Nagyító alatt: Patriots - Dolphins #5

Kép
Dolphins

Újabb hét, újabb kilátástalan teljesítmény a támadóktól, újabb vereség. Mindezek következménye, hogy új irányítóval folytatjuk a szezont. Ha más jót nem is találunk a Dolphins elleni rangadóban, akkor már ezért megérte elveszteni a meccset.

Persze megpróbálkozom vele, hogy valami értékelhetőt találjak, de mivel Ti is láttátok a meccset, így nem lesz meglepő, ha azt mondom, ezzel elég nagy fába vágom a fejszémet.

A támadók:

Semmi meglepő nem történt, hiszen azt már eddig is bemutattuk a Nagyító alatt, hogy Jacoby Brissett plafonja nincs magasan, a hiányosságait felnagyítja és nem maszkolja a gameplan-playcall-OLine hármas. 

Ebből kellett volna testre szabnia Van Peltnek a veterán játékát, de ezúttal is hatástalannak bizonyult. Azonban most kevésbé az OC volt a ludas, sokkal inkább az irányító húzta be a féket ezen a meccsen. AVP tanult a hibákból, és egyre többször álltunk fel empty backfielddel shotgunba, ami egyrészt a nyomás ellen kiváló fegyver, másrészt jobban széthúzza a pályát, így kevesebb ember is rohamozhatja a falunkat.

 

 

Emellett a futójáték is gördülékenyebbé vált, és bár ez a Miami védelem nem a legacélosabb a ligában, ne vegyük el a támadófalunktól, hogy a futásblokkolásban jól teljesítettek. Egészen magas futásonkénti átlagot értünk el, ami egyben franchise rekord is lett, de ehhez azért kellett az ellenfél védelme is.

 

 

Mint látható, volt pár elhibázott szerelés, és ez legtöbbször nem lesz TD futás, de Van Pelt végre nem Thorntont rakta fel blokkolni. Ebben a játékban Boutte adta az utolsó kulcsblokkot, aki ezért minden dicséretet meg is érdemel.          

De ezen a kiváló futáson kívül is akadtak jó megmozdulásaink, amik a támadókoordinátor fejéből pattantak ki. Ebből a szempontból nem érhette szó a ház elejét, hiszen jó koncepciókat alkalmaztak, és tényleg megalapoztak a passzjátéknak ezekkel.

 

 

Volt 5 explosive play a futásokból, ami kiemelkedő mutató!  Az, hogy ezek ellenére se tudott haladni a támadósor, az elég borzasztó QB játékot sejtet sajnos.     

Ráadásul a tight endek mögött is sikerült futni, ami eddig az évben eddig nem igazán jött össze. Ha tudjuk ezeket a koncepciókat variálni és hatékonyan használni, akkor igazán masszív alapja lenne a támadójátékunknak a futás.             

A héten a második legjobb EPA rate értékelést kaptuk a futójátékunkra (62.1%), és negyedik legjobb értékelést EPA/play összevetésben (0.234). 

 

 

Sajnos a passzblokknál már nem voltak ennyire képben, és még a saját helyére visszakerülő, amúgy is legjobb falemberünk, Onwenu sem állt mindig a helyzet magaslatán. 

 

 

De Leverett volt a leginkább ludas, aki egymaga 10 siettetést engedélyezett. Összesen is sok, nem hogy egyedül.  Ebben a szerepkörben nagyon idegenül mozgott, szinte semmi kémia nem volt a Guardokkal.               

Íme mennyi nyomást engedtek a játékosaink:  

Ez a 43,8 százalékos nyomási arány, ami amúgy magas, na ez volt nálunk a legkevesebb ebben az évben. Akad némi fejlődés, de ez még mindig nagyon gyenge. Egy centert nagyon jó lenne találni, mert ennyire hézagos középső résszel nem sokat lehet kihozni a zsebből. Vederian Lowe meg maga a megváltó szerepében tetszeleg ezen statisztikai lapon!

