Elfogadott szabályváltozások 2025

Nemrégen egy – félig - meddig vicces - cikk keretében olvashattatok róla, hogy milyen szabályváltozások várhatók. Ezek egy része elfogadásra is került időközben. Az alábbiakban egy összefoglalást láthattok arról, hogy milyen változások várnak ránk a következő szezontól kezdve.

Az NFL tulajdonosai jóváhagyták a liga kezdőrúgás-struktúrájának változtatását, valamint engedélyezték a videós visszanézési segédprogram bővítését a ligaülés közelmúltbeli záróülésén.

A tavalyi radikális változás után idén csak egy kisebb kiigazítás fog történni a kirúgások során: a 2025-ös szezonra a touchbackeket a 35 yardos vonalnál helyezik el, amit a liga tisztviselői és a speciális egységek edzői olyan lépésnek tartanak, amely jelentősen megnöveli a visszahordási arányt. Az új szabályozás tükrözi az NFL által 2024-ben bevezetett átfogó átalakítás eredeti szándékát, ugyanakkor tavaly -  a végső tárgyalások során - a touchback helyét a 30 yardos vonalon határozták meg, ezen most változtatnak.

A szabályozás 2024-ben sok edzőt arra ösztönzött, hogy kényelmesen válasszák a touchbacket, és az év során 32,8%-os visszahordási arány született. Darren Rizzi, a Denver Broncos speciális egységeinek edzője – aki az átalakítás egyik fő tervezője volt – 2025-re 70–75% közötti visszahordási arányt prognosztizál.

A tavalyi szezonban a kezdőrúgások során elszenvedett agyrázkódások aránya 43%-kal csökkent 2023-hoz képest.

„A játék tere és sebessége sokkal alacsonyabb volt, mint amit korábban megszoktunk” – mondta Rizzi. „Ezért volt óriási siker a változtatás, és ezért éreztük úgy, hogy eljött az idő, hogy a touchback helyét visszaállítsuk a 35 yardos vonalra, az eredetileg javasolt helyre.”

Személyes vélemény: 

Az, ha az ellenfél minden kickoff után a saját 35 yardos vonaláról jön, az egyetlen rúgó csapat számára sem előnyös (kivéve persze, ha a Super Bowlon vagy és a fénykorában lévő Devin Hester az ellenfél visszahordója – akkor a legtöbben aláírnák inkább ezt a yardvonalat). A toucback után az ellenfél gyakorlatilag két első kísérletnyire kerül a mezőnygól távolságtól. Emiatt egyetértek vele, hogy kevés vezetőedző szeretne touchbacket rúgatni.

Ennek eredményeképp – mivel hosszút ugye nem akarnak rúgni - különböző módszerekkel várhatóan megpróbálják úgy elrúgni a labdát a rúgók, hogy az ellenfél visszahordójának nehéz legyen összeszednie azt és odaérhessenek hozzá a rúgócsapat játékosai és szerelhessék a saját 35 yardosa mögött. 

Ez a taktika ugyanakkor azt is eredményezheti – a szélre rúgott, pl. pattogó labdák esetén -, hogy több ún. free kick out of bounds szabálytalanságra kerül sor. (Ez a szabálytalanság akkor történik, ha úgy hagyja el a pályát a labda, hogy a visszahordó csapat egyetlen játékosát sem érintette meg előtte, a pálya területén belül.) Ekkor – alapesetben – a visszahordó csapat 25 yardnyira hozhatja játékba a labdát a rúgás helyétől számítva – vagyis a saját 40 yardosukról (ha nincs büntetés). Ez a forgatókönyv tehát még rosszabb, mintha touchback lenne a rúgás eredménye.

Mindezek miatt pedig tényleg izgalmas lehet, hogy a csapatok mit eszelnek majd ki, hogy se ne legyen hosszú rúgás, se ne lehessen könnyen birtokba venni, se ne hagyja el a pályát a labda. Úgyhogy esménydúsabb kirúgások elé nézhetünk várhatóan.

