Statisztika: 14. hét: Patriots vs Chiefs

Nem jó jel, ha én írom a statisztika cikket, mivel velem 5-3 a csapat mérlege, míg Bazsival 5-0. A jó hír mindenki számára, hogy Bazsi „száműzetése” véget ér a héten, és a maradék három mérkőzésről Ő fog összefoglalót írni, így lehet borítékolni a 3-0-t a szezon végére.

Számomra a gond ennél a vereségnél, hogy elfogytak azok a körülmények (róluk nem beszélünk), amikkel eddig nyugtattam magam. Ilyen volt az erős idegenbeli környezet, szakadó eső, megfázások. De ebből most semmi nem volt, egyszerűen nem játszottunk elég jól. Ami nagyon kis bizakodásra ad okot az a második félidőben látott tűz a támadóktól és a védelem feltámadása. Mondjuk jobban örültem volna, ha a Texans ellen csinálunk két „vak” félidőt és az 1-1 elfogadható félidőt ide csoportosítottuk volna a Chiefs ellen.
A konferenciát tekintve az első kiemelés szinte biztosan elment, mivel a Ravensnek kétszer kellene botlania a Jets, Browns, Steelers elleni mérkőzésekből, mikor nekünk végig kellene nyerni a szezon végét (mondjuk erre jó az esély, lásd Bazsi stat feljebb).
Ha maradunk a rájátszásnál, akkor itt a képlet egyszerű, ha verjük (vagy döntetlen) a Bengalst, akkor megvan a playoff helye a csapatnak, viszont a Bills is biztosíthatja a helyét a januári mérkőzéseken, ha legyőzi a Steelerst. Így a 16. héten esedékes Bill@Patriots mérkőzésnek már nem lenne tétje abból a szempontból, hogy ki jut rájátszásba, de valószínűleg a második kiemelés sorsa és ezzel a pihenőhét fog eldőlni azon a mérkőzésen.

A kitekintő statisztikák után forduljunk vissza és elemezzük az elmúlt mérkőzés számait.

Snap

Támadók

A fal és Brady végig játszotta a mérkőzést, ami azért is jó hír, mert a héten nem kellett belenyúlni az összeállításba. De ez természetesen még mindig azt jelenti, hogy Karras nem épült fel és center poszton Ferentz hozott le egy teljes mérkőzést. Komoly váltás ez valakinek, akire eddig 10 alatti snap szám volt a jellemző.
Edelman mindössze egy játékban nem vett részt a támadóknál, de nála ezt a szintű terhelést már megszokhattuk. Ami izgalmasabb az LaCosse 81%-os terhelése, főleg úgy, hogy Watson is hozott egy 48%-ot. Ez köszönhető annak, hogy a 2WR + 2TE felállás volt a legtöbbet használt formáció ezen a mérkőzésen. Feltehetően ez a felállás is felelős azért, hogy Harry kiszorult a rotációból. WR1-ben egyértelműen Edelman játszott, ő mellé párosult szinte egyenlő arányban a Sanu-Meyers-Dorsett hármas, akik 110 játékot töltöttek összesen a pályán, tehát a matek adja (67 összes támadó snap), hogy volt azért 3WR-es felállás is bőven.
Viszont nem értem, hogy miért nem használjuk jobban Harry magasságát, a két játékból, amit pályán töltött abból egy elkapása volt, amiből majdnem TD lett. (az utolsó 3 yardot már megbeszéltük elégszer)
A futóknál már látszott egy erős átrendeződés, miszerint Sony kiesett a kezdő futó szerepből és egyértelműen White az, akit játékra alkalmasnak tartanak. Michel 9 szereplése még a mérkőzés elején volt, majd itt meg is ragadt és nem lépett pályára a későbbiekben. Bolden továbbra is keveset tölt a pályán, pedig a jelenléte tud meglepetést okozni az ellenfél védelmének, talán kettőnél több lehetőség kellene neki mérkőzésenként. Mióta Burkhead felépült szépen lépeget felfelé terhelésben és második a foglalkoztatottsági listán a futóink között. Számomra ez azt jelenti, hogy az elkapni képes futóinkat használjuk biztonsági célpontnak. A mérkőzésen többször volt White 2-3 yardra a kiinduló vonaltól szinte teljesen üresen, amolyan vészmegoldásként, hogy ezzel kompenzáljuk az inkonzisztens falat.

Védők

Jason McCourty felépült (?) és aktív volt. Mondjuk ebből csak az aktívra merem azt mondani, hogy biztos, mivel a 4 (!) snap amit a pályán töltött nem arra utal, hogy minden rendben lenne már vele.
DMC és Gilmore végig játszotta a mérkőzést, illetve aki még bekerült ebbe a kategóriába az Jon Jones, aki a leggyorsabb védőnk és így nagy szükség volt rá, hogy felvegyük a versenyt a Chief villám léptű játékosaival, ami a coverage számok alapján nem sikerült teljes magabiztossággal. A betegség utáni zavar kezd elmúlni, Collins és Hightower is komoly terhelést kapott, alig 10 play erejéig pihenhettek. A védőfalban továbbra is komoly rotáció van még az 50%-ot sem éri el egyikük foglalkoztatottsága is. Egyelőre ez úgy tűnik, hogy stratégia és nem elégedetlenség a teljesítményükkel.