 

 

Azt azonban ne vegyük el tőlük, hogy volt bőven tiszta zseb Brissett számára. Aki sajnos nem élt ezzel a számára idén luxust jelentő környezettel. Mindössze 58 yard érkezett így, rengeteg yard a pályán maradt, rengeteg célpontot észre sem vett.     

Egész egyszerűen ezzel a QB teljesítménnyel nem lehet nyerni.

 


A végén láthattátok a Polknak dobott labdát, amivel megnyertük volna a meccset, de egy teljesen üres célpontot is sikerült felüldobnia, nagyon rossz ball placement mellett. Egyszerűen felfoghatatlan, hogy lehetett ehhez 5 hétig úgy ragaszkodni, hogy az edzéseken sem ment ez máshogy.

Milyen csodában bízott vajon a stáb, és mi volt az a titkos mesterterv, ami miatt ehhez ragaszkodni kellett ennyi ideig?        

 

A cikk végén visszatérek erre, ahogy a Polk passzra is, most csak annyit mutatok, hogy az egyiknek sikerül, a másiknak nem, az OC olykor nem tudja mit akar:            
 

Mielőtt a védelemre térnék, gyorsan mutatok itt pár adatot, hogy azért lehetett volna segíteni ezt a csapatot bőven a pálya széléről, de ahogy már korábban is írtuk, ez egy roppant konzervatív terv volt eddig. Nem lehet puntolgatni, ha csak 1 yardot kell megtenni, miközben a QB 88 yardot tud passzolni az 56.percig. Egyszerűen agresszíven kell a csapathoz nyúlni, és akkor át fog ragadni ez az attitűd és nem megúszós lesz a gondolat a cselekedetek között.          

Mutatom, hogy a negyedik kísérleteknél milyen bátrak vagyunk:          

 

Ha nem megy a csapatnak, akkor néha meg kell tolni a szekeret a vonal mellett lévőknek. Ezt szerintem jogosan hiányoltuk eddig, mert ebből egyértelműen az rajzolódott ki, hogy ne mi veszítsük el a meccset. Főleg, ha ilyen yard/play mutatóval rendelkezünk, mint amit az alábbi listában fogtok látni:

 

Védelem:      
 

Mondhatjuk hogy semmi extra nem történt, de ez nem fedné a valóságot. Egyfelől Christian Gonzalez megint parádés volt és lassan nincsenek szavak arra a teljesítményre, amit hétről-hétre feltesz a pályára, másfelől Takitaki nélkül, de Marte Mapu jelenlétében is javultunk kicsit a pálya közepén.      

A másodéves játékosnak nagy szerepet szánnak, és amikor ennyi meghatározó játékos hiányzik a védelemből, akkor valakinek meg kell próbálni felvenni azt a kabátot, amit amúgy nem rá méreteztek alapból. Nem volt hibátlan, de jelezte a stábnak, hogy vele bátran számolhatnak a továbbiakban is.      

 

Ha már szóba került Gonzalez, akkor egy nagyszerű védekezést hozok tőle. Lehet meglepő lesz, de nem az interceptiont ragadtam ki, ahol szintén nagyon jól olvasta a játékot, valamint azt, hogy Huntley labdái meglehetősen lassúak. Az endzoneban gyakorlatilag megvolt a második labdaszerzése is, de valahogy kijött a kezéből a labda. Nekem ez sokkal többet jelentő play volt, mert az ilyenekből az utóbbi években rendre touchdownt értek el ellenünk.     
 



Ezen kívül tovább bővült az amúgy is impozáns névsora az elit elkapók elleni párharcokat tekintve:     

 



A harmadik muskétás akivel két képsor erejéig foglalkozom, az Keion White lesz. A csupa szív játékosnak helyén van a humora is, és lejött ebből a megmozdulásból, hogy bár el akar pusztítani mindenkit is aki mozog a pályán és nem a mi uniformisunkat viseli, de azért egy nagyon sportszerű játékosról beszélünk.     

 

      

Talán legközelebb majd lepacsizik vele az ellenfél.     

