mindenkit mindenhol is kipróbáltunk, miközben egy új blokkolási és edzési módszert oktatunk nekik. Onwenu egészen a szezonkezdetig RG volt, miközben kb mindenki tudta, hogy nincs RT és ezért is kapott hosszabbítást, mert ott számolunk vele.   

Layden Robinson LG-ként jobb, de RG-ként használjuk, Okorafor mentális állapotát alaposan benéztük. Ez utóbbira elég furcsán tekinthetünk, mert ha ilyen red flag van valakinél, akkor nem rá építem a kezdő falam szélét. EZ egy hibás döntésnek tűnik most, de nyilván ők beszélgettek a játékossal és az alapján vállalhatónak tűnt a szerepeltetése.

A tavalyi OL elképzelésről amúgy annyit, hogy gyakorlatilag nincs a rosteren olyan játékos, aki a tavalyi szezonben alapból tervben lett volna véve a poszton. Lowe-ért ugye tradeltünk, ő már a tűzoltás volt.         
Amúgy a sok kritika, hogy kellett volna OT és akkor minden jó lenne, kezdi jól beárazni magát. 

Mutatom kiket tudtunk volna draftolni, és hogy eddig mit tudtak letenni az asztalra:

55.pick Patrick Paul - 0 snap         
59.pick Blake Fisher - 0 snap         
62.pick Roger Rosengarten - 38 snap - 52.4 PFF grade         
63.pick Kingsley Suamataia - 108 snap - 42.8 grade (lecserélve a kezdő poziból)         
67 Brandon Coleman - 36 snap - 47,8 PFF grade

Ehhez képes Vederian Lowe 117 snap és 53.5 PFF grade.

Szóval el kell fogadni, hogy jó OT-t nem olyan könnyű szerezni, mint ezt kijelenteni. És amúgy nem minden siettetés szárad az ő lelkükön, mert sok esetben a többi játékos, vagy a playcall sem segíti a helyzetüket, de még a veterán irányító is vakon van sokszor, hogy honnan érkezhetne a nyomás.  

 

Volt némi pletyka, hogy a veterán és sérülésből lábadozó Charles Leno vagy Donovan Smith érkezhet, de a Pats nem érdeklődött egyik játékos iránt sem. Egyszerűen idén nincs eredménykényszer, csak erre az évre minimális az esélye hogy hozunk valakit. Max olyan érkezhetne, aki a következő 2-3 évben minimum velünk lenne, de ilyet meg nem cserél el senki.  

Mindenesetre az ilyen szituációk, amikor hatan nem tudunk egy 4 emberes siettetést nem hogy megállítani, de lassítani sem, az nem vet a falunkra jó fényt: 

 

 

Ráadásul mindig van egy ellenfél is a pályán, aki felkészül a hiányosságainkra és megpróbálja exploitálni azokat. Ezért önmagában az, hogy mi mit szeretnénk egy meccsen, nem fogja a végeredményt is kiadni, mert lesz egy másik erő is a pályán, ami ugyanúgy felkészül és néhol jobb erőkből is áll majd.  
 

Az első héten 18 olyan szitu volt, ahol hatodik falembert is használtunk a futás vagy passzjáték blokkolásához. Most mindössze két ilyen játékunk akadt, amikor Zach Thomas tight endként lett bevetve. Most hogy ez kényszerből maradt el, mert nem volt olyan minőségű falember, akivel ezt tudtuk volna hatékonyan, vagy eleve az 5 útvonalas megoldást preferáltuk, ez számomra rejtély marad.   

Mindenesetre nem jól sült el ez a változtatás.  

Statisztikák:

Rhamondre Stevenson három meccs három fumble. Amikor a futásra akarunk építeni, akkor ez annyira nem fog beleférni. De egyből fel is mentem a futónkat, hiszen 201 total yardja van, amiből kontakt után 205 érkezett. Nem elírás, konkrétan semmit nem tudunk segíteni neki, állandóan a vonalon vagy a backfielden már találkozik védővel.