Speciális egység

Mint a népmesében, ’hoztam is ajándékot meg nem is’ alapon a csapategység blokkolt is rúgást és hagyta, hogy blokkoljanak, így az ő játékukra is a kettősség volt jellemző mint a csapat egészére.
Bethel igazolása továbbra is kifizetődőnek tűnik, Slaterrel mint „ikertornyok” adják az ST magját, akikhez olyan nevek csatlakoznak, mint Bolden, Burkhead vagy Winovich, akik nem csak ebben a szegmensben játszanak.
Rúgó fronton csak a káosz állandó, ezen a héten Folk volt a soros.

Passz és elkapás

Minden héten meglátom a szépet a passz játékban, hogy ’nah, ott a szikra’ és majd jövő héttől csodát látunk, de egyelőre kicsit olyan, mintha ezt a szezont visszafelé élnénk meg. Brady számai nem, hogy nem javulnak, ahogy ráfordulunk decemberre és utána a rájátszásra, hanem olyan mélységekbe esik, amit nem nagyon tapasztaltunk tőle egész karrierje során.
A mostani mérkőzésen 63,3-as QB ratinget sikerült összehozni. Ha megadják a tudjátok mit, akkor is csak 72,9-ig kúszott volna fel a mutató. Ezzel a 63,3-al a második legrosszabb teljesítményt érte el a szezonban. Az 53%-os passz pontosságon voltam nagyon meglepődve és megnéztem, hogy ez „mire elég” idén, ahol a meglepetésem csak fokozódott, mert ez a nem kiemelkedő sikerességi ráta „csak” a negyedik helyre fér be az idei legrosszabb eredményért folytatott versenyben. Ennél gyengébb volt pontosság a Buffaló, a Texans és a Dallas ellen is.

Az alábbi táblázatban látszanak Brady számai az idei idényből, havi bontásban.

A nagy összeomlásomban elfelejtettem megemlíteni, hogy White adott egy csodálatos passzt, amiből 35 yardot ért el a csapat, ha TD-re elért volna a passz, akkor természetesen meglett volna a perfect passer rating.

Edelman nyolc elkapásból hozott 95 yardot, ami a levegőben megtett táv majd fele, ő jegyezte az egyetlen TD-nket és úgy volt 100 feletti a QB rating az irányába, hogy több mint egy labda ment felé. Kiemelve: Brady eredménye 63,3-as rating, Edelman irányába 118,4. Ha kivesszük Edelman számait, akkor Brady mutatója 35,8-ra esik, ami alacsonyabb mint a 39,6-os „csak spikeolok” limit. Lehet öregnek nevezni Brady-t, de ha az elkapói nem játszanak, akkor nincs mit tenni. (és akkor a falról még semmit nem szóltam) A WR játékosok teljesítménye Edelman nélkül 3/7 és 60 yard volt, ebből Meyers 35 tett meg White passzából, csak Brady-re vetítve ez 2/6 és 25 yard.
TE vonalon van próbálkozás, de nem az igazi a sikeresség, mivel 3/7 és 21 yard amit hozzá tudtak tenni.
Edelman mellett White az aki legalább közepes elkapó teljesítményt hozott, ami nem rossz egy RB-től.
Sanu és Harry biztos kézzel húzta be az irányukba repülő 1-1 labdát. Itt a kérdés az, hogy nem tudják magukat szabadra játszani, vagy mi az ok? Mondjuk Harry esetében ez 50%-os „kihasználtság” a két snap miatt, de Sanu 39 játéklehetőségből mindössze egyszer tűnt megjátszhatónak Brady szemében.

Forduljunk kicsit vidámabb irányba. Annak ellenére, hogy folyamatosan extra figyelmet kap a védelmektől, Edelman karrier szezont fut. Ha valami komoly sérülés nem történik, akkor az összes jelentős elkapó statisztikában karrier csúcsot fog elérni. 90 elkapással áll, így 10db kell a 100+-os szezonhoz és 15 elkapásra van szüksége 3 mérkőzésen, hogy karrier csúcsot teljesítsen. Yardokban ezen a mérkőzésen lépett át az 1000 yardon és már 1010 egységnél tart. Mindössze harmadszor lépte át az 1000 yardos mérföldkőnek számító határt és egy erős mérkőzésre (96 yard) van a karrier csúcsot jelentő 1106 yardtól. A mérkőzésenként elért 77,7 yardja jelenleg karrier csúcs, ezt az átlagot „csak” fent kell tartania. Hatpontosokból hét volt a legtöbb, ehhez mindössze egyszer kell még elérni az ellenfél célterületét a három mérkőzésen.

Most, hogy így együtt örültünk Edelman sikerének nézzük a futást...