Increay megrótta őt az ups and downsban, ami egy teljesen jogos kritika volt. Nem lehet mindig kiemelkedően jól játszani. A büntetések is megtalálták, ez is tény, de azért láttunk már olyat, hogy ezen a tizedmásodpercen amivel elkésett, akár egy SuperBowl győzelem múlott. Elég ha csak Hightower Falcons elleni labdaszerzésére gondolunk. 

Nem sokon múlt ez sem, éppenhogy elkésett, ha egyáltalán elkésett..     
 

      
Speciális egység:     

Nem nagyon írtam róluk eddig, pedig megérdemelték volna már a dicsérő szavakat a korábbi cikkekben is. Jeremy Springer és segítői szép csendben egy ligaelit egységet raktak össze, ami a régi idők csapatát idézi. A koordinátorok közül tőle fáztunk a legjobban, erre alaposan rácáfolt itt mindenkire. Pláne, hogy a többiek egyelőre nem végeznek ennyire jó munkát.     
 

  
Nem bánnám, ha egy-egy return TD is összejönne, de ez az egység jelenleg a ligában az első helyen áll. Ebben nagy szerepet játszik, hogy Brenden Schooler is visszatért az igaz útra, és egy másik UDFA játékos Dell Pettus is követi ezen. Amíg ilyen srácokat "kukázunk", addig ezzel az egységgel minden rendben lesz.     
 

 
Az új időszak!     

Végre elérkeztem ehhez a szakaszhoz is, és végre fülig érő szájjal vigyorogva írhatom le, hogy a Drake Maye a Patriots kezdő irányítója innentől kezdve.     

DeShaun Watson a liga legrosszabb kezdő irányítója jelenleg, és ő volt egyedül gyengébb a mi veteránunknál, akit még nem cseréltek le. Láttuk, olvastuk mennyire világtalan Watson, de komoly versenyben volt vele Brissett is.     
 

Volt egy terve a stábnak, amit hétről-hétre meghazudtoltak, és egészen banális kifogásokig jutottak. Én ehhez csak annyit tennék hozzá, hogyha az volt a terv, hogy a liga leggyengébb fala mögött, a liga egyik legjobb pass rush eredményével rendelkező védelem ellen debütáljon, aki Josh Allent is 200 yard alatt tartotta, akkor ott komoly gondok vannak a tervezésben.     

Ha viszont nem ez volt a terv, akkor miért nem előbb lépték ezt meg? Írom máris mi a gondom magával az időzítéssel.     

Drake Maye nem állt készen szombaton Alex Van Pelt szerint. Ezért a liga egyik leggyengébb csapata ellen a szerintük továbbra is nagyobb esélyt jelentő Jacoby Brissett vezetésével mentek neki a meccsnek. Ha nyerünk, akkor 2-3 a mérlegünk és mivel a Texans után verhető ellenfelek jönnek, még akár szezonban is maradhatunk.     

Drake Maye aludt kettőt, nagy eséllyel jobb játékos nem lett ezen éjszakák alatt, most mégis nagy egyetértésben AVP, Wolf és Mayo úgy döntött egyhangúlag, hogy már nem Brissett a Big Chance Boy, hanem Maye. Arra szeretnék rámutatni, hogy Mayenek ehhez a döntéshez ebben a pillanatban az ég világon semmi köze nincs. Ha ő most a jobb esély, akkor az volt vasárnap is. Csak amíg a szezon nem ment el, addig nem merték ezt meglépni és várták a csodát, hogy Brissett majd felgyorsul valami titkos szérumtól.      

Azt mindenki látta a stábon kívül, hogy Jacoby mit nem tud, és ezen változtatni se lehet, mert ezek az ő limitációi. 

Persze bízhattak abban, hogy AVP majd végre eltalálja a komfortját, és ezért ragaszkodhattak hozzá. De, és ez nagyon fontos de, Brissett ezzel a fallal és ezzel a gyors döntéseket igénylő játéktervvel nem tud komfortban lenni, hiszen pont ezek a gyengéi. Így nem igazán érthető az, miért gondolta bármelyik edző is azt, hogy vele eredményt lehetne elérni a csapat jelenlegi formájában?     