Egészen szürreális statisztika ez, és hiába tűnt úgy, hogy megy a futás az első két meccsen, azok a yardok is majd mindegyike kontakt után jött. Márpedig nem fogják mindig elhibázni a szereléseket. Amíg ez nem változik, és nem tudunk futni, addig a passzjáték Jacoby Brissett vezetésével esélytelen. 

Ugyanis ő meg eddig a három meccsen 368 yardot dobott 1 touchdown mellett. Igen kiemelhetjük a 0 eladott labdát, meg azt is, hogy mindössze egy darab turnover worthy play van a neve mellett, de cserébe NULLA darab big time throw.  Ráadásul a 60%-os teljesítési arány se túl impozáns.

A patás ördög Mac Jones tavalyi első három meccs 748 yard, 5 TD, 2 INT, 65%. És félre ne értse senki, nem sírom vissza, örülök hogy Maye a mi emberünk és kiszálltunk egy rossz csónakból és átültünk egy jó hajóba. De Brissettről és a Pats offenseről egyre több film lesz ebben az AVP rendszerben emögött a fal mögött. Nehéz látni, hogy nem erőn felül kell majd teljesíteni a yardok megszerzéséhez.

Persze, ha Jacoby felnő a feladathoz és megdobja amiket meg kell, akkor lehet az ellenfelek is hiába erőlködnek majd.

Vannak ugyanis azok a szituk, amiket egy NFL QB-nek meg kell tudni dobni, pláne ha az offense haladása múlik ezeken a nem túl nehéz, számunkra mégis kulcs dobásokon.

 

 

Múlt héten ugye Polknak hibázott egy ugyanilyet. Illetve ha már felvetődött ki adja a nagyobb esélyt, akkor rakok be olyan playt, ahol Maye kérdés nélkül meghúzza a ravaszt, és vélhetően az esetek többségében elkapás lesz belőle.  
 

   
Persze ehhez gyorsabban kellene szabadulni a labdától, ami nem nagyon megy a rutinos játékosnak. Konkrétan a harmadik leglassabban engedi el a labdát (3.23) De nehéz megítélni Jacobyt, hiszen százalékosan a legtöbbször ő van nyomás alatt a dropbackjeiben az első 3 héten (46,4%). Viszont ez csak a 10. legtöbb siettetés (39), tehát más irányítók többször szenvedik el a törődést a védőktől darabszámra.

A védelem

Nehéz jót mondani, de azért majd tudok pozítiv elemeket is hozni. Az első Christian Gonzalez játéka, aki bár pár szurkoló szerint megégett, de ez nagyon nincs így. Gonzot minden szakíró és ellenfél dícséri, a teljesítménye is magáért beszél. 

Elszenvedte első engedett touchdownját, egy olyan dobásból, amiből akár egy 90+ yardos return TD is lehetett volna. Aaron Rodgers parádésan helyezte a labdát.

 

 

Ha kicsit beljebb megy pár centivel, akkor ez egy leütött passz, ha 10-15 centivel, akkor meg egy interception. Sokszor ennyin múlik a siker és a bukás. De az eddig teljesítménye az nagyon impozáns. A PFF grade nem ezt tükrözi ugyan, de erre valószínűleg az a magyarázat, hogy a fogási pontot és az azutáni játékot súlyozza a grade, azt nem veszi figyelembe, amikor nem célozták meg a játékost. Márpedig lehet azért nem célozták meg, mert levette a pályáról.   
 


Wilson ellen 5 célpont 30 útvonal és mindössze 25 yard a teljesítménye. Bámulatos teljesítmény. Pláne hogy a PFF szerint csak Gonzalez és Marlon Humphrey az a két CB, akik minimum 15 célbavételen 0 robbanásveszélyes elkapást engedtek.  

Kijelenthetjük tehát, hogy Gonzalez Island létrejött.

 

 

Amúgy a passzvédekezésünk legnagyobb baja a zónázás. Egyszerűen el vagyunk veszve ezen a téren. Ráadásul empty set ellen világvége van. Nagyon jól érezte ezt a Jets a meccsre való felkészüléskor, hiszen a passzjátékaik 42,3%-át indították ilyen felállásból. 