Futás

Na, itt van baj. Végre megjavult a futó átlag, de nem nevezném sikeresnek ezt a játékelemet, ha a 42 éves nem mobilis irányító a csapat második legeredményesebb futójátékosa. White klasszisát akkor látjuk igazán, ha összeadjuk a számait az elkapásokkal, egyértelműen első számú futó lett. Michel 1,6-os átlagot hozott, gondolom ez vezetett korai padoztatásához. Helyette Burkhead vette át a fussunk a falnak feladatot, amit ő 2,1-el tudott megoldani, ami 30%-os javulás, mondhatnánk, hogy nagyszerű, de nem. Kezdek egyetérteni a felvetéssel, hogy érdemes lenne megnézni mit tud Harris, ennél gyengébben nem nagyon lehetne futni.

Coverage

A snap számoknál már előre vetítettem, Jones komoly feladatott kapott a sebesség miatt, de azt nem igazán tudta megoldani. A héten 5/6 és 86 yard „szárad a lelkén”, illetve a passzolt TD is róla jött, ezzel sikerült egy erősnek (vagy inkább tökéletesnek) mondható 158,3-as passzer ratinget engednie, amihez ha hozzávesszük az elmúlt héten engedett 142,5-et (3/5, 61 yard), akkor láthatjuk, hogy hova terveznek „ütni” az ellenfelek. És teszik ezt sajnos sikerrel. Reméljük a hátralévő mérkőzéseken J McCourty nem csak aktív lesz, hanem játékra alkalmas is, és kicsit visszaáll a rend a védelemben.
Gilmore továbbra is jól teljesít, de mellette most ki kell emelnünk Jamie Collinst, aki tipikusan nem a passz coverage-ben szokott jeleskedni, de ezen a mérkőzésen 4 alkalommal is próbálkozott az irányába Mahomes, amiből egy elkapás született, viszont a mínusz yardos szerelés volt.
Egy kicsit felmenti a védelmet, hogy a blokkolt punt és az INT is rövid pályán hagyta a csapatot, de a második félidőben tudtak alkalmazkodni és 3 ponton tartani egy erős támadó csapatot, aminél fontos kiemelni, hogy a mobil irányítót is kordában tartották. Mahomes 6 futásból ért el 6 yardot, amiből volt egy 5 yardos. Ezen a mérkőzésen Brady jobb futóteljesítményt ért el, mint a KC híresen mobilis irányítója! (és még végtelen felkiáltójel)
Az első negyedben JC Jackson jó helyezkedéséből elért INT-je kis túlzással le is zárhatta volna a mérkőzést, de sajnos a támadók nem tudtak élni az ölükbe hullott lehetőséggel.

Blokkolás

Összesen 19 nyomás érkezett, ami a 67 támadó playre vetítve is 28,3%, de ugye ezt nem ártana a passz kísérletre arányosítani, amiből 36 volt és ez egy katasztrofális 52,7%-ot jelent.
Meglepően nem Ferentz-en ment el, ő múlt héten a fél mérkőzésen 3 nyomást engedett, ebből lett 4 a mostani teljes mérkőzésre, szerencsére nem volt egyenes arányban a hiba a játéklehetőségével.
Ellenben a megváltóként várt Wynn most nem bírta tartani a bal szárnyat, az oldaláról hat esetben is kellemetlen helyzetbe hozták Brady-t.
Cannonnak ez eddigiekhez képest jó mérkőzése volt, csak háromszor értek oda róla, de ebből egy sack volt.
Eddig Wynn-t vártuk, most csináljuk ugyanezt Karrassal… hátha…

Nyomás gyakorlás

A lista meglepően hosszú, rengeteg névvel kellett kiegészítenem múlt hétről, gondolhatnánk, hogy aki csak arra járt már meg is ütötte az irányítót. Sajnos az egyes rubrikák tartalma alacsony, így összességében mi kevésbé keserítettük meg Mahomes életét, mint ahogy az ő védelmük tette Brady-vel. Talán Van Noy aki kicsit kilóg felfelé, de ez szép csapatmunka volt, amit a snappek eloszlásából azért lehetett sejteni.

Érdekességek

A Nextgen statisztikái alapján Brady 0/8 volt passz tekintetében, ha nyomás alatt kellett cselekednie.

Brady tovább növelte azon mérkőzéseinek számát (8) zsinórban ahol 100 alatt maradt a passzer ratingje.

A harmadik negyedben blokkolt punt a negyedik volt a csapat részéről idén, ezzel franchise rekordot értek el.

Edelman haramdszor ért el 1000+ yardos szezont, amivel harmadik helyen van a Pats történelmében Stanley Morgan és Randy Moss társaságában.

Edelman lehagyta Troy Brown-t (6366) az elkapások számában a Pats történetében és már a negyedik helyen áll.

PUNT! Jake Bailey megelőzte Ryan Allent és Lee Johnsont (31) az egy szezonban 20 yardon belülre rúgott puntok számában.

Edelman sorozatban a második mérkőzésén ért el TD-t, amire nem volt példa 2018 16-17. hete óta.

Források: NFL Game Book, Twitter (Jeff Howe, Mike Reiss)