És ami még ide tartozik ebbe a gondolatsorba, hogy amennyiben most nyertünk volna és 2-3 a mérleg, tehát a végén a Polk passzt nem bénázza el a QB, de minden más ugyanígy zajlik, vagy ugyanígy elbénázza de Polk valahogy levarázsolja a lábát, akkor most aktív szezonnal is cseréltünk volna egy erős védelem ellen QB-t, vagy eménykedtünk volna tovább?     

Aligha cseréltünk volna.

Hiszen eddig pont az ilyen védelmekre hivatkozva nem engedték a pálya közelébe se az ifjú játékost. Magyarul ez se nem volt terve a csapatnak, se nem Drake Maye állapotával kapcsolatban érlelődött meg. Ezért ez a döntési időzítés megint ugyanazt a katyvaszt mutatja, amit eddig is láthattunk, hallhattunk tőlük! Nincs benne se logika, se nem érthető az előzőleg általuk mondott hivatkozások alapján. Szóval ezzel a döntéssel csak azt igazolták, hogy az ugyanígy készen álló Maye és az ugyanígy pocsék Brissett cserét már jóval előbb meghozhatták volna, mert mindkettő ugyanezen a ponton volt korábban. Ha nem is hetekkel ezelőtt, de vasárnap egészen biztosan. 

Na de amikor esetleg már az állása a tét valakinek, akkor lehet jobb belátásra kényszerül és elengedi a lázálmait, nem ragaszkodik annyira nem működő dolgokhoz. Márpedig, ha ez a Brissett story tovább gyűrűzött volna, akkor nagy eséllyel az offense stábból valaki repült volna idő előtt. 

Így viszont elkezdődött az új időszámítás!

 


Szerencsére Jerod Mayo az asztalra csapott, és ennek itt is volt az ideje. A korábbi nyilatkozatai is azt mutatták, hogy ő már korábban, akár az első héten is az újonccal ment volna. Most pedig megelégelte a többiek konzervatív sutaságát és kezébe vette a varázspálcát. Ennek én kifejezetten örülök, mert egy Head Coach az vezessen és legyenek víziói. Semmiképpen ne hagyja, hogy megvezessék és bevigyék az erdőbe.      

Azt gondolom ezt most megtanulta az első éves vezetőedző, és nagyon remélem a továbbiakban már nem fáziskéséssel fognak reagálni a történésekre. Sokkal jobb proaktívnak lenni, mint reaktívnak. Előbbinél minden gondnak az elébe megy az ember, utóbbinál csak reagál rá. Ha kicsit lassú, akkor ráadásul fáziskéséssel.     

A fal amúgy nem jobb, mint az első héten volt, hiszen a Lowe, Jordan, Leverett, Onwenu, Jacobs ötös hallatán szeptember elsején sírógörcsöt kaptunk volna szerintem. Konkrétan 4 olyan játékos van a kezdőben, aki sosem volt stabil NFL kezdő, de még a rosterhelye sem volt garantálva évről-évre.     

De hogy jót is mondjak, mert ez mégis egy örömteli esemény, Drake Maye sokkal jobb lesz/lehet ebben a támadósorban, mint Brissett volt. Nem a hitemre alapozok, nem rózsaszín szemüvegben vagyok, hanem ami ezzel a fallal a limitációnk, abban erős a rookie. 

Kifejezetten otthonos a shotgun felállásban példának okáért, amit végre használatba vett Van Pelt is.     
 


Kifejezetten jó a szerkezeten kívüli játékban, amiben Brissett kevésbé. Gyors, ami a veteránról nem volt elmondható, így egy spy simán kellhet a védelmeknek ezentúl, mert scramble játékokból is komoly fenyegetés lehet az új QB. De ami a legfontosabb, hogy gyorsabban szabadul a labdától, pontosabb mélyre, és bármilyen testhelyzetből eldobja a világ végére is a labdát.      