Magyarul adott egy ellenfél, aki ez ellen kutyaütően rossz, hiszen a Pats a 30.helyen van empty set elleni védekezésben, akkor nyomjuk ezt orrvérzésig, hiszen nincs ellenszerük rá.  Ráadásul Bentley sem volt, így ez itt sakk-matt lett. Kíváncsi leszek a soron következő ellenfelek mennyire élnek ezzel a felállással. Az elszenvedett yardok 24.7%-a ilyen szitukból jött az elmúlt két hét alatt. Valamit ezzel kezdeni kell.

 


A másik fény az alagút végén az továbbra is Keion White. A másodéves játékos nagyot megy idén, és ha ezt a fejlődési ívet így folytatja, akkor korszakos játékos lesz belőle. Kicsit most bánhatjuk Barmore hiányát, mert vele ez egy bitang erős top10-es    
 


White a harmadik hét után a 12. legjobb arányban nyeri a pass rush játékait (21.7%), míg Josh Uche a 8.legjobb a maga 22.5%-os teljesítményével. Egy hihetetlenül erős frontunk lehetett volna idén. És Ekuale 74.helye a DLinemanek között mutatja (6.5%) hogy mennyire súlytalan ez a fal belül így. A legjobb DT-nk tehát a defensive tackle rangsorban csak a 74.helyen van. Nem összesített listán 74.hely ez.

Bentley okozta űr, az nagyon látványosan kiütközött és a 49ers elleni meccsen ennek a megoldása a kulcskérdés azt gondolom. Ha megugorjuk, akkor kordában tudjuk tartani a San Francisco futójátékát és a gyors passzokat, ha nem, akkor ugyanez a lassú kivéreztetés lehet a sorsunk. Viszont a támadóoldalon lehet keresnivalónk majd, mert ez a 49ers védelem átjáróház egyelőre.

 

 

Összegzés:

A rövidhét okozta időhiány nagyon megfogta a stábot, akiknek a dolgát tovább nehezítette a kieső játékosok pótlása. Lehet egy vasárnapi meccsre jobban összeállt volna a védelmi koncepció, és lehet a támadóknál is több háromlépéses dropback jött volna a nem előkészített PA hívások helyett. 

Mindenesetre ez egy ilyen év, ahol Mayo mint HC, AVP mint playcaller és designer OC, Covington mint DC tanulják a szakmát és szerzik a rutint.

Ez az év erről kell szóljon és nincs hibátlan opció. A kommentszekcióban leírtuk már többször a fájdalmas növekedés szóösszetételt, ami a legjobban jellemzi majd évünket. Ha nem csak fájdalom lesz, hanem valóban növekedni is fogunk, akkor kimaxoljuk amit ebben a 24-es évben meg kell tennünk. Ha minden igaz, akkor majd az év során valamikor érkezik Drake Maye, aki ahányszor pályára kerül, annyiszor fogja bizonyítani, hogy sokkal többet tud adni a csapatnak, mint az a Brissett, akivel jóval behatároltabb a játékunk.  

Nagyon sok volt az elhibázott szerelés, ami szintén lehetett a rövid hét okozta fókuszhiány, az új feladatkörökből fakadó hiba, vagy egyszerűen most egyenlítődött az a variancia, ami az első héten meg 0 elhibázott szereléssel túlteljesítés volt.  

Mindenesetre, amikor a meccs elején ilyet lát az ember, az nem kecsegtet sok jóval a találkozó hátralévő részében:  

 

 

Sajnos a falak egyelőre nincsenek optimális helyzetben a focira, főleg a támadóknál tátonganak lyukak. De dolgozni kell és összerakni azt az ötöst amelyik képes legalább a futójátékot támogatni. Abból már fel tudna épülni egy passzjáték, amiben akár egy felépülő Kendrick Bourne is szerepet kaphat majd hamarosan.