A tulajdonosok úgy döntöttek továbbá, hogy elhalasztják annak a javaslatnak a megvitatását, amely az onside rúgások alacsony visszaszerzési arányát kezelné. Rizzi szerint néhány csapatnak vannak további ötletei, így ezt a javaslatot valószínűleg újrafogalmazzák, külön szabályokat hozva a kezdőrúgó csapat felállására, és várhatóan májusban újra napirendre kerül.

Közben a tulajdonosok jóváhagyták a versenybizottság javaslatát, amely kibővíti a visszajátszási segédprogram (replay assist) hatáskörét. A helyszíni videóbírók (on-site replay official) mostantól jogosultak visszavonni a védtelen játékos elleni ütközésekért, facemask-ért horse collar tackle-ért, gáncsolásért (tripping) és rúgó elleni szabálytalanságokért (roughing / running into) dobott zászlókat.

Ugyanakkor ezek a bírók nem adhatnak hozzá új zászlót akkor sem, ha egyértelmű szabálytalanságot nem fújtak le.

Személyes vélemény:

Az utolsó mondatot olvasva sokakban felmerülhet, hogy mi értelme van így a szabálynak. Ha továbbra sem dobható be zászló egy olyan pass interference-re, vagy jól kivehető – meccset befolyásoló – holdingra, akkor mitől is lesz jobb?!

Igenis jobb lesz (lehet) álláspontom szerint, de a lényeg a részletekben lesz persze.

A szabályozás  sokkal nagyobb védelmet jelenthet az ún. defenseless, azaz védtelen játékosok számára (pl. a QB dobás, az elkapó elkapás közben, a visszahordók szintén a labda birtokba vétele közben és még jó néhány ilyet rögzít az NFL szabálykönyve).

A játékvezetők innentől kezdve bátrabban bedobhatják a zászlót ezekre, mivel a replay official-nek lesz lehetősége kielemezni lassítva / különböző szögekből és szükségképpen korrigálni a helytelenül bedobott zászlót.

Eddig az érintett játékvezető egy szögből láthatta ezt, élőben, teljes sebességgel, ez alapján kellett megítélnie. Ez egyrészt visszatartó erővel bírt (főszabály szerint nem volt reparálható), másrészt senki nem szeret olyan szabálytalanságra zászlót dobni, amit csak félig/takarásban látott (és a játékvezetői előírások ezt általában tiltják ki). Mostantól kezdve bátrabban bedobhatja a zászlót, mert ha más szögből tisztán látszik, hogy mégsem volt védtelen a játékos, vagy a labdát érintette meg a játékos a rúgó előtt, stb., akkor a videóbíró javíthat, így pedig nem sújtják egy 15 yardos büntetéssel, első kísérlettel (és adott esetben kizárással) az egyébként vétlen csapatot (játékost).

A lényeg persze a részletekben rejlik majd, hogy mennyire bátorítja az NFL a játékvezetőket, hogy kérdéses esetben inkább dobják be ezeket, mert javítható utólag. Ha presztízskérdésnek tekintik a pályán hozott ítéletek helyességét, akkor nem lesz érdemi javulás a be nem dobott zászlók kapcsán, mivel a játékvezetők továbbra sem mernek zászlót dobni a kérdéses esetekre – amit viszont továbbra sem pótolhat ugye a video judge -, ha az NFL bevállalja, hogy több incorrect call legyen, amit videó alapján reparálnak, azt viszont nagyobb védelmet fog biztosítani ténylegesen is a sérülésveszély szituációknál a védtelen játékosok számára.

További döntések kedden:

• Jóváhagyták a Philadelphia Eagles javaslatát, miszerint a hosszabbításban minden csapat garantált labdabirtoklást kap az alapszakaszban. Korábban a hosszabbítás során az először labdát birtokló csapat automatikusan nyert, ha szerzett egy touchdownt. Ez a szabály most összhangba kerül a rájátszásra vonatkozó korábbi változtatással, azonban az alapszakaszbeli hosszabbítás továbbra is 10 perces marad.
• Támogatták a versenybizottság kérését, hogy pontosítsák a sportszerűtlen magatartás szabályait sértő cselekedeteket, például: torokelvágó kézmozdulat, fegyver elsütésének vagy elővételének szimulálása, valamint az ún. „orrtörléses” gesztus.