Innentől tisztelni kell majd a downfield passzjátékunkat is, mert nem az van, hogy a sorsdöntő dobásnál a QB nem dobja el, nem tudja eldobni a labdát addig, ameddig kell.     
 

    
Az öltöző már eddig is lázadozott, egyszerűen nem lehetett eladni senkinek, hogy a szerintük is jobb játékos ott ül a padon, a csapat meg 56 percig 88 yardot passzol csak. Brissett becsülettel küzdött, mindent feltett a pályára amit csak tudott, minden elismerést megérdemel ezért, de nem játszott jól és ennél nem tud többet.     

Kendrick Bourne nagyon lázba jött, ahogy a többiek is. A futó Rhamondre Stevenson például ezt töltötte fel a hír hallatán az instára:     

 



Ez ugye azt jelenti, hogy az ember hátradől ha kevésbé érdekli amit néz, lát, hall. De amint számára érdekfeszítő, izgalmas lesz a téma, akkor előredől. Ez egy alap testbeszéd elemzés, és Stevenson is ezzel szimbolizálja, hogy neki és a csapatnak is ez az érzése. Erre várt kb mindenki és most megkaptuk, eljött az idő, végre elindulhat az új korszak egy kis fáziskéséssel.  

 


Patriotstól független emberek, szakírók, szakértők, scoutok is erre vártak!

Nyilatkozott azóta csomó játékos és edző, mindenki lázban ég és várja a fejlődést. Maye azt mondta, biztosan izgulni fog és lámpalázas lesz, de hétről-hétre javulni fog és rendbe fogják tenni a támadósort. 

Kendrick Bourne azt mondta, ez a gyerek gyorsabb, mint én és ez nagy fegyvere lehet amikor bajban van és lábon kell megoldani a dolgokat. Polk kifejezetten üdvözölte a döntést, de még a védők is lelkesedtek a csere hallatán. Hihetetlen nagy lehetett a feszkó az öltözőben már, de fontos kiemelni, hogy ez soha egyetlen percig sem Brissett ellen volt, hanem abból fakadt, mindenki érezte ki a jobb esély a csapat számára. Szóval inkább a stáb hozzáértése lett szép lassan megkérdőjelezve. 

Lowe például kiemelte, hogy Drake mobilitása sokat segíthet nekik a pass protectionben, mert ha hibáznak sem végzetes feltétlenül a playre nézve. De az egyöntetű vélemény, hogy mindenki izgatott, hisznek benne, és azt kérik a stábtól segítsék mindenben, hogy a lehető legjobb tudjon lenni. Kiemelték, nem véletlenül volt 1/3. Hiába na, ők edzettek vele, ők látták ezt naponta. 

Mayot egyébként az a Peppers védte a lázadás kapcsán, aki most simán hátbaszúrta őt azzal amit tett. Lehet nem dumálni kellett volna, hanem okosabban viselkedni. 

Amúgy sem szerencsés most csapatkapitánynak lenni nálunk, mert alaposan rájár a rúd a srácokra: 

 



Van aki IR, van aki eltiltás, van aki csersorba kerülés miatt esett ki, de az tény, hogy hullanak rendesen. Cardona és Wise helyében aggódnék a következő hetekben. És ha lehet Drake Maye semmilyen formában ne kapjon C betűt egy darabig! 

A Texans ellen nem kell sokat várni az újonctól, meg szerintem amúgy sem kell csodára számítani. Max megkapjuk ajándékba, de elvárásaink ne legyenek. Egyrészt mert ez a Houstoni védelem tényleg bitang és nagyon jól teljesít az évben, másrészt mert a hétről--hétre fejlődés fontosabb lesz, mint az a debütálás. 

Ne felejtsük Bo Nix az 5.hétre jutott el oda, hogy a legjobbját adja, Williams szintén. Danielst pedig a rendszer az első héttől kezdve támogatja és felemeli. Na meg amúgy is őt mondták a leg NFL készebb újoncnak.  