Mondjuk én nem az elkapók kilétében látom a gyengélkedést, így Bourne-t a trade deadline-ig valahogy megpróbálnám elcserélni, mert Polkot és Douglast senki miatt nem venném le a pályáról. Kendrick meg úgy sem a jövő, nem hiszem hogy velünk maradna sokáig. 

Kérdéses lehet Jonathan Jones sorsa is a határidő környékén, meglátjuk milyen lesz a mérlegünk akkor, és akkor kiderül akarunk-e jövőbeli ellenértékre cserélni bárkit is egy elveszett szezonban. 

A Jets elleni vereség után semmivel nem vagyunk hátrébb, mint voltunk az előző két héten. Korlátoltak a lehetőségeink, ebből próbálunk fejlődni. Ha nem optimálisak a körülmények, akkor nehezen tudunk értelmezhető teljesítményt a pályára tenni, de szerintem az újjáépülés ezen szakaszában ezzel semmi probléma nincsen. Ez az év arról kell szóljon, hogy mindenkiről kiderüljön, ki tud jönni velünk ennél nagyobb célokért a következő években. 

Felmerült kérdésként kivel kell menni tovább QB poszton, illetve kellene-e majd év végén OC-t váltani? 

Egyelőre nincs okuk Brissett cseréjére, hiszen nem ront a helyzeten, max behatárolja azt. A védelmi felfogásunk alapján a támadóknál egy nem eladott labda többet ér, mint egy esetleges nagy játék. Így tudunk meccsben maradni, ha a D hozzá tud szólni érdemben a dolgokhoz. Én reménykedem benne, hogy Londonban már Drake Maye lesz a kezdő, mert egyértelműen ő a jövő, a jelenünk meg annyira nem fontos. 

Ha 2-1 lenne a mérlegünk, akkor még inkább Brissett párti lenne a stáb, de egy esetleges negyedik fordulós vereség után, az 1-3 már adhatna okot arra, hogy ne akarjunk mindenáron abba a reménybe kapaszkodni, hogy idén Jacoby vezetésével, ezzel a fallal és ezzel a konzervatív O építkezéssel, ahol mindenkit a széltől is óvunk, versenyben legyünk a playoffért. 

Alex Van Peltet csak akkor lesz értelme lecserélni év végén, ha Drake Maye zsákutcába jutna vele. Ennek nagyon kicsi az esélye, hiszen az újonc a visszafogott terhelés mellett is megmutatta, hogy igenis életképes és már vezethetné a csapatot. Szóval úgy fest, hogy 2 évig minden bizonnyal ő vezeti a bandát, ami nem is baj, mert állandóságra szükség van és nem jó évente új rendszert telepíteni. És nem annyira ő a feketebárány ebben az évben, mint amennyire annak szeretnénk látni. 

Behatároltak a lehetőségei, de tény, hogy nem maxolja ki azt, amit ebből ki lehetne hozni. De inkább idén hibázzon mindenki kicsit és nagyot is, ne a következő években.

Hozzászólás

Komoly munka, köszönjük! 👍🏼👏🏼🙏🏼 Go Pats! :)

Remek összefoglaló és áttekintés, köszönjük!

En nagyon szeretném már, ha Maye kezdene. Sokkal gyorsabb a srác és mivel a fal ilyen vacak, ki tudna mozogni, meghosszabbítva a játékokat. Ez adna az elkapoknak 1-2 másodperc plusz időt. Már ezzel is előbbre lennénk. (Rogers-nek is volt sok ilyen passza) Az ellenfelek is másképp készülnének ránk. Az a baj, hogy a csapat Brisset-tel ennyit tud és ezt a játékosok is tudják. Nagyon hamar elvesztik a motivációjukat, az meg a fejlődés rovására megy. Ezt lehetett látni a Pathers-nél is, amikor Dalton beállt. A másik dolog pedig a sérülések. Most már évek óta ez megy, hogy a kulcsjátékosok egymás után dőlnek ki. Ez még egy jo csapatot is tönkre vágna, lásd 49s. Minket meg egyenesen tönkretesz. Plusz amelyik játékos sérült az nem tud edzeni/fejlődni. 