(Megjegyzés: Ezeknek a mozdulatoknak a nagy része NCAA/IFAF szabálykönyv szerint már hosszú évek/évtizedek óta unsportsmanlike conductnak számított – a szerk.)

• Jóváhagyták a Pittsburgh Steelers javaslatát, amely engedélyezi, hogy a szabadügynök-piac hivatalos megnyitása előtti tárgyalási időszakban minden csapat egyszeri videó- vagy telefonhívást kezdeményezhessen legfeljebb öt kiszemelt játékossal. Korábban csak a játékos ügynökével lehetett beszélni.
• Elfogadták több csapat kérését, amely szerint a speciális csapatok által használt K-labdákat (kickoff-labdákat) a csapatok munkatársai előkészíthetik a mérkőzés napja előtt.
• Jóváhagyták a versenybizottság javaslatait, amelyek szerint két játékos visszatérhet, ha a rostert 53 főre csökkentésekor kerültek az IR-re (sérültlistára). A rájátszásban szereplő csapatok további két visszatérési helyet kapnak. Emellett a waiver-igénylések sorrendjében a pontkülönbség lesz a harmadik döntő tényező.
• További megvitatásra elhalasztották a Detroit Lions javaslatát, amely szerint a rájátszás párosításait az alapszakaszbeli mérleg alapján határozzák meg, nem a divízióelsőségek alapján.

• Nem hagyták jóvá a Detroit azon javaslatát, hogy a defensive holding és az illegal contact szabálytalanságokért ne járjon automatikus első kísérlet.

   

Bejelentették továbbá, hogy 2025-ben a Sony Hawk-Eye technológiáját használják majd az első kísérletek beméréséhez. 

Ez a virtuális mérési rendszer 6 db, 8K kamera alapján határozná meg a játékvezetők által lerakott labda helyzetét és kiváltaná a hagyományos – a lánccal és a chain crew-val együtt a pályára "bekocogós" – mérést. A hagyományos chain crew a pálya szélén megmaradna ugyanakkor.

A rendszer értesítést küld majd a mérés eredményéről, amit a helyszíni nézők és a tévénézők is valós időben láthatnak. Azt várják tőle, hogy ez mindössze 30 másodpercet vesz majd igénybe, amivel 40 másodpercet tudnak spórolni mérések esetén.

Személyes vélemény: 

Ugyan előnyös, ha tényleg az eddigi - a cikk szerint - 70 mp-es mérési idő 30 másodpercre rövidül és biztos látványos lesz, ahogy különböző szögekből a közönség is láthatja majd a labda helyzetét. 

A probléma méregfogát ugyanakkor nem itt látom, hanem ott, hogy a játékvezetők hová helyezik le a labdát a kulcsszituációkban. Ehhez viszont a rendszer – a cikk alapján legalább is – nem nyúl hozzá. 

Vagyis arra nem lesz használható a hatféle kamera állás, hogy meghatározzák 3&2-nél, hogy 1,5 vagy 2,5 yardot tett meg a kupac mélyén fekvő irányító / erőfutó és megvan-e a first down, vagy negyedik kísérlettel folytatódik a kísérletsorozat. Ezt továbbra is annak a két vonalbírónak (LJ és DJ) kell eldöntenie, akik kint állnak az oldalvonalon és akik elől adott esetében 4-5, egyenként 100-120 kg-os játékos takarja ki a labda halottá válásának pontos pozícióját. Ezt úgy néz ki változatlanul nekik kell meghatározni, a Sony Hawk-Eye rendszer csak azt követően kapcsolódik be a folyamatba, miután megállapították a forward progress helyét.

Cikk az ESPN alábbi cikkei alapul vételével készült (1,2).

Fotó: www.patriots.com