Ha elfogadjuk, hogy ez az egész egy nagy és alaposan átgondolt mestertev része, akkor ők azt fundálták ki, hogy ezen mutatóval rendelkező egység ellen kell eljönni a starter szerepnek:



Bárki elhiszi, hogy ez a terv része, vagy hogy ez a terv jó volt? 

Viszont ha csak két passzal sikerül többet célbajuttatnia, amikor üresen vannak az elkapók és ezzel két drive is tovább tud menni, el tudunk jutni mezőnygólig vagy akár TD-ig ezek miatt, vagy lábon meccsenként megfut 1-2 first downt, amivel életben marad a drive és pontot szerezhetünk belőle, és pihenhet a védelem, akkor már hatalmas javulást fogunk érzékelni. 

Ha ott lesz az esély 1-2-3 hét múlva, hogy 20 pont fölé tud kerülni a támadósor, ha nem tudják ennyire tölteni a boxot, vagy a mélységi passzok is célbaérnek, már bőven lesz idén is hozzáadott értéke Maye játékának. Én ebben az évben ennyit várnék el, és azt, hogy ha lehet, akkor ne gátolják ennek a sikerében, hanem most már tessék támogatni ezt a gyereket, mindent megadni neki, hogy komfortban legyen és ki tudjon bontakozni. 

Ha nehezen is, de odaértünk ahol lennünk kellett volna hetekkel ezelőtt.  

Szerencsére ennek a franchise jövője szempontjából nincs jelentősége, mert idén amúgy sem lehettek volna nagy elvárásaink. Bár 2-3-nál és ezzel a sorsolással, még akár vissza is jöhettünk volna a szezonba.. 

A Texans ellen adott a recept, gyors passzok, sok shotgun, keményen támogatott futójáték. Mivel ez egy copycat league, így nem kell feltalálni a spanyolviaszt, mert a Billsnél is ültek ezek az elemek. 

 

 

 Aki pedig félti az újoncot, hogy majd sokat sackelik, azoknak hoztam egy első 50 meccsre jutó statisztikát, hogy hátha megnyugszanak a kedélyek: 

 

 

Ha a fent nevezett urak kibírtak annyi sacket, egy sokkal keményebb időszakban, akkor talán Drake Maye sincs életveszélyben a szerepvállalással. Innentől már ránk is fog sütni a nap :)

Hozzászólás

A harmadik mondat telitalálat, pont ezzel a gondolattal ültem le a meccs elé, csak ott ugye nem múltidőben. Kaparnám a falat ha lenne egy 2-3 és még három meccs JB.

Ugyanakkor ha itt véletlenül lesz egy irreális felfelé spirál játékban és eredményekben akkor ez 1-5 után is szezon lehet még - nem érzem, hogy annyit nyomna a latban ez a vereség -, 3-4 meccset kell nyerni hozzá és teljes lőtávol lehet(ne) akár az év végéig ebben a keszekusza AFC-ben. Hozzáteszem, nem ez a realitás és ez szurkolói szélsőségnél még mindig nem több. De azért jó lenne nem azt számolgatni november végétől, hogy hányadik helyen is húzhatunk majd áprilisban, meg kit.

Amúgy meg nyerjünk már egyet végre ebben a bomba retro mezben, na 🙂

Válasz gomes88 üzenetére

Anno (két éve xd) amikor Mac megsérült a Ravens ellen, Hoyer meg a Packers ellen, akkor ebben a mezben fogadtuk a Lionst, az volt Zappe első meccse kezdőként és tönkrevertük a Detroitot. Legyen így Maye-jel is, persze a továbbiak azért alakuljanak kedvezőbben...

Remélem Mayeel impresszívebb, gördülékenyebb látványosabb lesz a támadójáték, az meg hab a tortán, ha eredménnyel is párosul. 

Lépésről lépésre kell haladni, csak lássuk a fejlődést!