Panthersnél azt lehetett látni, hogy Young nem alkalmas NFL szintű játékra jelenleg. Mivel Daltonnal ment a támadósor így NFL csapatnak néztek ki. De ha nem fejlődtek volna a játékosok, edzők, amikor Young vezette őket, akkor nem lett volna egyből ilyen meccsük.

Az hogy egy csapat mit tud a pályán nyújtani, nem attól függ hogy fejlődnek a játékosai, hanem hogy a rendszereik milyenek, és abban a játékosok hogy tudnak dolgozni. Young szabotálta az amúgy jó rendszert, Dalton működött benne.

Rengeteg QB van a ligában, aki amikor olyan rendszerbe kerül, amiben ki tud teljesedni, akkor franchise irányítóvá válik. Előtte egy neki nem fekvő rendszerbe meg a ligából is ki lett kiabálva. Ugyanez vonatkozik minden posztra.

Például attól mert Brissettnek van egy alacsony plafonja, attól Polk még zseniálisan szeparálódott az első két héten. Nem akadályozta sem a fejlődését, sem a pályán nyújtott egyéni teljesítményét a QB. SZóval az ok okozati összefüggésed nem állja meg a helyét.

A sérülések a játék részei sajnos, az egész liga szenved ezekkel. A Lions 5 kezdőjét vesztette el egy meccsen... ezért kell a jó rendszer és a stabil roster.

Az NFL álmoskönyvei szerint azért sok jót az aktuális ‘még kezdőknek nem jelent, hogyha erről beszél már a franchise vagy a mi esetünkben most 1-2 valid insider. Szórás persze van - csóri Macnek kis túlzással egy incomplete elég volt tavaly, hogy meccs közben lekapják -, de ha nem fog jobban kinézni az offenz és nem nyerünk meccset, meccseket (ok, okozat viszony nálunk ugye) engem meglepne, ha mondjuk a Dolphins után még Brissett játszana. És ehhez nem feltétlenül kell, hogy rosszabb legyen, csupán ez egy ilyen játék.

Amint elment a szezon papíron is, abban a pillanatban kevés indok marad Jacoby mellett. Látva, hogy pl Daniels hogy boldogul, nyugodtan elhagyhatjuk ezt az újonc QB nincs kész a kezdésre mantrát.

Viszont ha esetleg megverjük valahogy az ezer sebből vérző 49erst, és a Huntley irányítása alatt szereplő Dolphinst, akkor pluszos vagy akár egál mérlegnél aligha fogják leültetni. Akkor is nehéz ezt elképzelni, ha ugyanilyen kilátástalannak tűnik majd a támadójáték.

Amúgy, ha nem Maye a backup jelenleg, hanem valami gyengébb prospekt, akkor nem pusmog senki QB cseréről. Itt kizárólag az van a háttérben, hogy az új SuperHero padozik, és várható volt, hogy minden Brissett hibánál jönnek majd a hangok, hogy csere kell..

A Breer féle infó azért megnyugtató (már ha valóban igaz), hogy nem akarták kiültetni egész évre, és egy ponton mindenképpen számoltak volna vele. Mondjuk aktív PO eséllyel ezt nehéz látni szezon közben, de lehet ők is úgy gondolták, hogy ez az esély nem lesz meg egy idő után.

Nagyszerű írás,köszönjük szépen!!!

Takitaki lehet a megoldás Mayo szerint, ami azt jelentené, hogy a hasznos LB hamarosan visszatér a pályára. Illetve Mapu is LB-ként fog szerepelni a mai sajt.táj. alapján. Szóval a felépülők adhatnak majd választ Bentley hiányára a következő hetekben.

Gonzó sziget minősítését elfogadom, mert a sziget fogalomba beletartozik a WR célbavételének csökkenése is. Ugyanakkor a PFF titkos képlete alapján a liga 112 minősített CB-je között idén csak 95.! 53,9 ponttal (Forrás: Patspulpit). Most akkor ez hogy van? Gonzó jó vagy nem jó? Miből adódik ez a jelentős ellentmondás?

Ott van a cikkben:

A PFF a labda útját nézi és a fogási pontot és az azutáni történéseket értékeli!

https://x.com/DougKyed/status/1837566916342227054

Így amikor nem tudják célba venni, azt nem fogja feltétlenül értékelni. Kérdeztem erről Increayt és cspetit is, hiszen ők PFF munkatársak és gradelnek meccseket, és nagyon hasonló választ kaptam, mint amit Kyed írt.

Sajnos a PFF grade ebben a szempontban nem lesz támasz és több más advanced statot kell vizsgálni a teljesítmény megítéléséhez.

Csak érdekességként kérdezem a PFF munkatársak valamelyikét, hogyha egy WR a meccsen fut mondjuk 30 routot, de mivel a rá állított CB árnyékként követi, azaz tökéletes a coverage, és ezért a QB egyszer sem passzol Neki, milyen Grade-t kap a WR és a CB?

Nem lehet ezt általánosan megmondani, mert előfordulhat, hogy több útvonal során is a WR nyert, ám ha az irányító nem nézett arra, azért még nem lehet negatív gradet adni az elkapónak. Ha tökéletes rajta a coverage minden route során, akkor nyilvánvalóan a CB kap magasabb grade-t, de elég sok olyan play van egy meccsen, ahol az elkapók többsége és a rajtuk védekező corner/safety/linebacker is 0-gradelve lesz.

Ahogy Topin is írta különböző processek vannak, jelen esetben az élő elemzés a labda útját követi, és az elkapást/védekezést értékeli, egy másik pedig azt vizsgálja, hogy az elkapó el tudott-e szakadni, szabadra tudta-e játszani magát.

Csatlakozok Ákoshoz, hogy nem lehet így megmondani. Egyrészt azért, amit ő is írt, másrészt amit látsz 0 és 100 közötti grade, azt nem mi adjuk. Mi játékonként értékelünk -2 és 2 között, aztán ebből lesz egy grade átalakítva a 100-as skálára, de azt már nem mi csináljuk.

Ha érdekel részletesebben, itt tudsz róla olvasni:

https://www.pff.com/grades

Ennek az Offensnek az is kihívás lenne ha mozgó gyakorló bábuk ellen kellene játszania jelenleg, nem a 49 védelme ellen. Lehet más csapatoknak átjáróház a Frisko védelme de annyira ergya az O-nk hogy annak örülhetünk ha td-t szerzünk, és közben nem próbáljuk kibökni a szemünket a gyötrödés láttán...Nagyon sima 49 W lesz sajna

A Rams offense is hatalmas gondokkal küzd, mégis sikerült nyerniük, bár kétségtelen, hogy ehhez a 9ers is kellett

Hatalmas pacsi ezért és az összes többi cikkért is! Pár ínséges év után azt kell mondja jó újra feljönni olvasni az oldalt! Nagy meló lehet ezen cikkek mögött! Köszönet érte! 

Nagyon szépen köszönjük a szép szavakat mindenkinek, aki kifejezte a tetszését! Nem titkolt szándékunk volt az egyesüléskor, hogy a blog tartalmait szélesebb körhöz is eljuttatva emeljünk az oldal színvonalán. Ezzel reméltük elérni, hogy nem csak a csapat, de a weboldal is meg tud újulni a kisebb lejtmenetből.

Mivel ez már a sokadik nagyon kedves dicséret, és külön nem szoktuk megköszönni ezeket egyesével, most kivételt teszek a többi szerkesztő nevében is, hiszen úgy látjuk célt ér az elképzelés és sokaknak ad újfent érdekes tartalmakat az oldal. 

Van még pár ötlet a tarsolyban, amiket ha sikerül megvalósítani, akkor talán sikerül még egy szintet lépni. Bár a lehetőségek korlátozottak, rajtunk nem fog múlni :)